Nemzeti Társalkodó, 1838. január-június (1-26. szám)
1838-01-16 / 3. szám
19 különböző gyógyajánlások vagynak, ott vagy a’ nyavalya’ természete (cholera, pestis) kitanulva még nincs; vagy gyenge elmének felekezeti ragaszkodásai forognak fenn; vagy az ajánlott gyógyítás fellengős elmének tapasztalás által meg nem bizonyított okoskodásain alapul ; vagy csak csalásra kiindult orvosi csalfa koholásak léteznek. Hogy pedig az orvosok’ növekedő számával sem a’ nyavalyák’ sokasága , sem a’ halandóság nem apad, onnan van: 1) Mindennek előbb hátrább ezen életet elhagyni , a’természetnek egy örökös változhatatlan törvénye. — 2) Az emberek’ előhaladó mivelődése, a társasági szorosabb öszveütközések , az elfinomodás, nagyobb ’s több kényelmeknek szüksége a’ betegségek’ nagy seregét számosokkal nevelték. A’ hajókázók, a’ sok érczekkel (kéneső, ón, réz) munkálódók, a’ mély üregekben , bányákban dolgozók mennyi sok szenvedéseknek , vérmegromlásoknak, elgyengüléseknek és testi bénnulásoknak nincsenek kitéve? 3) Mem minden orvos követi azon igazi orvosi tudományt, melly a' tapasztalás’ és okosság’ bélyegét egyformán hordozza magán. 4) Kevés beteg folyamodik az igazi orvoshoz; még kevesebben keresnek illő időben segedelmet, vagy követik pontosan az orvos’ tanácsait ; az egésséget megtartó rendszabások előttök ismeretlenek , vagy fel sem vétetnek. Innen önhibájok miatt egy nyavalyából másba esnek, és ha kilenczből meg is szakadhatnak az orvos’ fáradtsága által, a’ tizediknek még is áldozatjai lesznek. De azt is meg kell vallani, hogy nem minden orvosnevet viselő bír azon nagyobb lélek tehetséggel, tudományos míveltséggel, emberi érzékeny szeretettel és szorgalommal , mellyek az orvos’ elhivattatásához ’s méltóságához illenek. Hogy pedig mind e’ mellett is az orvosok az emberi nemzetnek hasznára ’s jóllétére sokat tettek, a’ tapasztalás eléggé bizonyítja.— Tudatik ugyan is, hogy csak keveset említsek , melly pusztításokat tett régi időben az emberi nemzet közt a’ pestis , a’ bujaszenv, a’ himlő, vizelletkő, mellyek most mind szelídebb alakban jelennek meg ; terjedésük ’s dühösségük az orvosok, által szorosabb korlátok közé szorítatván. III. Az Orvosválasztásról. Minden beteg folyamodjék értelmes ’s törvényesen is felhatalmazott orvoshoz, ’s kinek tudományához bizodalommal, és személyéhez vonszalommal is viseltetik. Egy illy orvos’ könnyebb megtalálhatásáért megemlltetnek itt némellyé tulajdonok , mellyek minden igazi orvosban megkívántatnak, ’s kire aztán bátran bízhatni egésséget, betegséget, ’s az egész emberi életet. Légyen az orvosnak : 1) Tudománya. Mem lehet ugyan az orvostól azon könyvben bukálást, azon nagy könyvtudósságot kívánni, mi szerént minden orvosi tárgyakról régi ’s új vélekedéseket, ’s minden tudós versengéseket egyszerre könyv nélkül elő tudjon adni; de azt lehet, hogy az orvosi tudományt helyes szempontból felvenni, ’s ezt tudományosan is érteni tudja. Fellehet pedig ezt egészben véve tenni minden orvosról , ki az orvosi tudományt a’ maga egész terjedelmében egy nevezetesebb universitásnál jól végezte. Légyen azért az orvosnak erről bizonyítványa, légyen nekie diplomája. De azon tudományok, mellyek az orvosi tudománynyal szoros kapcsolatban vagyunk ( természet’tudománya , physica, chemia, botanica) óriási lépésekkel haladnak ’s maga az orvosi tudomány is tapasztalások ’s okoskodások által emelkedik ; innén az életről, egésségről, 's különböző nyavalyákról sok részben tisztább képzelet fejlődik; sok világosodott képben tűnik most fel, a’ mi régen homályba vala rejtve, ’s az ezutáni kor is sok mostan nem