Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-05-28 / 22. szám
•Ф 171 )Ф* alá is jött (lap. 103—113 ) de azért nem következik, Hogy régebben is az őr állók nem tartoztak a’ Ló-fő rendhez. — Hiszen az egész nemzet katona az az nemes volt kezdetben, idővel is a’ Ló-fő és gyalog rend közt nem volt semmi külömbség az egy birtokon kívül, mely szaporodott vagy kevesebbedet az idő változása szerént. Azon magyarázatok melyek a’ könyv 11-dik része §, 2, 3, 4, 5,6, egész a’ 14 (!)-ig inclusive állanak históriai és rendíthetetlen alapokon nyugosznak , melyek a’ későbbi elágazásod okait napfényre hozták, ha ki nem merítették vólna is azokat egésszen. De elmellőzve mindezeket, látjuk hogy Kászon , Zágon, Dánfalva, Madaras 1609- ben is határ őrizetre adták magokat (lap. 160) ’s még a’ hadakozás terhe alól—is fel tudták magokat szabadíttatni a’ többieknek kárával, ’s így ha a’ későbbi törvényekből kell okoskodni, azt is meg lehetne állítani, hogy a’későbbi Lófejek, kik falu bíróságra, rab-őrzésre, ’s kisérésre és más közönségesebb szolgálatokra is kénszeríttettek törvényesen , nem tartoztak azon ős lófejekhez, kikről az 1559-beli fejérvári gyűlésben ply’ ditséretes emlékezet van téve. A’Mátyás Király’ sarkalatos törvényei az három rendben való elő léptetéstől megszűntek az azután békövetkezett villongó időkben, ’s meg van fejtve a’ tsomó , mihelyt a’ Zápolják’ Bátoriak’ Rákótziak’ időszakaikat egyben vetjük az előbeniekkel. A’ Historikusnak a’ kijelölt szempontokat követni kellett, hogy betsüllettel megfelelhessen kötelességének. A’ többi magyarázatok a’ Szászokról, hogy azok ad custodiendum confinium hívattattak bé az országban, nem érdekelhetvén a’ Székely földet, azokkal nints is mit bizonyítani; megjegyezvén mellesleg, hogy a’ német földi vendégek’ behozásának nem a’ határ őrzés vólt a fő oka , hanem a’ puszta hellyeknek bé ültetése, a’ bányáknak mivelése, mesterségeknek és a’ kereskedésnek gyarapítása, mely tzél a’Szepesi, Szathmárnémethi, Erdélyi szász telepeknek szabadtság leveleikben keresztül tündöklik mindenütt. Az igeni, Krakói Rámsi telepeknek szőllő hegyeket kellett elő—állítani mint nyilván észre vehetni az 1206- ban adott szabadtság’ levélből, ’s még 1258-ban is azt mondja I. Béla Regem cum suis deliciis honorabunt. A’ szász petséten való fel írás ad retinendam coronam nem tartozván ide, minthogy a’ jegyzések nem fejtegetik az értelmét, az írótól ezúttal nem érdekeltetik. d) Béla jegyzője Zecujeu-re ad igaz értelmet a Székely névnek. A’ hellyet a’ könyv író is felhozta (lap. 78) ’s ha szinte ez a’ magyarázat állhatna is meg , abból nem következik, hogy a’ Székelység nem őrzötte a’ határt, sőt inkább a’ székhelyekben kellettek a’ várak, mellyeket őrizetlen tsak nem hagyhattak. Ezért áll a’ könyvben (lap 79) kezdetben ilyen Szék vagy őr hellyek hét számmal váltak. IV-dik Megjegyzés: A Székely Nemzet’ régi eloszlatásáról Cárion’ Krónikájánál többet is tudunk vitéz magyar eleinkről , nem laktak azok minnyájan sátoros szekerekben , Inában mondja azt Cárion — azok szép városokat is tudtak építeni (167) de voltak ám Scythae Nomades is, ezeknek létét ok nélkül tagadják a’ megjegyzések, minekutánna Niebuhr és Horváth István a’ fáklyát meg gyújtották előttünk. Maga Leibnitz (ipsum nomen gloria) vagina omnium gentiumnak mondja lenni a’ régi Scythiát. Lássuk már a’Jé meg jegyzés’ szakaszszait. a) A trium generum Siculorum kifejezés régibb 1409-nél