Nemzeti Sport, 2021. szeptember (119. évfolyam, 252-266. szám)

2021-09-21 / 257. szám

* 2 i FORMULfl-1 MEGESIK, HOGY A VILÁGBAJNOKI KÜZDELEM ELŐBB UTÁUmGZ MAJD A TESTI ÉPSÉG VESZÉLYÉÜLTISlIG FAJUL Prost vs. Senna -1989,1999 A McLaren előző évi dominanciája 1989-ben is folytatódott, ám ezúttal nem Ayrton Sennának, hanem Alain Prostnak jött ki jobban a lépés, aki az utolsó előtti futamnak 16 pont előnnyel vá­gott neki úgy, hogy a győzelemért akkoriban 9, a második helyért 6 egység járt. Viszonyuk az évad elején nagyon megromlott, és egy idő után már nem is álltak szóba egymással, miközben a pályán is kemény csatákat vívtak. Prost úgy érezte, a szoros manőverek során többször is csak az ű engedékenysége miatt nem történt ütközés, épp ezért a vb-hajrában kijelentette, a legközelebbi párharc során rá­csukja ellenfelére az ajtót, és Japánban éppen ez történt. Senna a célegyenes előtti sikánban­vatkozva kizárták, így Prost lett a világbajnok. Egy évvel később Szuzukába érve Senna ve­zetett kilenc ponttal az immár ferraris Prost előtt, és már a futam előtt kitört a balhé köz­tük. A brazil pilóta szerezte meg a pole pozí­ciót ellenfele előtt, de az első rajtkockát áthe­lyezték a pálya porosabbik felére. A dühös McLaren-pilóta előre megígérte, hogy ha emiatt kerül Prost mögé a rajt után, szán­dékosan belehajt, és pontosan ezt tette az első kanyarban. Ekkor már kifejezet­ten nagy tempóval haladtak, ezért óri­ási baleset történhetett volna, de végül mindketten megúszták, és a kettős kie­sés Senna világbajnoki címét jelentette. ZSOLDOS BARNA A magas szintű biztonsági nor­mák nélkül akár tragédiába is torkollhatott volna Max Verstap­­pen és Lewis Hamilton ütközése a szeptember 12-i Olasz Nagy­­díjon. Körbejárjuk, mi vezetett a vb-harc elmérgesedéséhez, és milyen hasonló esetek történtek a múltban. „SILVERSTONE-BAN NAGY TEM­PÓJÚ BECSAPÓDÁS­­ történt­­ aztán Max Monzában Lewis feje tetején lan­dolt - meddig fajulhat még mindez?" A költői kérdést a Mercedest irányí­tó Toto Wolff tette fel, hiszen ő is érzi, semmilyen jel nem utal rá, hogy az idei Formula-1-es világbajnoki címért ádáz harcot folytató duó a jövőben finomí­tana stílusán. A helyzet iróniája, hogy 2019-es és 2020-as dominanciája ide­jén Hamilton számtalanszor kifejezte abbeli reményét, hogy a jövőben végre szoros küzdelemben vívhat majd meg az ifjú titánokkal a legnemesebb trófeá­ért, ám arra talán ő sem számított, hogy idén ennyire emberére talál. Pedig ebbe a párharcba a felek jelleméből fakadóan valójában a kezdet kezdete óta bele volt kódolva a balhé, hiszen Hamilton már a múltban sem hagyta magát az éles hely­zetekben, Verstappent pedig gyakorla­tilag a harcra nevelték. Édesapja, Jos versenyzői pályafu­tását alapvetően meghatározta, hogy 1994-ben a Benettonnál Michael Schu­macher csapattársaként mutatkozott be az F1-ben, ahol saját bőrén tapasz­talta, milyen, amikor egy őstehetség nemcsak a pályán nyújtott teljesít­ménnyel, hanem azon kívüli munká­jával, gesztusaival és pszichológiai játszmáival állítja maga mögé az egész istállót. A holland pilótának momentu­ma sem lehetett az az évi világbajnok mellett, de az olyan dörzsölt fickók kö­zött, mint Schumacher, Flavio Briato­­re vagy Pat