Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)
1839-09-19 / 12. szám
91 fözhetlen feltétele, és másodszor ezen mozdulatlanságot azon élénk világosság’ béhatása alatt, mellynek az arczát ki kell tenni, ’s a’ melly ellentábatlanul szemhunyorításra izgat, megtartani lehetlen; de Daguerre úr megbizonyosodott, hogy egy kék üveg’ közbetétele semmikép sem gátolja a’ fény’ hatását az elkészített táblára, és ez a’ kék üveg eléggé megóvja a’ szemet a’ fény sugárok' alkalmatlanságától; mi a’ főt illeti, azt könnyű egy körülkerítő ’s gyámolító készületnél fogva egy másodperczig állandó helyzetben tartani. Sajnáljuk, hogy ezen kérdés’ megfejtése nem adatott tettel, melly illy esetben mindig bizonyosabb mint az okoskodás. Egy más, és véleményünk szerint fontosabb tökélyesítés, minek sikerűlése óhajtható, abban állana, ha a’ kép a’ súrlódástól bántatlanná tétessék , a’ Daguerrotype-pel teremtett képek’ anyagja ugyanis olly kevéssé szilárd , olly könnyeden van az érez’ felszínére szállva, hogy a’ legkisebb dörzsölés elveszi mint egy pastelrajzot vagy lepkeszárnyról a’ port; ezen képleteket tehát csupán gondosan üveggel fedve lehet eltartani ; innen, természetesen szembeszökő alkalmatlanság származik a’ Daguerrotype’ utazásbeli használatában; de azt véljük, hogy ezen tökélyesítés ollyan, mellyre újabb próbák akár némi gyantár’ akár más mód’ segédével eljutni hagyandanak *). Egy különös jelenség van tudva ’s a’ festők által már rég észrevéve, hogy t. i. bizonyos *) Ezen remény azóta teljesült, Dumas úr, kinek neve a’ felebbi tudósításban több ízben előfordul, egy vizet talált fel, amellyben a’ fényképét megmosva, ez annyira állandósul, hogy papiros köze takarva megtartani, sőt lemetszés végett rajzmást is venni (calquer) lehetend. A’ hozzá kivántató szer jobbany (dextrin) öt rész vízben felolvasztva ’s az olvasztók s melegen a’réz táblára töltve. Még csak egy gyantát’ feltalálása hiányzik , mellyel bévonva az érdekes gyengéd képletek’ tökélyes állandó eltartása biztositalnék. festvények nem úgy látszanak reggel, mint délután, mi a’ művészeket gyakran megkínozza; vallyon nem lehetne-e ennek magyarázatát azon különös módosulásokban keresni, mellyeket a’ nap’ világa a’ nappal bizonyos óráiban a’ gőzkörben elszórt kipárolgások miatt szenved ? Daguerre úr ezen hatást a’ gyantárnak a’ világosság által okozott módosításaiban keresi, mellyek a’ nap’ haladta szerint változnak ’s mellyeket az éj’ árnyéka megsemmisít és eltüntet. Lehetlen előre látni mindazon alkalmazásokat, mellyekre olly érzékeny szerszámot mint a’ Daguerrotype, a’ physicai kisérletben, használandják; azonban már most is lehet némelly legközvetlenebb alkalmazásait kijelölni; nem említvén azt, a’ miről csak imént szólánk a’ photometriára nézve, Arago úr kimutat a’ napszínkép körül forgó némelly igen elvont jelenségeket; tudva van például, hogy a’ színfoltok a napszínképben fekete keresztvonalakkal elválasztvák, mik a’ különböző színű sugárok közti hézagokat jelelnek; most már az a’kérdés: van-e hasonló megszakadás a’chemiai sugárok köztt is ? Ennek megfejtésére egyszerűleg csupán egy Daguerre táblácskát, kell kitenni egy napszínkép’ hatásának; ’s ezen kísérletből mindjárt kitetszend, ha ezen sugárok’ munkálata az űrben folyvástt-e, vagy hézagokkal meg van szaggatva. Végre ezen hosszas előadást, mellyet az academia’ számos hallgatósága kitartó figyelemmel kisére, elvégzendők , hozzá teszszük még, hogy Dumas úr a’ Daguerre úr’ képleteit microscopiumi vizsgálat alá véve, a’ fejér vagy világos részekben mindenütt fejér gömböcskéket vett észre, mellyeknek átmérője körül belől egy vékony késfok’ nyolczszázad része *). *) Ismét figyelmeztetnünk kell az olvasót a’közlőnek, t. i. Dr. Domne Sándornak egy új botlására. Felebb t. i. (89 lap.) azt monda , hogy az egész festvény réteg egy milliód millimétert (ezt fejezők ki a’ vékony kisfokkal) tesz; itt ismét azon réteg’ egy szemecskéjének