Nemzeti Társalkodó, 1832. január-június (1-26. szám)
1832-02-25 / 8. szám
némák többnyire mind egy ügyüek, akár egyes ember , akár egész nemzet legyen is. Egy ember, ki soha sem szólt, soha sem ír, ha mindjárt az égből hozta is, mint Prometheus, esze’, szíve lángját, és a’ természet’ egész titkát onnan küldött Mentor Angyalok súgták is meg neki ránk nézve nem több egy goromba kőnél, egy rothadásra kész plántánál, és a’ lélek nevet csak úgy érdemlik meg, mint azt statisticusink szokták adni minden emberi képet viselő állatnak. Hogy pedig mit? és mennyit? kelljen Szóllan, kineveztünk mi e végre egy — a’ haza — és fejedelem-szeretetből álló permanens mixta Commissiot, mely a’ kétes kérdéseket meg fogja fejteni. 5. Szabad vitatását is a’ dolgoknak Megengedjük. Erősen fogunk azon örvendeni , ha a’ szívek és lelkek’ súrlódásából minél több meleg, és világosság, minél kevesebb fájdalommal fog kifejlődni. — Hogy pedig a’ szabad vitatást a’ tudós gorombaságtól meglehessen különböztetni, kineveztünk vala még régebben, egy más— az igazság szeretet és emberi szeretetből álló ~ Commissiot, hogy Demarcations lineát vonja- Jsak a’ kettő között. Munkájok ugyan nem felel meg egészen várakozásunknak , még is belőlök, az anarchia félelme miatt a’ következendő provisionalis büntető törvényeket adjuk ki. 2-dik Artic. Midőn a’ vándor hangyád 8 *