Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)
1839-09-12 / 11. szám
vészt képző munkától és dolgos tanulástól, és vehetni pénzen egy kis lángeszet! Hál’ istennek a’ vásárlók’ követelései, kik erszényekből eléggé megfizetettnek hivék azt a’ jogot, hogy minden baj nélkül éppen azt és olly jól csinálják a’ mit Daguerre úr, nem lesznek kielégítve’s még sem csökkenthetjük semmiben ezen találmány’ közbámulását; sőt mostantól fogva állíthatjuk ’s nem félünk meghazudtoltatástól, hogy különös egy beillesztéses ’s titokteli feltételnél fogva csudásságban mindent felül halad, a’ mit a’ legbéhatóbb ész eddigelé képzelhete. Bizony bámulandó éles elme, ritka ösztön és vizsgálódásra’s találmányra különösen termett lángész , egyszersmind pedig fáradtalan kitörés kelle egymástól olly távul álló környűletek’öszveszedésére ’s egybeillesztésére. Megvagyunk győződve, hogy Európa’ minden tudósai, a’legngyesb chemicusok és physicusok, öszveséggel, egy eleikbe adott illy feladatot tíz év alatt megfejteni képesek nem lettek volna; de illy alkalommal nem is a’ tudomány forog kérdésben, és minden tudományi bánásmódok, inkább eltérítették volna a’ czéltól azt, a’ ki csupán a’ tudomány’ elveitől vezérelteté magát, mintsem oda kalauzolják. Arago úr tárgyát a’ tudomány azon főbb pontjainak, mellyek a’fénynek különböző állómányokrai chemiai hatását illetik , történeti előadásával kezdé meg; említé, hogy a’világló sugárok’ béfolyása a’ szaruezüstre (Chlorure d’argent) már 1566 óta elő van hozva a’Fabricius’ munkájában. Scheele a’híres svéd vegytanár későbbre kísérleteket tett a’ színképnek (spectrum solare) ugyanazon vegyítékrei munkálatáról, ’s megmutata, hogy a’ veres sugár alig barnítá az anyagot, holott a’ hatás’ legmagasb foka a’ violaszín sugár’ munkája. Azóta egy még különösb adatot fedezének fel: megbizonyosodtak, hogy a’ napszínkép’ színes sugárain túl léteznek még, illetőleg a’ legerősb chemiai hatással bíró láthatlan sugárok, úgyhogy ma mindenárra mutat, miszerint a’ fejér sugár fénysugárok és chemiai láthatlan sugárok’ vegyítéke. Ezen elveket szükség vala említni, mielőtt a’ Niepce és Daguerre urak’ bánásmódjának külön leírásához fognánk. Most már azt kell tudni, mi az a’ sötét kamra (camera obscura), mellynek feltalálását Porta Kér. János nevű olasznak köszönhetni; ez a’ szerszám nem egyéb, mint egy rendszerinti látcső’ egyik fele; egy illy látcsőben, miilyennel játékszínben is élnek, a’ küskép a’ szemmel átellenbe levő üveg (objectivum) által nagyobbítva átbocsáttatik és mintegy lefestődik a’ cső’ helyében; a’ szem a’ hozzá tartott üvegen (oculare) át nézi azt, mintegy nagyobbító szemüvegen nézne valamelly tárgyat, ámbár a’ jelen esetben a’ kép nem valódi ; de vessük csak el a’ látcsőből a’ szemhez tartatni szokott üveget ’s fogjuk fel a’képet egy rámára feszített papirossal, mellyet éppen oda teszünk, a’ hol az alakaim szokott, így testet adunk azon képnek ’s minden részleteivel ’s színeivel a’ papiroson lefestődve látandjuk; illyen a’ setét kamra’ szerkezete; ’s illy nemű szerkezettel mutatják nekünk a’ kültárgyakat minden árnyéklataikkal egy fejér táblán lefestődve, hová egy lencse üveg veti a’ képeiket; a’ Niepce és Duguerre urak’ találmánya abban áll, hogy ezen képeket a’ felfogó táblán állandósítsák. Ezen találmánynak, mielőtt oda jutott volna, hol tüstént látandjuk, sok változásokon és sok különböző tökélyesüléseken kelle keresztül menni. Az első próbákban természet szerint annak kelle a’ kisérlők’ eszébe ötleni, hogy a’ sötét kamra’ tűzhelyébe * a’ felfogó táblára egy vékony réteg szaruezüstöt alkalmazzanak; ez az állomány, melly a’ fény’ hatására olly érzékeny. *) Focus, az a’ hely, hol az üveg lencse által vetett kép alakul.