Nemzeti Sport, 2022. szeptember (120. évfolyam, 237-251. szám)

2022-09-12 / 248. szám

1­2 I RÖPLABDA SNEFF SZILÁRD Megérdemelt a helyünk Számos mérföldkő szegélyezte a magyar női röplabda-válogatott útját az elmúlt hét évben. A csapat 2015-ben tette le először igazán a névjegyét, amikor megnyerte az Európa-ligát, ugyanakkor a legnagyobb kérdés az, mire van hivatva... VÉLETLENEK MÁRPEDIG NINCSE­NEK. A röplabdában legalábbis bizto­san, hiszen azt, hogy a női röplabda-vá­logatott sorozatban ötödször jutott ki az Európa-bajnokságra, nem lehet a sze­rencse számlájára írni - ám néhány „hozzávalóra” mindenképpen szükség volt. KIEMELKEDŐ KARAKTEREK Az első láncszem az utánpótlásban kere­sendő, ugyanis a 2003-as ifjúsági Euró­­pa-bajnokságon olyan kerettel vett részt a magyar csapat, amelynek többek között Horváth Dóra, Kötél Zsanett és Liliom Rita is tagja volt A manapság is (el)ismert Jókay Zoltán által irányított együttes a he­tedik helyen végzett és jóvoltából - tíz év után - az ország ismét képviseltetve volt utánpótlás-világbajnokságon. Hat évvel később ismét sikerült ki­harcolni a kontinensbajnoki részvételt egy másik sikercsapattal, többek között Molcsányi Ritával, Pallag Ágnessel, Tá­las Zsuzsannával és Vacsi Evelinnel. He­tedik hellyel zárta a tornát, és bár egy évvel később szinte ugyanez az össze­tételű csapat csoportelsőként jutott ki a junior Eb-re, ott csupán egy szettet nyerve a tizenkettedik helyet érte el. Az említett játékosok - olyan talentumok­kal együtt, mint például Sándor Re­náta vagy Dobi Edina - 2009-2010-től kezdve fokozatosan lehetőséget kaptak a felnőttválogatottban, de a 2011-es és a 2013-as kontinensviadalra még nem si­került kivívni a részvételi jogot. Az újabb fontos láncszem a szövetsé­gi kapitány személye. Az Újpesti Dózsa korábbi feladóját, a válogatottat nyolc meccsen iránytó Farkas Mihályt a kispa­­don 2011 májusában bemutatkozó Jókay Zoltán követte a nemzeti együttes élén. A Vasassal ekkor már kétszeres bajnok és négyszeres kupagyőztes vezetőedző fel­vetette a szövetség vezetőségének, hogy a magyar válogatottak kapcsolódjanak be az Európa-ligába. Végül csak a nők kapták meg a lehetőséget, de kétségte­len, ez a lépés mérföldkőnek bizonyult, hiszen ennek köszönhetjük, hogy 2015- ben - már a belga Jan De Brandt irányí­tásával - a mieink megnyerték a soro­zatot. De ne szaladjunk ennyire előre... A BELGA RENDSZERVÁLTÓ A nagy jövő előtt álló együtteshez nem­zetközileg is elismert szakember du­kált. A 2014 márciusában - a 2012-ben Jókayt váltó Hollósy László utódjaként - szövetségi kapitánynak szerződte­tett Jan De Brandt korábban a török Fenerbahce női csapatával Bajnokok Ligája-ezüstérmet, valamint török baj­nokságot és kupát is nyert, a belga vá­logatottat pedig a hetedik helyig vezette 2007-ben a hazai rendezésű kontinens­tornán. Az ő személyével alapjaiban más rendszer, új szemlélet kezdett ki­bontakozni, és a gyors siker sem ma­radt el: a 2014. május 23. és június 1. kö­zött lejátszott hat selejtezőn a csapat kijutott a 2015-ös Európa-bajnokság­ra - azt megelőzően 