Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)

1830-09-18 / 38. szám

( 299 _) Andrásnak Bélával meg osztozkodása u­­tán ellenek küldeni , hogy Pannóniának a’ száva melléki részét, ismét vissza ra­gasztaná. Szekér, M. ered. 1. 185 Rado Palatii Comes infestis annis Croatiam in­gressus quid quid illius provinciae intra Dravum, Savumque est ultra Baeuntium hodie Bosvetam amnem, brevi tempore recepit, et Coronae Hungariae in per­petuum asseruit. Pray 59. Megesméri ezt éppen igy maga Rado is 1057. keti le­velében: Rogavi etiam gratiam Domino­­rum meorum gloriosissimi Andreae re­­gis, et optimi Ducis Adalberti ego Ra­do Palatinus , ut Monasterium meum S. Demetrii super zavam fluvium , quod mul­tis bellicis laboribus cum lata provincia illa Sanctae Coronae reetificavi, et ite­rum adquisivi. Horvát Gyökeres Nemz. 97. Azonban Sclavonia Királyaink bír­t­­tokában azután se maradhatott hossza­son , mert Sz. Lászlóról olvasom ezeket .•Ladislaus R.ex----—absque mora Con­dunato exercitu copioso venit, et occu­pavit totam terram a Dravo ilumine us­que ad Alpes. Archid. Spalat. Cap. 17. ha övé volt talán tsak , nem foglalta vol­na el. Igazolja ezt 2. András a Zágrá­bi Püspökségnek adott levelében 1217. tehát előbb János Esperest Urnás Mo­­nosterium Zagrabiense a Sancto Ladis­­lao Rege Sanctissimae recordationis prae­decessore nostro constructum, qui ter­ram Selavoniae, sive Banatum ab erro­re idololatriae ad Christianitatem Con­vertens Coronae Hungaricae subiugavit. Prag 91. lit. q. ’sat. Ha már­­ Bélának Hertzeggé neve­zésekor Tothországnak jó része idegen kézben volt, ha ezen rész, ugy azután Croatia , Dalmatia később estek a’ Ko­rona árnyékába, bajos el hinni, hogy Béla azon bizonytalan tsekélységet, mély­ítek meg őrzése, ’s békességben tartásiv­al Hertzegi erőt külöm­ben is fejni múl­ta , a' Magyar két haza 1/5 részébe él­vezte volna, mit Béla hellyett I. se ten­ne meg , vagy ha el­vette , még is ezen líitsiny Sclavonia tertia regni parsnak ne­veztetett volna, meg jegyezvén azt, hogy a’ ki terjedségre nézve nagy külömbség volt az akkori, ’s 4 Béla idejebeli Scla­vonia nevezett között. Imag. 195. — Bel­­lovárról tsak annyit mondhatok, hogy az eBélék a’ régieken is, mint a mosta­niakon többször ki kaptak, légyen egy­szerű példa Béla’ Jegyzője Hung. Him­­gu várával Cap. XIII. De végre ha Já­nos Esperestnek ellenem fel hozott sza­­vaiban oly nagy erőt lát s. mi lehet még is oka , hogy Katona, ’s mások azokat e! nem fogadták? az , hogy" Katonának e" szavak figyelmét ki kerülték? Ha mán­k némely írókat, lássuk már a körny­űlállások is ezek állalásainak-é, vagy a’ 14 Századbeli hiteles Jánosnak kedveznek inkább? G. Gejza Hg. Salamonnak tsak úgy igére hűséget, Si sibi apud Salamoneus natalibus , et meritis suis condignus ho­nor haberetur, ac tertia regni pars, quem­admodum eam pater suus olim sub An­drea 1. tenuerat ducatus nomine possi­denda concederetur.------Salamon im­primis i­ure iurando se obstrinxit ad ter­tiam Hungáriae partem Geisae duci e­­iusdemque fratribus sine diminulione ce­dendum. Palma, 1­ 350. Nov. Dacia 110. Sz. Lászlóról ugyan­ezt mondja Tib­­rotzi: Proponens in animo, at si firma pax inter nos esse posset, regnum Sala­moni redderet, et ipse Ducatum habe­ret. Cap. 56. tovább menve: Almus Co­­lomanni regio frater ex Tran­silvanicae Du­ce a D. Ladislao Croatarum Rex di­ctus , ut huius narrationi vetus instru­mentum Monasterii Jadrensis fidem con­ciliat. I Nov. Dacia 111. Almus publica gentis commoda privatis suis anteferens (vagy inkább, mivel maga elégtelen volt

Next