Nemzeti Sport, 2021. január (119. évfolyam, 15-30. szám)

2021-01-23 / 22. szám

ian­ot*jr A­z ámulatba ejtő tett, az óceán első magyarként való átrepülésének csaknem tökéletesen véghez vitt kalandja utolsó fejezeteként Felcsút és Szár között a kukoricásban kellett kényszerleszállást végrehajtania Endresz Györgynek és Magyar Sándornak. De sikerült közvetíteniük az üzenetet, amelyet Trianon 100. évfordulója után is égre kell írni: „Justice for Hungary! ■ Igazságot Magyarországnak!" BODNÁR ZALÁN „Nem tudok hamarjában merészebb vállal­kozást elképzelni, mint az immár világhírűvé lett magyar pilóta pár óceánrepülése volt. Endresz György és Magyar Sándor lángbe­tűkkel írták a két világrész egére a magyar keserűség és a magyar reménység igéit." (Herczeg Ferenc) 1931. július 15-én és 16-án Endresz György repülőgép-pilóta és Magyar Sándor navigátor emberfeletti hőstettet vitt véghez, amelynek a sportbéli értéke is elvitathatatlan: első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt­­ és kis híján az életével fizetett a hazafias ügy oltárán. VÉZNA SVÁB FIÚBÓL DALIÁS KATONA Endresz György 1893. január 6-án született a ma már a romániai Temes megyéhez tartozó Perjámoson, sváb családban. Apja volt a helyi rendőrőrs parancsnoka, de meglehetősen nagy szegénységben élt a család, ezért 1909-ben a kis Gyurka Szegedre került cserediákként Osváth Imre asztalosmesterhez. Még magyarul sem tudott, amikor a csongrádi városba érkezett, ahol gőzerővel szívta magába a tudományt és a hazaszeretetet. A szellemi élet vonzotta, Szegeden csodagyereknek tartották a szorgalmasan tanuló, csöndes fiút, és senki sem gondolta, hogy a vézna és félszeg sváb ifjúból daliás katona és messze földön híres hazafi válik. Pedig így lett, az első világháborúban már a Mo­narchia 66. repülőezredének pilótájaként több kitüntetést kapott, négy elismert légi győzelme volt. A háborút követően előbb az Aero Express, majd a német Junkers­­művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje volt. A magyar óceánrepülés gondolata azonban nem tőle, hanem egy Kanadába kivándo­rolt hazánkfia, Magyar (Wilczek) Sándor repülőtiszt ötlete volt, aki a világháborúban vesztes, megszállt és kifosztott, területének kétharmadát elveszítő Magyarországról 1926-ban a jobb élet reményében költözött az Újvilágba. Megihlette az amerikai Charles Lindbergh útja, aki 1927-ben a világon elsőként repülte át egyedül, leszállás nélkül az Atlanti-óceánt. Ezt Magyar nemes hazafias tettel szerette volna párosítani: eltökélte, hogy a merész vállalkozást - az ő közre­működésével - a magyaroknak is végre kell hajtaniuk, sőt: túl kell szárnyalniuk. Hiszen Lindbergh Franciaországban landolt. Magyar célja viszont az volt, hogy repülővel sohasem látott távolságot megtéve, egészen Budapes­tig, a mátyásföldi repülőtérig repül Ameri­kából. Barátját, Endresz Györgyöt kérte fel, hogy legyen a pilóta, ő maga pedig a navigátor feladatát látta el. REPÜLÉSSEL TRIANON IGAZSÁGTALANSÁGA ELLEN Az amerikai magyarság azonnal gyűjtést indított az óceánrepülés támogatására, a Detroitban megalakult American-Hungarian Transatlantic Comitee pedig egydolláros levelezőlapok árusításából kívánta a költséget összeszedni. A pénz azonban nagyon nehezen gyűlt, bár sokat segített, hogy Lord Rother­­mere, az angol Daily Mail újságkonszern akkori tulajdonosa 