Nemzeti Társalkodó, 1838. július-december (1-26. szám)

1838-11-08 / 19. szám

ki egy pár nap múlva szerencsés lehet a’ má­sik tojást megkapni. De mik ezen apró viszontagságok az olly nevezetes Svédországnak ? A’ rosszul lakás fe­lőli harag eltűnik , mihelyt az utazó újra egy szép , fövény­nyel terített, ’s kerti sétákká ala­kított ország után van, ’s nem jut eszébe a’ nyugtalan éji szállás, mihelyt a’ virító vi­dékre és azúrkék égre tekint. Soha sem feledem az Örömet, mellyet ír­tamban egyszer nap’ feljöttekor éreztem. Az egész északi természet tavaszszal olly szép. Mennyi Ö­­röm annak megújultéval, mi báj annak mosolyai­ban, milly költészet tavai’ hullám csapásaiban, ’s erdei ’susogásaiban ? Ollyan az , mint egy szűz lányka, ki szomorú volt kedvese’ távoztán , ’s egyszerre elveti a’gyász fáty­olt, ’s kedvesebb, vinabb és idézőbb mint az előtt. Svédország’ mindenik tartománya saját characters. Északra a’ lapphoniak laknak i­­ramszarvasaikkal és hómezeikkel. Délen a’ha­­jós családok , kik minden tengert áthajóznak. Az ezek közötti tartományok és lakóik ismét különbözők. Schonen gabona termőföldjei­vel ’s zöld rónáival kiterjed, mint Zeland mellyel sokáig egyesülve vala , S­u­n d­e - i­g. Sm­aland szinte semmit sem terem egyebet hanga- ’s tűlevelű fánál. A’ legterméketlenebb táj Svédországban, ’s nem utazhatni keresztül máskép mint sajnálkozva fakunyhókbani sze­rencsétlen lakóin. Huszévüeket láttam , ki­ket alig tartottam 12 évüeknek, olly kicsi­nyek és gyengék valának. Egyszer történet­ből voltam illy smalandi parasztok’ vacso­rájánál. Nem láttam egyebet fekete kenyér­nél , mellyel még feketébb levesbe mártottak, egy fiatal nőtől kiosztva ; részecskéivel min­­denik meg lön elégedve. Halland éppen illy terméketlen ’s még vadabb tartomány, nagy ’s egészen kopasz sorhegyeivel , mellyek mint láva tömegek látszanak, ’s kövekkel rakott mezejével, melly miatt a’földmívelés lehetetlen.. Keletgothhon (Ostgothland) egyike a’ legszebb tartományoknak, gabona földjeivel, gyümölcs­fáival a’ falusi lakok körül, jó állapotú ma­jorjaival, ’s vidám lakóival. Nyárban a’ nők befont hajjal , mezítelen karral és lábbal kön­nyű vékony öltözetben mennek a’ mezőre , mint­ha Olaszországban laknának. Álljon az em­ber Smaland’ határszélire , ’s azt hiszi , hogy Smaland és Keletgothhon végeden meszsze feküsznek egymástól. Mexic komor város, hangáktól és tűlevelű fáktól körülvéve. Eksio és Linköping két kis szép város a’ bó termő vidék’ közepében. Norköping nagy kereskedő város, melly naponként ne­vezetesebb kezd lenni. Stockholmtól nem messze fekszik Up­­pland, jeles földje Svédországnak, jeles O­­din- és az ott lakott királyokróli regékről. Ott van Gefleborgslau nagy folyójival és pompás zuhatagjaival. Gefleborg a’vég­ső nevezetes város északon, a’ b­o­­­h­n­i­a­i ten­geröbölnél ; kereskedése és gazdagsága mellett is búkoruor tekintetű. Ha az ember a’ puszta mezőkön vagy tengeröbölnél sétál, az északibb tájékok’ komor érzete lepi meg; csak ha a’ Torneora menő útban van , hiszi G­e f­­­e­­borg’ egéről Lapp­hon’ fellegeit elvonul­va látni, ’s az öböl’ habcsapásaiban a’ fagy­szél’ zúgásait hallani. Kevéssé alább délre jön az ember keresz­tül Sala’, Fa­hian’ és Ph­il­ippstadt’ e­­züst és rézbányáiról hires vidékein. Legszebb és nevezetesebb minden svéd tartományok közt Dalecarlien. A’ természet itt nem nagy­szerű mint Schweizban, de hasonló festői és­­sokféle. Minden nyomon hegyek emelkednek örökzöld fenyvesekkel ’s a’sötét árnyéku völ­gyekben kristálytiszta patakok és tavak tük­röznek. Nyúgalom charactere az északi termé­szetnek ; midőn a’ nap, a’ sötét erdők megé le- nyugszik, az utoljára szóló madár’ éneke meg­*■

Next