Nemzeti Társalkodó, 1832. január-június (1-26. szám)
1832-01-14 / 2. szám
jó vonás az uj idő karakterében , akar az egygyeseket, akar a’ népeket tekintsük. Az igazgatási politikának is a’ két lefolyt században ez vezér-szelleme (spiritus rector ). Számláljuk fel bár az uj időnek— ’s pedig elég sűrű — háborujit, úgy tetszik mind bé lehet őket azon két osztály alá foglalni — hogy némelyik a’ hoszszabb némelyik a’ rövidebb úton való meggazdagulás vágygyából eredett, akarom mondani, egy részének czélja volt a’ szorgalmi és kereskedési vitel essék előmozdítása , más részének országfoglalás. — De kérdjük meg azt is, mit adtak mindezeknek árjába azok az országok , melyek ma a’ míveltségnek (vagyon a’boldogságnak is ?) magasabb lépcsőjén állanak? A’ korona jószágai, ’s a’ közönséges jövedelemnek más tőkéji elkeltek , az igazgatás költségei szédűlő magasságra emelkedtek , az ezeknek megszerzésére száz meg száz különböző formák és nevek alatt feltalált adókhoz a’ naprólnapra növekedő Status adósságok kamatjai pótlékul járultak, a’ magános emberek minden rendjeinél a’ fényűzés és kellem szoras hasonló ’s néhol tám nagyobb idomzatban elő-haladott, és már mindezeknek ’s más egybe folyó okoknak következése az a’ politikai hideglelés mely ma Európának éppen míveltebb országait rázza, ’s mely ellen a’ természetes határain meszsze túl terjedt, ’s magát más lejjebb álló népek ’sarjából tápláló mivészi és kereskedési szorgalom csak