2000 angol fontsterling (10 ezer dollár) díjat ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre, sőt a gép nevét (Justice for Hungary - Igazságot Magyarországnak) is ő javasolta, mert példátlan igazságtalanságnak tartotta a trianoni döntést, így a nevet a repülő oldalára felfestve egyben üzenetnek is szánta. A legnehezebb feladat a repülőgép árának előteremtése volt, amelyet végül az egykori húsipari szakmunkásnak, az Amerikában virsligyárossá váló Szalay Emilnek köszönhet­ték, aki látva, hogy a közgyűjtés nehézkesen halad, teljes mozgatható vagyonát, mintegy 25 ezer dollárt áldozta az ügyre, így meg lehetett vásárolni a Lockheed Sirius márkájú gépet. A tervek szerint a repülést 1930-ban, Trianon tizedik évfordulóján kellett volna végrehajtani, ám a gép kipróbálására Endresznek csak ez év augusztus 20-án nyílt alkalma, így a követ­kező évre halasztották. És a géppel még át is kellett repülni a Los Angeles melletti Burbank repülőtérről az indulás helyszínére, az új­ fundlandi Harbour Grace-be (Lord Rothermere kész volt ennyi kompromisszumra, hogy ne New Yorkból, hanem a felszállás szempontjá­ból jóval kedvezőbb kis halászfaluból induljon a gép, és a pilóta mellett egy navigátor is rajta lehessen). NINCS PROBLÉMA, CSAK MEGOLDÁS Már ezen, a szárazföld feletti úton több műszaki hiba jelentkezett (a 256 gallonos, vagyis 961 literes főtartály szivárgott, de baj volt az olajtartály szerelésével is), a keleti parton pedig egyetlen biztosító sem vállalta a gép biztosítását. Egyrészt, mert az óceán átrepülésére tett számtalan kísérlet torkollt tragédiába, másrészt a 630 gallon (mintegy 2800 liter) üzemanyaggal 3600 kilogramm felszállótömegű jármű a kor műszaki színvo­nalán maga volt az időzített bomba, sokan arra fogadtak, hogy fel sem tud szállni. Rosszmájú újságírók szerint a gép úgy épült, hogy fogtak egy nagy benzintartályt, és köréje építettek egy repülőgépet... 1931. július 15-én kora reggel azonban Endresz György imponáló magabiztossággal emelte fel a szinte töréshatárig üzemanyag­gal túlterhelt gépet a nem éppen tükörsima talajról, a számtalan kedvezőtlen előjel (esős, ködös idő, az üzemanyag főtartályának szivárgása) ellenére, ráadásul néhány óra után tönkrement a legfontosabb műszer, a föld­funkciós iránytű is. Senki sem tudja, mi történt volna velük, ha nem sikerül rádiókapcsolatba lépniük a két földrész között közlekedő hajókkal, amelyek segítségével pozícionálni tudták a helyüket a földrajzi koordinátákban, mert a pocsék idő az egész úton kitartott. „Az óceánból oly keveset láttam, és hogyha valaki azt kérdezné tőlem, mit is éreztem ott a »vég­telen« vizek felett, hamarjában nem tudnám, mit válaszoljak. Felhő, köd és csillagos ég az volt bőven, de bizony már az öreg Duna felett repülve láttam legtovább vizet az egész óceánrepülés alatt. Az óceán feletti éjszaka a leggyorsabban telt el az eddigi összes éjszakám közül"- mesélte Endresz 1931 augusztusában az Aviatika című újságban. Anglia déli partjait reggel 8.15-kor érték el, Linz fölött 17, Bécs fölött 17.30, Győr fölött 18 óra 18 perckor repültek át (mivel Endresz Győrben tanult és katonáskodott, a város fölött három tiszteletkört tettek), és már kö­zeledtek végcéljukhoz, amikor 30 kilométerre Mátyásföldtől az elfogyó üzemanyag miatt Bicske határában, a Felcsút és Szár közötti kukoricás szélén, a