Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)
1841-05-28 / 22. szám
Kbő félév. Kolozsvár, iliám»’ 2 ч lián, l§411 22. szeme Tartalom: Khina, (N. b. Incze Mihály) 169. L Ud va r he ly »z e k’ Rendei’ levele a’ n. museum’ ügyében gr. Kemeny József és Sámuel urakhoz, (Nagyajtai Kovács István) 172. 1. Marseille’ ostroma, ( B. Emilia) 173. 1. Khina, (Folytatás.) 4 Nyelv, tudomány, mesterség. Nyelvük egy szótagu hajtogathatatlan jegyekből vagy gyökszavakból áll, nem és szám különböztetésök ragozás által történik, ’s értelmük az öszvefüggésből kivehető. Minden gyökszavaik megannyi faj vagy köznevek (genus), mellyekből alkotvák az alájok tartozó egyes tárgyak’ (species) külön nevei. Kétszáz negyven illy eredeti vagy gyökjegyeik vannak, mellyekből a' több különböző egyes tárgyak’ fogalmait jelentő szavaik egybe rakvák.— Négy beszédmódot különböztetnek meg u. m. ó és új könyvnyelvet, finomabb társalgási és köznépi beszédmódot. Literaturájok a’ hittudományból , történetiratból, regényekből, politicai 's erkölcsi szabályokból, színi és más nemű költeményekből mutathat jeles miveket, de a' komolyabb elvont tudományokban nincsenek dolgozataik.— A tudományok Klímában az alábaji alatt és azon ponton állanak, mellyen Európában a’ bölcselkedési következtetés módszere’ feltanálása előtt valának. Leghatalmasabb akadálya a haladásnak Klímában az Önhittség, melly’ szerint a tökély’ tetőpontját elérve képzelik , más nemzeteket megvetnek ’s tudományait figyelműkre sem méltatják. Másfelől az elméleti elvont tudományoknak majd semmi becset nem tulajdonítanak, ’s csak a’ közéletben kézzel fogható gyakorlati haszonnal birókat veszik figyelemre, és ez elfogultság miatt az előbbiek’ ismerete nélkül az utóbbiakat sem fejthetik tökélyre. A’ XVII. század’végén „Ismeretek’tára“ czím alatt egy 64 kötetből álló könyv jelent meg Khinában, mellyből a’ khinaiak’ tudományos ismerete’ állását alkalmas bizonyossággal megmérhetni. Az emberi ismereteket tárgy szerint háromfelé osztják u. m.ég-, föld- és emberismeretre.— Első alá tartozik a’ csilagászat, második alá a’ földleírás , harmadik alá az ember ’s minden vele öszveköttetésben álló dolgok, orvostudomány, földmivelés, építészet, mesterségek’s a’t. A’ csillagászatról nagy képzettel s tisztelettel vannak, de elvontabb tudományok’ ismerete nélkül abban nevezetes előlépési nem lehettek, és e körülmény szülte, hogy a’ csillagászatban jártassággal bíró keresztény térítőket magok közti nem csak megszenvedték naptár’ készítése végett, de főhivatalokra is emelték. A’ föld leírásban csak Khinát ismerik és az ezen kívüli országokról a’ legfonákabb fogalmakkal bírnak. Számvetés, terjedtségtan, vegytan csak gyermeki állapotokban vannak. Az orvostudományban némi gyakorlati jártassággal birnak, elveken alapított tudományos rendszer- ’s elméleti ismeretek nélkül. Boncztudományuk éppen nincs, mivel a’ holt testeket nálok nem szabad felbontani, ezért a’ test’ belső részei’ fék