Nemzeti Társalkodó, 1844 (1-52. szám)

1844-01-05 / 1. szám

ВЁШЕТЁЗ А’ ШЖЖТЖ TÁRSALKODÓBA. Tágas terem egy fő és két oldalajtóra­, a’ fal­zában kényelmes pamlagok­ , a’ kandallóban vígan­gó tűz , a’terem középén asztal, mellyen irorná­­i vannak kirakva, egy magos sovány férfi nya­­felgom­bolt kopott kabátban az irományokat, ren­­— az fő ajtón több vendégek lépnek be. — 1 —sö vendég, (körültekint) Elég csino­­­s kényelmesen, (az asztalhoz megy a’ so­­k emberhez) Nem lenne szives ön a’ fel­előt bészólitani ? Felügyelő. Szolgálatjára—az én vagyok. 1 —sö vendég, (tetőtől talpig megnézve— edve). Ön ? ’s a’ neve ? Felügyelő. Nekem nincs nevem, még csak ütésem­ sincs. Ön ezt tréfának veszi? a­ legkomolyabb dolog a’ világon. X*** hő minden héten estélyeket szokott adni. grófnő szép, ifjú, gazdag,, ’s miolta 0- országban utazott, szenvedélyes muzsika ked­­. Egy olasz énekesnő minap Kolozsvárt ott keresztül, az olasz nő büszkébb volt sem a’ kolozsvári közönséget csalogányi­ira méltassa. X*** grófnő szerencsés volt u­szke csalogányt megnyerni egy estélyre 50 arany díjért. Én X*** grófnő estélyeibe soha sem vágytam, de az 50 aranyos csa­logányt megvallom szerettem volna hallani. Nekem a’ házhoz némi viszonyaim voltak; bi­zonyos szolgálatot tettem volt, — a’ dolog csekélység, alig érdemli a megemlítést—­a’ ki­csin gróf urait a’ vizbehalástól mentettem volt meg. Távolról érintettem a’ grófnő előtt hogy szeretném a’ czitrom­os narancs berkek dalo­sát hallani, a’ grófnő erősen sajnálta hogy az lehetetlen, mert estélyeiben csak azok je­lenhetnek meg, kik frakkban ’s czipőben jő­­nek ’s kiknek születésük vagy legalább nevük van. Én az estélybe nem jelenhettem meg; és így csak elhiszi Ön hogy nekem sem születé­sem sem nevem nincs. Az igaz, nálam a’ má­sik foil étel is hiányzik, nincs frakkom s czi­­pőm; de hogy is húzhasson az czipőket, ki­nek születése sincs. Akkor teljességgel nem tudott fejembe férni a’ grófnő mentsége. A lépcsők aljához érve láttam, hogy a’ cselédek egy tisztes öreg embert taszigálnak ki a’ ka­pun. Ahár gondolom, bizonyosan ez is az o­­lasz énekesnőt akarta meghallgatni s czipő és születés nélkül jött—miilyen esztelenség! Az ut­­czán megszólítom az öreget s beszédbe ered­tem véle,—egy elaggott magyar színész volt ki koldulni jár. Ej­ej Г X*** grófnő egy olasz énekesnőnek néhány trilláért 50 aranyat ad­ni , ’s a’ magyar színésztől egy falat kenyeret

Next