Sósi-ér mellett kényszer­­leszállást kellett végrehajtaniuk, amely során a gép „fejre állt”, megsérült a légcsavar, nem lehetett folytatni vele az utat. Utóbb kiderült, a nyolc benzincsap valamelyikét vélhetően a szükségesnél korábban kapcsolták át, mert száz liter üzemanyag maradt még a gépben, ami a célig bőven elég lett volna. ÜNNEPELT HŐS, ORSZÁGOS GYÁSZ Mátyásföldön eközben már óriási tömeg gyűlt össze a hős hazafiakra várva, még a kormány ülését is berekesztették. Mátyás­földet az alcsúti jegyzői hivatalból Magyar tájékoztatta a balszerencséről, majd a két férfi az értük küldött Fokker utasaként ér­kezett meg a repülőtérre, így az ünnepélyes fogadási ceremóniát négy nappal későbbre, július 20-ra kellett halasztani, amikor is természetesen ugyanolyan ünneplésben ré­szesültek, mintha gond nélküli lett volna az út, a Hősök terén, a Millenniumi emlékmű előtt Klebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi miniszter fogadta őket, a banketten Bethlen István miniszterelnök nyújtotta át nekik a Lord Rothermere által ígért tízezer dolláros jutalmat, amelyet természetesen annak ellenére átutalt, hogy végül Buda­pestig nem jutott el a gép, majd Horthy Miklós kormányzó a Magyar Érdemkereszt III. fokozatával tüntette ki a hősöket, és szolgálaton kívüli őrnagyi, illetve századosi rangot kaptak. A repülőút sportértékét növeli, hogy a két magyar óceánrepülő az út során három világrekordot döntött meg: az Észak-At­­lanti-óceánt rekordidő, 13 óra 50 perc alatt repülték át, az óceán fölött a legnagyobb átlagsebességet (250 km/óra) érte el, és Amerikából Európába repülve korábban senki nem jutott el olyan messzire, hiszen 5189 (egyes források szerint 5770) kilométert tett meg leszállás nélkül. A Lord Rothermere-től kapott 5-5 ezer dollár jelentős összeg volt ugyan, ám egyi­küknek sem jelentett a továbbiakra biztos megélhetést. Endresz György nem tudta úgy leszüretelni a siker gyümölcsét, mint Magyar Sándor, aki a hírnevét kihasználva az Egyesült Államok egyik repülőipari cégé­nél kapott fontos állást. Endresz tekintettel volt a családjára (felesége gyermeket várt), így itthon maradt, de kevesebb mint egy év múlva meghalt. Bittay Gyula navigátorral 1932. május 21-én Rómába repült a Justice for Hungary pilótájaként az óceánrepülők kongresszusára, ám a Littorio repülőtéren a landolás nem sikerült, mindketten életüket vesztették. A repülőtér áthelyezéséig emlé­küket márványtábla őrizte Rómában. A holt­testeket hazaszállították, és országos gyász közepette temették el a Kerepesi temetőben Endresz Györgyöt, aki első magyarként és a világon 15.-ként szelte át a nagy óceánt. UTCÁK, EGYESÜLETEK ŐRZIK AZ EMLÉKÜKET A két háború között Budapest XII. kerületében teret és négy városrészben utcát neveztek el Endresz Györgyről, ám a második világháború és a kommunista hatalomátvétel után ezeket mind átnevezték (a tér Magyar Jakobinusok tere lett), és a kollektív emlékezetből is törölni akarták a Justice for Hungaryt. Síremléke sem lett volna Endresznek a Kerepesi úti teme­tőben (Fiumei úti sírkertben), ha 1979-ben a repülés néhány lelkes barátja a korhadt fakereszttel megjelölt, addigra rendkívül elha­nyagolt állapotba kerülő sírhelyére nem állíttat fekete márványoszlopot. A fél évszázados évfordulón, 1981-ben aztán a Közlekedési Múzeum és a Magyar Repülő­­szövetség