Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-12 / 4. szám

14 rulnn kegyeskedtek, ugyanis : Almásy Pál 200 pgó­ft, Ambró Antal 40, Bárczay Mihály 50, Batthyányi Kázmér gr. 50, Bat­thyányi Lajos gróf 50, Batthyányi Ferdinand 10, Bednarics Endre 10, Békássy Imre 50, Berényi Ferencz gróf 5 , Beze­­rédj István 10, Bossányi József 150,Botka Tivadar Ю, Buty­­kay Menyhért 50,Csáky László gróf 5,Cserpovics Péter 400, Dobozy Mihály 5 ,E­ischl Ed­várd 15, Erős Lajos 50, Eszterházy József gróf 50,gróf Eszterházy Józsefné 20, Eszterházy Mihály gróf 50, Fehérváry Miklós 50, Fehér La­jos 50, Forgács Lajos gr. 10, Ghyczy Kálmán 50, Haller Sán­dor gróf 5, Hauser Ernő 10, Házmán Ferencz 4 , Hertelendy Miksa 50, Huszár Károly 10, Jeszenák János báró 10, Jozi­­povics Antal 50, Karácsonyi Lázár 50, Kerkápolyi István 10, Kilvády János 2 , Klauzál Gábor 50, Komáromy György 20 , Kubinyi Ferencz 5, Lónyay Gábor 100,Lónyay Menyhért 50, Nagy Károly 10 , Nagy Károly 5 - Nagy Sándor 10, Neszter József 5, Oláh Miklós 20, Olgyay Titus 5, Palóczy László 10, Papházy 20, ifj.Pázmándy Dénes 100, Pély Gábor 20, Perczel Móricz 10, Palzovics Gábor 2, Ráday Gedeon gróf 100, Rad­­vánszky Antal 50, Ragályi Miksa 5,Ruttkay István 5, Sebes­tyén Gábor 10, Semsey Béla 100, Smaich Bertalan 50, Szabó Kálmán 10, Szapáry Miklós g­róf 50, Széchenyi István gr. 50, Szeghő József 50 , Szemere Bertalan 10, Szentiványi Ödön 25, Szentkirályi László 10, Szentkirályi Móricz 100,Szilber Antal 2, Szombathelyi Antal 10, Tihanyi Ferencz 20, Török Gábor 50,Tóth Lajos 10, Trefort Ágoston 10, Várkonyi Ádám 50, Vay Miklós b. 20, Viczay Héder gróf 50, Vukovics Szab­­bász 50, Zánthó Mihály 2, Zichy Aladár gróf 2, Zichy János gróf 20, Zichy József gr. 10, Zichy Manó gr. 50, Zichy Ottó gróf 2, Zomborcsevics Ferencz 4, Zsiga György 5, Zsoldos Ignácz 12, pft. — Öszesen 3177 pengő ft. — Midőn e’ nagy­szerű segedelmezésnek egyedül a’ kitűzött czélra úgy m. az intézeti épület költségeinek födözésére tett fordítását nyilvá­­nyitja a’ választmány, egyszersmind tiszteletteljes kérelem­mel föl híja azon itt föl nem jegyzett számos­ honfiakat, kik szintén e’ szent czélra aláírni szíveskedtek, de hihetőleg biz­tos alkalom hiánya miatt ajánlott pénzöszszegeiket még be nem küldhették, méltóztassanak azokat egyesületi pénztárnok Antal Mihály úrhoz a’ pesti n. casinóba fölküldi­ni. N­) szintén forró hajóját nyilványitja a’ választmány Zay Károly gr. irá­nyában,ki kőnyomatu saját arczképeiből 150 példányt kegyes­kedett az egyesületnek küldeni azon nyilatkozattal, hogy va­lamint ezen küldeményéből,úgy az általa több helyre szétkül­dött példányok árából bejövendő minden pénz kizárólag egye­sületünket fogja illetni. Bizton remélli a’választmány, hogy a’ tisztelt honpolgár és emberszerető férfiúnak különben is igen jól talált arczképe minél számosb vevőre találand. Kap­ható Pesten nt. Székács József evang. lelkész, Emich Gusz­táv könyv- és A Wagner József szépműárus uraknál, kik mind­nyájan szívesek valónak az eladást lerovás nélkül elvállalni. ( III) Lehetetlen örömtől nem dagadni a’ honfikebelnek, mi­dőn látja,hogy ezen országszerte üdválasztónak ismert egye­sület miként gyaraplittatik a’haza minden rendű helybeli ’s tá­volabb lakó polgárai által , nem említve jelenleg mást, mint csupán az intézet épületeinek felállithatására nyújtott és ed­­digelé még közre nem tett különnemű adakozásokat.—Ugyan­is gróf Andrássy György sárosmegyei főispán az épülethez szükséges vas csatorna- csöveket,­­ Ober József almási kő­faragó, márvány lépcsőzetet, Planer Antal helybeli bádogos mester, bádog csatornákat ajándékozni, Pollack és Ybl pesti építészek pedig az építésért részekre járandott pénzmennyi­ségnek egy nevezetes részét elengedni szíveskedtek. — En­nyi részvéthez járulandván majd a’ helybeli lakatosmesterek néhány buzgóbbjai által tett azon ígéretnek foganatosítása , miszerint az intézet növendékeinek szobáit vas nyoszalyákkal látandják el, a’ választmány azon örvendetes jövendőnek néz­het el­be, miszerint több segélydijast fogadhatván majd fel az intézetbe,minél számos­ kiképzett évo egyedet küldhet a­ na­­ponta szaporodó vidéki intézetekhez. Választmányi határo­zatból — Stuller Ferencz, egyes, titkár. Magyar gyáralapító részvényes társaság. Magyarországban gyáralapító Közkereseti Részvénytársaság keletkezvén,mellynek czálja :1 )ipar­vállalatokhoz részvény­társul járulni ; 2) iparüzőknek részletes törlesztésre segély­­kölcsönt adni; 3) önerejével gyárakat állitni.