Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)

1830-07-10 / 28. szám

Nro- 28 ®Ф©Ф® Nemzeti Társalkodó 7 Szombaton. —'­ Július­ 10-dikén 10 í 8 30 e*®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^®®®®®®®®®®®®®®®®®*®®®®^®®®®®®®®® Utazással járó Nevelésre — Planum , Parisban.—Senki­ se ta­gadja, hogy az utazások felettébb nagy elméket fejtettek­ ki ’s magassabb ítéle­tei embereket formáltak. Az utazásokban, kimeríthetetlen sok megjegyzéseket ta­lálván, azokból a’ lélek egy oly’ töké­letes értségre emelkedik , mellyet tsak az­ időnek lehetne tulajdonítani ’s egyszer­smind a’ jó ízlés ’s maga­ alkalmaztatás is annyira tökéletesedik , hogy annyira, sokszor, semmi oktatások, tanítások nem vihetik. Úgy is van régó­ta már, hogy a’ tökéletes nevelés’ befejezésére kima­­radhatatlannak tartják Európában egy­­gyet­ fordúlni. Ezen vélekedés , mely már még ezelőtt helyesnek látszott, napról­­napra állandóbb igazságnak tartatik ,­­— a’ mi’ utazóink, tisztább ítéletnek, böltsebb látásuak, ’s az ő’ költséglis­táj­okból mely­­lyet útazássok­ közben írnak, gyakran a’ gazdálkodásra és kormánytudományra­­nézve , a’ legjobb észre­ vételek származ­nak. Az értékek’ számba-vétele­s gon­doskodások , nagyon figyelmetesekké te­­szik őket. Ezen buzgó visgálatból szár­­mazik , hogy egy hellyesen gondolkodó és jól kimivelt lélek’ formálására az uta­zást a’ mai időben sokkal alkalmatosabb­­nak tartják mint valaha tartották. Rous­seau azt mondja, — nem az a­ kérdés, — jó-e, hogy az ifjak utazzanak, hanem az, ha jó-e hogy utaztak? A mint ál­­líttja, úgy, teljesíti is, mert hogy az ő Emiljének nevelését bévégezze, elvezeti őtet Európának nevezetesebb tartomány­­nyaiba, ’s ott helyben taníttatja­ meg vele a’mesterségeket, tudományokat, termé­szet’ produktumait ’s végre a’nemzetek törvénnyeit ’s szokásait. Tudjuk végre, h­ogy Rousseaunak ezen nevelése , mely oly’ szövevényes, oly’ gondos, oly’ sok környűlállásokkal és apró ügyeletekkel teljes, pompáson emelkedik ugyan, de össze omolható, minden lépésben, a ta­pasztalásra felettébb nagy költséget, s tsak nagy st­rak’­erszernyéből telhető dol­gokat teszen­ fel. Annyival­ inkább így van az általa javasolt utazással, mely on­nan is kitettzik , hogy ezen utolsó simí­tás, mely a’ házi nevelés’ következése, eleitől­ fogva a’mosolygó szerentse meg­­külömböztető jussaihoz tartozott, így te­hát , a’ nagyok’ házi nevelésének, ezen te­kintetben , feljtől kellett miírnia a’ kö­­zép-sorsuak’ közönséges nevelését. Ugy de, a’ közönséges nevelés is, mely most a’vetélkedés’ hatalmas rugója, ’s a’ ju­talom’ ’s ön-szeretet’ ingerei által, a’ tá­­lentomok leghatalmasabb teremtőjének látszik, tsak lassanként, sok próbatéte­lek után talált számtalan sok tanítás­­beli módokat, raedlyekhez hosszas ideig

Next