1987-ben járt ma­gyar női válogatott kontinenstornán... S ahogy fent említettük, 2015 szeptemberében az Euró­­pa-liga megnyerésével a má­sodik bravúrt is végrehajtot­ták a játékosok. Akkor még oda-vissza vágós rendszer­ben bonyolították le a döntőt, Érden Törökország ellen 3:0- ra győzöt­t a magyar csapat, három nappal később Izmir­ben viszont 3:1-es török ve­zetésnél aranyjátszma következett, ami Sándor Renáta bombájával ért véget. Még sosem nyert aranyérmet női vá­logatottunk rangos nemzetközi tor­nán, azonban ezzel a sikerrel hazánk újra felkerült a röplabdázás nemzetkö­zi térképére. Nem volt megállás, szeptember 26- án már elkezdődött az Európa-bajnok­ság is. Bár a házigazda Bel­giumtól és Törökországtól kikaptunk, az utolsó csoport­­mérkőzést Azerbajdzsán ellen megnyertük, ezzel továbbju­tottunk a B-csoportból. Végül a tizenkettedik helyet csípte meg Jan De Brandt együttese az - akkor még - tizenhatos mezőnyben. ------------ Egy évvel később nem úgy kezdődött a válogatott szereplése, ahogy arra számítani lehetett, hiszen az Euró­­pa-lgában címvédőként minden találko­zóján alulmaradt, és a 2017-es Eb-szerep­­lését is kicentizte. A legszebb emlékeket mindenesetre az Eb-pótselejtezőről őriz­zük: az első találkozón aratott 3:0-s ro­mán siker után az Érd Arénában arany­játszmában nyert a magyar csapat Decemberben aztán egy levél vár­ta az MRSZ vezetését, amelyben Jan De Brandt családi okokra hivatkozva le­mondott a szövetségi kapitányi poszt­ról. Ekkor már tudni lehetett, hogy 2017-ben nagyon hosszú válogatott szé­ria vár a mieinkre, hiszen az Eb mellett a World Grand Prix-ben és a vb-selejte­­zőben is pályára lépnek. Utódját márci­usban nevezték ki, a korábban a német válogatottnál dolgozó, akkor az MTK vezetőedzőjeként tevékenykedő Alberto Salomonit. Tovább nehezítve az új kapi­tány dolgát Horváth Dóra egy hónappal később bejelentette visszavonulását - a 2000­-es évek legjobb magyar röplab­­dázója azon a tavaszon Challenge-ku­­pát nyert a török Bursával, 2014-ben a Bajnokok Ligájában lett bronzérmes az azeri Rabita Bakival, és összesen öt és fél idényt húzott le a világ legerősebb női bajnokságában, az olasz Al-ligában. A sikertelen világbajnoki kvalifikáci­ót a World Grand Prix harmadik divízi­ójának megnyerése követte. Az azer­­bajdzsáni kontinenstorna egy hosszú idény lezárásaként nem bizonyult könnyű falatnak, hiszen a sötét lónak titulált házigazda mellett a lengyelek és a németek is a mieink négy­esében kap­tak helyet. Ezúttal nem sikerült a bra­vúr, pont nélkül kiestek a lányok. KESERŰ BUDAPESTI EB Tulajdonképpen két éve volt rá a ma­gyar válogatottnak, hogy felkészüljön a soron következő, részben hazai rende­zésű Eb-re - 2019-től ugyanis már négy nemzet rendezi az európai viadalt, egy­úttal 24 ország vesz részt a viadalon, azaz könnyebbé vált a kijutás is. Vis­­­szatért a kispadra Jan De Brandt, aki­ben már nem volt meg az az erő és len­dület, ami korábban oly sokszor segített a lányokon, így csak a huszadik helyen zártuk a tornát. További nehézséget jelentett a jövő tükrében, hogy