­­ Ezen műkö­dések végrehajtására 1200—3000 pengő­sőnyiévi díj mellett egy ideiglenes igazgatót kiván választani, kinek főleg köte­lessége teeni egy, vagy más vállalatba ereszkedés indítvá­­nyozása, iparüzleti folyamodványok iránti elővizsgálat, az ajánlott tervek véleményzése , és a­ választmány által elfoga­dott vállalatok felelős végrehajtása.­­Melly feltételek olly czélból tétetnek közhírré , hogy az említett hivatalra vállal­kozni kívánók ebbeli nyilatkozataikat folyó évi május lsó nap­jáig alulirthoz (Pesten Szarka-utcza b. Forray ház) küldjék be. Kelt az igazgató választmány üléséből január 6én 1845. Ku­­­h­l Lajos m. k. jegyző. Magyar gyáralapító részvénytársaság. — Miután a’ magyar gyáralapitó részvénytársaság a’ honi mű­­ipar elősegéllésére olly feltétellel alakult, hogy ezen czélját: a) iparvállalatokhozi részvényes társasodás b) iparűzőknek részletes törlesztésre kiosztandó kölcsön c) önerejéveli gyár­­állítások utján közkeresetre eszközölje; ’s miután eddigi for­galmi tőkéjénél fogva magát olly helyzetben lárja, miszerint működésit megkezdheti, ezennel közhírré tétetik, hogy addig is, mig az alapszabályok rendelete szerint igazgató válasz­tathatnék, mind azon gyámok és iparűzó urak , kik Magyar­­országban és kapcsolt részeiben találtató nyers termékek fel­dolgozásával foglalkoznak ’s a’ czimzett Társaság részvény­­társulatát vagy segély- kölcsönét a’ fenjelelt pontok értelmé­ben igénybe venni kívánnák, ebbeli nyilatkozataik alulirtnál (Pesten, Szarka utcza B. Forray ház) elfogadtatnak. Kelt az igazgató választmány üléséből január 5-én 1845. — B­u­t­h­y Lajos m. k. jegyző. — Egy nap Pozsonyban- Ha ügyetlen észrevételeim ’s fölüleges érzetim olly dolgok iránt, mellyeket nemértek szerencsés sorsra jutnának egy magyar oroszlánt fölserkenteni, úgy örömest föláldozom ma­gam. Igen furcsának látszik előttem : tudósítani olly szónok­latodut, mellyek előttem idegen nyelven tartattak ; de mégis uj eredetiségi remény lepett meg,midőn Pozsonyban egy né­met irót találtam és ottan kezében tollal nyilván lépett föl, ám­bár Magyarországot olly kevéssé ismeri, milly kevéssé ért magyarul. Neki lehettek mégis, hanem valódi legalább kép­zelt igényei; én egyiket sem követhetem, ’s mégis irok, mint egy olasz operáról véleményeznék , a’ hang és látvány után minden érvényezés nélkül,’s csak hozzá gondolva a’ régi köz­mondást , hogy akkor élvezi az ember legjobban az éneket, ha ez a’ szavak érzékisége vagy érzéktelensége által le nem bi­­lincseltetik, vagy el nem csábittatik. Vannak utazók, kik mai­nap minden félig meddig alkotványos ország vitatkozásit át­fürkészik, mint néhány évtized előtt az ősidők emlékeit keres­ték, így a’holtak országából az életbe történt átmenetei, és talán helyesen, mert ez lehet az egyetlen mód betekinthetni a’ jövendő emlékeibe. A’ két régi párt változta a’ westminsz­­teri rész mellett, a’ szabatos gondolat és classical idézetek, miket az angol parliamenti szónokok tesznek —a’ finom, gyak­ran föltűnő elmésség, a’ drámai föllépés, mi egyszer másszor a’ franczia kamrákban megjárja — a’ tehetetlen zavargó nép Lissabonban, és az anyagi kissé nehézkes vitatkozások Brüs­­selben— a’ mostanihoz, a’ más országgyűlések ellenzéki szó­nokit nem emlitvén — ez mind a’legparányibb pontot sem áb­rázolhatja a’ magyar országgyűlés szemléjéből­ itt a’ legtávo­labb egyenvonal is hiányzik.Én nem beszélek az eredmények­­röl, mellyek látkörömen kívül esnek, de a’ külső tekintet, első benyomása a’ magyar üléseknek olly kivételes, hogy pár éra Pozsonyban az európai ülések képének kiegészítéséül sokkal szükségesb , mint Münchenből Drezdába, vagy Karlsruhebul Kas­selbe vándorlani a’ kissé különböző jellemzetek egyen­­vonalazása végett.

Next