Nemzeti Társalkodó, 1841. július-december (1-27. szám)
1841-09-17 / 12. szám
szerét, és ez, miután a felszabadultak száma növekedni fog, önként elhozandja a’ megyei ’s országos képviselet közönségesitését, ’s a’ t. Hallottuk az ebbeli, valóban történeti érdekű munkálatok közepette, miként hozatott fel, időelőttiség, a’nép olly jogokkali élvezetére erőtlensége, kormányi hozzá járulás bizonytalansága ’s e. f. mikkel lespedők ’s máról holnaprai halogatás emberei, minden jónak’s idvesnek útjába állani szoktak. A’következés ellenkezőt mutatott, ’s ma már senki sincs, ki kormányunk érdekeiben a’ nemzeti közérdekkel szemközti némi divergentiát keresne. Avagy nem tudjuk-e, hogy vannak , kik némileg éppen a’ kormányt vádolják időelőtti hozzájárulással ? de a’ kiknek száma, hála a’ korszellemnek, mint csepp a’ tengerben vész el a’ többségben. Midőn tehát Erdélyre nézve, a’ jogegyenetlenségnek ugyan azon elemei , ugyan azon káros következései tűnnek fel, midőn az idő előttiség s éretlenség valóban nevetséges ürügye már csak igen keveseket tart fogva , midőn mindenki látja, hogy valamint az uralkodó szék nagysága dicsősége, a’ nemzet anyagi ’s értelmi előhaladásától, úgy az úgy nevezett felsőbb osztály anyagi érdekei is a’ földnépe vagyonosodásától feltételesek, ’s midőn kormányunk gondoskodása a’ földnép javát, boldogságát, ezen példák bizonyítása szerint főszempontul tekinti; mind ezek mellett, lehetetlen kétségbe hoznunk hasonló irányt követendő intézkedéseink teljes sikerét. Kövessük, mennyire lehet egyenlő léptekkel a’ szomszéd testvérhon lelkes példáit az átalakítási előmunkálatokban, s fogjunk egyszersmind párhuzamos törekedéssel azon eszközökhöz is, mellyek a’ társas élet több más oldalait jog ’s ipar tekintetében érdeklik, de a’ mellyeknek teljes és egyetemi sikere, úgyis csak az átalakítások kedvező béfolyása közt remélhető. Legelső az urber, ’s mihelyt ez szabályozva lesz, rögtön utána az örökváltság, úrbéri szabályozások mellett a’ birtokosok saját érdekei sem fognak többé útjába állani. Második az úri hatóság és egyéb, nemesség és parasztság köztti személyjogi viszonyok kiegyenlítése sat. De ezen előmunkálatok közt, mellyek a több teendőket, csuda sebességgel fogják az átalakulás érdekeiben elővarázsolni, utak, vizek, kisajátítás, s mindenek felett, növelés, adó, ujotczok ügye, büntetőjog, törvénykezési rend, bányászati jogrend, váltójog ’szer. sem lehetnek hosszúra halasztandók. Urbér, örökváltság, uriviszonyok személyjogiig, ugyan azon országgyűlésen lehetnének a’ szükséges előmunkálatok után tárgyalandók, annál inkább, mivel nagy részben azokat mik Magyarhonban már törvénynyé váltak kevés változtatással alkalmasint ellehetne fogadni. Csakugyan azon lelkesedés, mellyel hazánk törvényhozói a’ nemzetköz érdekeit, s a’ jobbágyság sorsát már átölelve tartják ; azon készség, mellyel bölcs kormányunk a’ fokozati átalakítás munkáit elősegitni szokta; ’s azon biztos hit, hogy eddigi meghasonlások más egyéb tárgyai, mind két rész kibékülései közt, — mert midőn a’ szükség sürgetőleg szól, Önként jön a’ kibékülés, — okosan elhárintva lesznek, ’s ollyakon, mik tán magok az átalakítási munkálatok közt önként elkövetkeznek, most fenakadás nem lészen —legszebb reményeket költenek hazafi keblünkben , ’s ezen remények boldogitó érzetével múltnál szebb jövőnek nézünk elébe. Öröm nekem megváltani hogy mindazok, miket mondok, semmik egyebek, mint a’ naponként erősődő közirány fenkiáltó szózatának visszhangja. Varrnak dolgok, mellyeket mint Voltaire mondani szokta, soha eléggé ismételni nem lehet. Szentkirályi Zsigmond: Hiúság és szerelem. (Vége.) V. Következő napon ez egész jelenet már tudva volt a’ városon, mindenki saját ítélet—fogalma szerint adá szájról szájra a’ történtet. Nem