Nemzeti Társalkodó, 1838. július-december (1-26. szám)
1838-11-08 / 19. szám
ki egy pár nap múlva szerencsés lehet a’ másik tojást megkapni. De mik ezen apró viszontagságok az olly nevezetes Svédországnak ? A’ rosszul lakás felőli harag eltűnik , mihelyt az utazó újra egy szép , fövénynyel terített, ’s kerti sétákká alakított ország után van, ’s nem jut eszébe a’ nyugtalan éji szállás, mihelyt a’ virító vidékre és azúrkék égre tekint. Soha sem feledem az Örömet, mellyet írtamban egyszer nap’ feljöttekor éreztem. Az egész északi természet tavaszszal olly szép. Mennyi Öröm annak megújultéval, mi báj annak mosolyaiban, milly költészet tavai’ hullám csapásaiban, ’s erdei ’susogásaiban ? Ollyan az , mint egy szűz lányka, ki szomorú volt kedvese’ távoztán , ’s egyszerre elveti a’gyász fátyolt, ’s kedvesebb, vinabb és idézőbb mint az előtt. Svédország’ mindenik tartománya saját characters. Északra a’ lapphoniak laknak iramszarvasaikkal és hómezeikkel. Délen a’hajós családok , kik minden tengert áthajóznak. Az ezek közötti tartományok és lakóik ismét különbözők. Schonen gabona termőföldjeivel ’s zöld rónáival kiterjed, mint Zeland mellyel sokáig egyesülve vala , Sun de - ig. Smaland szinte semmit sem terem egyebet hanga- ’s tűlevelű fánál. A’ legterméketlenebb táj Svédországban, ’s nem utazhatni keresztül máskép mint sajnálkozva fakunyhókbani szerencsétlen lakóin. Huszévüeket láttam , kiket alig tartottam 12 évüeknek, olly kicsinyek és gyengék valának. Egyszer történetből voltam illy smalandi parasztok’ vacsorájánál. Nem láttam egyebet fekete kenyérnél , mellyel még feketébb levesbe mártottak, egy fiatal nőtől kiosztva ; részecskéivel mindenik meg lön elégedve. Halland éppen illy terméketlen ’s még vadabb tartomány, nagy ’s egészen kopasz sorhegyeivel , mellyek mint láva tömegek látszanak, ’s kövekkel rakott mezejével, melly miatt a’földmívelés lehetetlen.. Keletgothhon (Ostgothland) egyike a’ legszebb tartományoknak, gabona földjeivel, gyümölcsfáival a’ falusi lakok körül, jó állapotú majorjaival, ’s vidám lakóival. Nyárban a’ nők befont hajjal , mezítelen karral és lábbal könnyű vékony öltözetben mennek a’ mezőre , mintha Olaszországban laknának. Álljon az ember Smaland’ határszélire , ’s azt hiszi , hogy Smaland és Keletgothhon végeden meszsze feküsznek egymástól. Mexic komor város, hangáktól és tűlevelű fáktól körülvéve. Eksio és Linköping két kis szép város a’ bó termő vidék’ közepében. Norköping nagy kereskedő város, melly naponként nevezetesebb kezd lenni. Stockholmtól nem messze fekszik Uppland, jeles földje Svédországnak, jeles Odin- és az ott lakott királyokróli regékről. Ott van Gefleborgslau nagy folyójival és pompás zuhatagjaival. Gefleborg a’végső nevezetes város északon, a’ bohniai tengeröbölnél ; kereskedése és gazdagsága mellett is búkoruor tekintetű. Ha az ember a’ puszta mezőkön vagy tengeröbölnél sétál, az északibb tájékok’ komor érzete lepi meg; csak ha a’ Torneora menő útban van , hiszi Ge feborg’ egéről Lapphon’ fellegeit elvonulva látni, ’s az öböl’ habcsapásaiban a’ fagyszél’ zúgásait hallani. Kevéssé alább délre jön az ember keresztül Sala’, Fahian’ és Philippstadt’ ezüst és rézbányáiról hires vidékein. Legszebb és nevezetesebb minden svéd tartományok közt Dalecarlien. A’ természet itt nem nagyszerű mint Schweizban, de hasonló festői éssokféle. Minden nyomon hegyek emelkednek örökzöld fenyvesekkel ’s a’sötét árnyéku völgyekben kristálytiszta patakok és tavak tükröznek. Nyúgalom charactere az északi természetnek ; midőn a’ nap, a’ sötét erdők megé le- nyugszik, az utoljára szóló madár’ éneke meg*■