Nemzeti Társalkodó, 1836. július-december (1-26. szám)
1836-11-08 / 19. szám
mai sarkofág formájára gránitból készült, érdemes figyelmet: lapos fedelén fenn ezen felírás: Pio. Forti. Magnanimo. Heroi. Gabr. De. Hallerkee. Itt a’ Haller czímer en basreliefs van kifaragva , melynek alján félkör formára ez irás: Magnus. Labor. Est. Magnae. Custodia. Famae. Körirás az emlék fedelén : Splis. Ac. Magn. Dinis. D. Gabriel. De. Hallerkeö. Supr. Comes. Com. Kikellee. Sac. Caes. Maitis. Et. Sereniss. Transilv.* Principum. Cons. Administrator. Proventuum. Regni. Etc. Obit. Anno. 1608. Die. 12. Julii. Vixit. Annos. 50. Az emlék fejénél a’Bocskai czímer, egy szájában paizst tartó grill, e’ közirással: Helena. Bochkai. de. Kis Maria. Az emlék lábánál ily irás: Ossa. Et. Reliquiae. Illust. Ac. Mag. Dnae Helenae. Bochkai. de. Kis Maria. Quae. Defuncta. Fuerat. Anno. 1597. Die. 7a Sept. Huc. Sant. Transportata. Et. In. Eodem. Sepulchro. Locata. Cum. Mariti. Sui. Dictissimi. . . Corpore. Segesvár esik már utunkban, a’ távolról regényes fekta , de benn csínatlan és mocskos város. Kinek nincs képzete, mikép lehet ízlés, építészeti szabály, kényelem és rendnélkül kőgarmadákat egymás mellé és egymás hátára rakni, bízvást ide siessen, mert megtanálja; ’s kivált ha szekere nagy sárban a’ keskeny bárgáczban és malom utszában megreked, vagy más szekérrel, melyet kikerülni nem képes, szembe ütközik, és a’ kellemesen kigőzölgő mocsár és posvány illattól fejfájást kap, áldani fogja a’ segesvári policziát. Segesvár azonban boldog város, mert hiszem mi kell egyéb a’ boldogságra, mint sok üstöt, talpat, szappant és gyertyát összecsinálhatni,azt