állított Bicske határában süttői vörös kőből faragott, fehér márványtáblával díszített, nagyon szerény emlékoszlopot a szántóföldön, ez volt az első és sokáig egyetlen emlékhelye az eseménynek. A jelentőségéhez méltó, új emlékművet (két vörösesbarna gránittömb, az egyik félbevágott kő simára csiszolt lapjába a pilóták portréja és az óceánrepülés rövid leírása van gravírozva) a 75. évfordulós megemléke­zések megszervezésére megalakult Magyar Óceánrepülők Emlékbizottságától kapott 2006- ban, a tényleges földet éréstől mintegy 500-600 méterre, a Csákvár felé vezető út mentén, Bicskétől hat kilométerre. Ma már számos intézmény, egyesület és köztér viseli újra Endresz György és Magyar Sándor nevét. Jávor Géza, a Magyar Óceán­repülők Emlékbizottsága vezetője, a bicskei Magyar Sándor Repülő Egyesület korelnök ok­tatója szerint van Bicskén Endresz és Magyar nevét is viselő utca emléktáblával, Bodméron Magyar Sándor utca, Endresz emlékét Mis­kolcon, Egerben, Fonyódligeten és a főváros XIX. kerületében is utca őrzi, Budaörsön az Endresz György Repülőklub, Felcsúton az Endresz György Általános Iskola, Londonban pedig Endreszről elnevezett alapítvány műkö­dik. Endresz György ma is élő leszármazottja Major Tibor, a Mányi Cukrászda tulajdonosa. A Nemzeti Összetartozás Évében, az óceán­repülés emlékünnepén, 2020. július 18-án a Bicske melletti emlékműnél Tessely Zoltán korábbi bicskei polgármester, a térség jelenlegi országgyűlési képviselője beszédében úgy fogalmazott: „ 1931. július 15-én két elszánt magyar pilóta úgy döntött, nem törődnek bele, nem fogadják el a huszadik századi magyar történelem legnagyobb traumáját. E két magyar pilóta nem esett kétségbe, nem bénult le, nem zuhant apátiába - mi több, Trianon tragédiája inkább erőt adott nekik. A passzív kesergés és önemésztés helyett a tettek mezejére léptek. Összefogtak és elhatározták, hogy rendkívüli sportteljesítménnyel, az emberi teljesítőképes­ség határán mozogva hívják fel a világ figyel­mét Trianon égbekiáltó igazságtalanságára. Endresz György és Magyar Sándor felismerte a cselekvő hazaszeretet hatalmát és jelentőségét. Justice for Hungary - Igazságot Magyaror­szágnak nevű repülőgépük fedélzetén nemcsak az egész világnak üzentek, de az eljövendő magyar nemzedékeknek, így nekünk is példát állítottak. Bebizonyították ugyanis, hogy min­denki, a saját lehetőségeihez, képességeihez és szándékához mérten, igenis tehet a hazáért - például úgy, hogy őrzi és ápolja Trianon emlékét, amely szétszakítottságunk ellenére is azt hirdeti: összetartozunk mi, magyarok, itt, a Kárpát-medencében. ” Nem Endresz György és Magyar Sándor volt az első magyar, aki megpróbálkozott az óceánrepüléssel. 1927-ben Risztics János a német Junkers repülőgépgyár berepülő pilótájaként részt vett egy sikertelen kísérletben. 1929-ben, a világon nyolcadik sikeres óceánrepülés résztvevői között ott volt a budapes­ti születésű, ám az Egyesült Államokban élő Schreiber Artúr - igaz, csak potyautasként. 