Nemzeti Társalkodó, 1837. január-június (1-26. szám)

1837-02-21 / 8. szám

8-dik Szám. N­EMZETI TÁRSALKODÓ Februarius 21dik napján 1837. NYELVTANULÁS. (Végzet.) Szükség végre a’nyelvtanulás az ízlés mive­­lésére és több oldalúsitására. Vo­­­ta­­­re egykor azt monda hogy minden modor jó, kivéve az unal­mast*); én pedig ha szabad csekély szózatomat ily nagy ember szavaihoz illesztenem, azt mon­dom , hogy minden vélemény hasznos lehet, csak az intoleráns vélemény nem. Az intolerans véle­mény pedig többnyire a’ tudatlanság szüleménye. Századokig lakott ennek bénnitó béfolyása alatt a’ franczia litteratura , nevezetesen a’ drámai köl­tés. Midőn a’régi classica litteraturánál ’s Aris­toteles szépművi törvényeinél egyebet nem isme­rő nyakas criticusok a’ merészebben repülni szán­dékló Corneille szárnyait a’ Cidben meg­török, a’ költői fellengősséget a’ három egység, a’ parókás convenientia bilincseikbe verek, s a’ ter­mészettel meghasonlatván , rhetori dagályt és pi­perét férkeztetének helyébe. Voltaire az an­­gol parnasz némely csúcsaira tett futó látogatá­sával kevéssé szélesb láthatárt nyere, de a’ ko­rán bészivott ’s a’ nemzeti hiúsággal mintegy össze­olvadt balvélemények nem engedék egészen kifej­ *) Tqus les genres sont bons, hors le genre ennuyeux. Első félesztendő. 8

Next