újabb generációváltás­hoz érkezett a magyar válogatott, hi­szen a hollandok ellen 3:6-ra elveszített utolsó csoportmérkőzéssel búcsúzott el a nemzeti csapattól Sándor Renáta és a csapatkapitány Bokorné Liliom Rita. Bizakodásra adott okot, hogy­ az uni­­versiadén a negyedik helyet csípte el Leiszt Máté csapata, amelynek többek között Németh Anett, Gyimes Zsófia, Kiss Gréta vagy a jövőre már a harma­dik Eb-jére készülő Tóth Fruzsina is tagja volt. A koronavírus-járvány miatt végül 2021-ben, három hónappal az Eb-rajt előtt bonyolították le a selejtezőt, és az időközben kinevezett új kapitány, a Va­sassal bajnoki és kupaaranyat szerző Jakub Gluszak csapatának nem okozott a kijutás. Sőt, 2­8 év után JUTOTT KI A NŐI VÁ­LOGATOTT AZ EURÓ­­ pa-bajnoksAgra 2015-BEN Nagy volt az öröm 2015-ben: a magyar válogatott játékosai legyőzték Azerbajdzsánt Szakmáry Gréta: lesz-e Háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes, a német Schwerinnel egyszer bajnoki címet, két­szer Német Kupát négyszer német Szuperkupát nyert. Magyarország jelenlegi legjobb röplabda­játékosa, Szakmáry Gréta az előző idényben a török élvonalban szereplő Aydin BBSK csapatá­ban játszott, az előttünk álló idényben pedig bemutatkozhat a világ legerősebb bajnokságában az olasz Cuneo soraiban. Több mint tíz évvel ezelőtt, 2012 májusában vehette fel először a címeres mezt, az el­múlt évtizedben pedig számtalan csatát megélt a nem­zeti csapatban. Ha a jövő évi belga-észt-német-olasz közös rendezésű Eb-n is pályára lép, elmondhatja ma­gáról, hogy­­ sorozatban - öt kontinenstornán vett részt. „Rengeteg emlék eszembe jut az elmúlt tíz évből, a leg­emlékezetesebb mégis az a pillanat amikor 28 év után újra kijutottunk az Európa-bajnokságra. Arról nem is be­szélve, hogy az Eb-n legyőztük Azerbajdzsánt, így to­vábbjutottunk a csoportból, és a tizenhat csapatos me­zőnyben a tizenkettedik helyen végeztünk” - emlékezett vissza a válogatott csapatkapitánya. AMIKOR A NŐI VÁLOGATOTT szövetségi kapi­tánya voltam, beadtunk egy temet a Magyar Röp­labdaszövetségnek, hogy kapcsolódjunk be mi is az Európa-liga-sorozatba, hiszen így öt-hat mér­kőzéssel nagyobb rutinunk lesz. Szerencsére lehe­tőséget kaptunk rá, azonban csak a nők, a férfiak még nem. Az első évben még nem, de a máso­dikban már sikeresek voltunk egy olyan csapattal, amelynek tagja volt Horváth Dóra, Dobi Edina, Lili­om Rita. Egyre többen mentek külföldre, nívósabb bajnokságokba, és az ott szerzett tapasztalataik a magyar válogatottra is hatással voltak. 2014-ben Jan De Brandt új szemléletére feltétlenül szüksé­ge volt a női válogatottnak, hogy rálépjen arra az útra, amelyen most is halad. Most megint el kell­­ gondolkodni, hogy merre tovább, hiszen két-három évente meg kell újulnia egy nem­­zeti együttesnek. Látszik,­­ hogy kicsit „kiöregedett” a társaság, és bár a fiata­lítás már elkezdődött, az egy hos­­­szú folya­mat. Szük­ség van az olyan fia­tal tehet­ségekre, akik földön kül­is kipróbálják magukat, majd haza­hozzák az ott szerzett ta­pasztalatai­kat 2022. szeptember 12., hétfű

Next