1939-ben pedig tragikusan végződött az Ameri­kában élő Loeb Sándor és Decker Richárd repülőútja: arra kívánták felhívni a világ figyelmét, hogy az akkor még angol fennhatóság alá tartozó Palesztinába az üldözések elől menekülő zsidó hitsorsosaikat az angolok nem voltak hajlandók bebocsátani, ezért hirdették Izrael állam létrehozásának szükségességét, ám Shalom nevű, jócskán el­avult gépük örökre eltűnt az amerikai és skót partok között. Az óceánrepülések 1919-ben kezdődő, az amerikai Charles Lindbergh 1927-es útjával tetőző kísérleti, hősi korszaka a második világháború kitörése és a világrészek közötti rendszeres utasforgalom megindulá­sakor, 1939-ben aztán le is zárult. GYÖRGY Endresz György, a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) büszke pilótája Az óceánrepülők emlékműve a Csákvár felé vezető út mentén A felszállásra kész Justice for Hungary végül 1931. július 15-én emelkedett fel Harbour Grace-ből.............és nem a mátyásföldi reptéren, hanem 30 kilométerrel „előbb”, Felcsút és Szár között landolt... ...kiürült tankkal a kukoricásban­­ az összesereglő helyiek óriási érdeklődését is kiváltva I „Azon túl, hogy a Magyar Átjfjf “ILyIP Sándor Repü­­lő 16 Egyesület új tagja vagyok, sHa az is közelebb ^SP. 37 hozza hozzám ” * s a két nagyszerű hőst, hogy a föl­det érésükhöz közel, Bodmér mellett élek. Minden évben részt veszünk a koszorúzáson, megemlékezésen. Tavaly, az óceánrepülés júliusi emlékün­nepén óriási élmény volt, hogy bemutatórepülést tarthattam, majd este ott voltam a több ezer ember között, amikor lám­pákkal, telefonok világításával kirajzoltuk Nagy-Magyarország térképét, amit aztán a mai Magyarország határvonalára szűkítettünk le." BENCSIK GERGŐ az Endresz György Sportrepülő Egyesült klubtitkára „Egyesületünk min­d I« az országban, amely magántőkéből jött létre, koráb­ban csak a Magyar Honvédség kötelékében lehetett hasonlót üzemeltetni. Ötven tagunk van, akik közül harmincöten aktívan repülnek, képzéssel, oktatással is foglalkozunk. A névadást a rendszerváltás szelleme hozta magával, szerettük volna az egypártrendszerben, szinte elfe­ledett Endresz György nevét és az utazása üzenetét népszerűsí­teni, minden módon igyekszünk ápolni az ő és Magyar Sándor emlékét. Felfoghatatlan, hogy a korabeli technikai lehetőségek mellett mekkora tettet hajtottak végre, hiszen nem volt műhol­das navigáció, lényegében egy térképpel és egy szögmérővel a kezükben repülték át az óceánt, az ösztöneikre és a szaktudá­sukra hagyatkozva. Egymotoros kisrepülővel ma is nagy kihívás lenne ezt a távot teljesíteni olyan időjárási körülmények kö­zött, hiszen ezeket a repülőket nem több ezer kilométeres tá­volságok megtételére tervezték.­A korábbi bicskei polgármester, a térség országgyűlési képviselője, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős „Endresz Györg­­­gyel és az Ijmik óceánrepülés­­sel kapcsolatos IHR, célunk, hogy a­­ földet érésük­­ közelében, az emléküket méltó módon ápoló sport­repülőteret hozhassunk létre. Miniszterelnöki biztosként a kormányelőterjesztést nyolc­­vanszázalékosan munkatársa­immal előkészítettük. Nehezítő tényező, hogy a terület a Natura 2000 ökológiai hálózat része és egy ökológiai folyosó is átmegy rajta. Ezek figyelembevétele mellett is tudunk találni olyan területet, ahol a sportreptér az elvárásoknak megfelelően elhe­lyezhető. Nagyszerű hely lesz ez a trianoni megemlékezéseknek, az óceánrepülés és a sportre­pülés akkori körülményei méltó bemutatására és a repülősport népszerűsítésére. Örömteli, hogy Besenyei Péter műrepülő-világ­­bajnok, világkupagyőztes neve fémjelzi majd azt a törekvést, hogy a múlt és a jelen sikerei összekapcsolódhassanak."

Next