Symonds, elleste azokat a trükköket, melyeket a „piranhaklub­­nak” nevezett F1-es világban alkalmaz­ni kell a siker érdekében. Mindemellett Jósnak sosem kellett a szomszédba mennie a túlzott kemény­ségért, sőt magánéleti botrányai miatt többször szerepelt a bűnügyi hírekben, és arra is akadt példa, hogy miután sa­ját apjával összeverekedett, rájuk kel­lett hívni a rendőrséget. Max tehát há­rom fontos jellemvonást örökölt tőle: az ösztönös tehetséget, a megalkuvást nem tűrő keménységet és az érdekér­vényesítéshez szükséges dörzsöltsé­get. Mindez pedig bombaerős kom­bináció egy világbajnoki harcban, ám egyben tökéletes recept ahhoz is, hogy elmérgesedjen a viszony a nagy rivá­lissal, akiről már régóta tudjuk, szin­tén nem ódzkodik az ellentmondásos helyzetektől. bebújt csapattársa mellé, aki egyszerűen rá­húzta a kormányt. Bár a brazil folytatni tudta a menekülőúton, később a sikán levágására hi­ Schumacher vs. Hill -1994,1998 Michael Schumacher káprázatos formában, hét futamon aratott hat győzelemmel kezdte az 1994-es évadot, ezután viszont két nagydíjról ki­zárták, kettőről pedig eltiltották, vagyis a kez­deti bődületes vb-előnyből mindössze egy pont maradt az évadzáróra Damon Hillel szemben. A brit pilóta nagyon felszívta magát az idény haj­rájára, így Adelaide-ben is végig szorosan élen álló ellenfele mögött tudott maradni, aki a futam feléhez közeledve meg is ingott a nyomás alatt. Schumacher az East Terrace-kanyarban kisodró­dott, majd a pályára visszahajtva blokkolta Hill útját, aki a következő jobbosban így is bebújt el­lenfele mellé, de a német keményen rácsukta az ajtót. A kerekek összeértek, Schumacher autója az oldalára billent, majd a szemközti gumifal­nak csapódott. Bár Hill autója mozgásban ma­radt, bal első felfüggesztése annyira megrongá­lódott, hogy neki is fel kellett adnia, így ellenfele lett a világbajnok. A következő idényben aztán kétszer is összea­kadtak, ezúttal viszont mindkétszer a bajnoksá­gért elkeseredetten küzdő Hill hibájából. A brit pilóta Silverstone-ban és Monzában is rosszul mérte fel lehetőségeit, így gyakorlatilag mind­kétszer megtorpedózta az előtte haladó Schu­­machert, akivel egyaránt a kavicságyban vé­gezték. Schumacher vs. Villeneuve -1997 Viccesen megjegyezhetnénk, hogy az 1997-es bajnoki címért harcoló Michael Schumacher és Jacques Villeneuve annyira utálták egy­mást, hogy még a dobogóra sem voltak hajlan­dók együtt felállni - mindenesetre tény, hogy az idény során egyszer sem végeztek együtt a top háromban. Az utolsó futam helyszínére, Jerez­­be a német pilóta egypontos bajnoki előnnyel érkezett meg, így a három évvel azelőtti hely­zettel megegyezően a kettős kiesés is tökélete­sen megfelelt neki. A rajtnál Villeneuve megelő­zésével az élre állt, és a kerékcserékig tartotta is ellenfelét, a friss gumikra váltva viszont szin­te szárnyalni kezdett a kanadai pilóta. Két körrel később a Dry Sack-kanyar belső ívén meg is pró­bálta az előzést, ám amikor Schumacher mellé ért, a német durván ráhúzta a kormányt - mégis ű járt pórul. A Ferrari pilótája a sóderágyban kö­tött ki, Villeneuve pedig sérült autóval is eljutott a célig, és elnyerte a vb-címet. . szeptember 21, kedd joTi FOTÓ: GETTY IMAGES

Next