Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-19 / 6. szám

33 rendesen fizette az adós, többé sem kamattal nem tartozik sem tőkével. Már kezünkben tartottuk a’ gazdag nyereséget, mert miután az ország Rendei abban egyeztek meg, hogy az igazgatót és tisztviselőket ő Felsége nevezze , ő Fel­sége kegy. kir. válaszában a’ tisztviselőknek ideigleni fi­zetését elvállalta, az intézetnek a’ hitel- és pénzszerzés­ben a’ kijegyzett sikeres módok által segédkezet ajánlott’s helyeslette azon intézkedést, hogy az intézet működésére egy országos választmány a képen ügyeljen fel­, miszerint minden félévben a’számadásokat és könyveket megvizsgál­ván , a’ hiányok iránt tüstint az ország nádorához és az országgyűlésnek adjon jelentést ’s az utóbbinál a’ szüksé­ges törvényeket hozza javaslatba ; azonban a’ mostoha sors mind ezen biztosítékok mellett nem akarta, hogy hazánk örülhessen egy anyagi elölépésnek, mert a’ Kir. és RR-ek többsége az országos választmányt nemcsak ellenőrködő, hanem egyszersmind kezelő hatalommal is kivánja ellátni ’s a’ kir. válaszban azon figyelmeztetés , hogyha az intézet mindennek, ki a’ feltételeket teljesíti, pénzt adni köteles , a’ nagy concursus esetében zavarba is jöhetne , oda magya­rázta, hogy ez által személyek kiválasztása ’s politikai pártok jutalmazása czéloztatik ’s ezen fel sem tehető viszsza­­élés ellen a’ könnyű ovószert nem is javaslatba, úgy a’többi kérdés iránt is közelíteni nem igyekezett, mert az indít­vány úgy vala téve , hogy jobb ha a’hitelintézet megbukik, mint talán az egyezkedés mezején olly valamire álljunk, mit utóbb megbánhatnánk. A’ katonai élelmezés és szállásozás , úgy fuvarozás megváltása iránt örömmel jelentjük a’ tek. Rendeknek, hogy ő Felsége az országos Rendek által ajánlott 1 millió forint megtérítését a’jövő egyezkedések alapjául elfogadta ’s azt méltóztatott kegy. megígérni, hogy a’ megváltási elv alkal­mazása iránt jövő országgyűlésen javas­latát előterjesztendi, így tehát tek. Rendek, ezen ügy iránt legjobb reményben le­hetünk ’s ha meggondoljuk , hogy a’ rendes katonai adón felül, melly ő Felségének olly értelmű válaszára , hogy az eddigi adót a’ status szükségei tekintetéből egyáltaljá­­ban nem nélkülözheti , az előbbi mennyiségben ajánltatott meg , minő aránytalan teher nyomja szegény adózóink vál­lait a’ katonaság elláttatása által, ’s mennyire növekszik ez a’ termesztvényeknek kiszolgáltatásában gyakori viszszaélés által, csak örülhetünk azon intézkedésnek, melly mellett könnyebbittetik egyszersmind a’ helységek számadásiban ’s az adó- kiszolgáltatásban az ellenőrködés, ’s melly a’ köz­állománynak a’ katonai szolgálatban levő nagy érdekét si­keresen mozditandja elő.—Erősebb kifakadásokra nyújtott a’ kormány ellen alkalmat azon körülmény, hogy az 1838 . 21. törvényczikkely szerint Erdélyországtul viszszacsatol­­tatni rendelt három megye és Kővár vidékének Magyarorszg­­hoz tettlegi visszakebleztetése mindeddig nem eszközöltetett’s bár igaz , hogy ezen tárgyban a’ még elintézendők iránt Erdélylyel vegyes biztosság működik ’s a’ törvényhozás ré­szérűl néhány intézkedés szükséges, mindenesetre azonban sajnálni kell, midőn ezen törvénynek, vagy másnak, mint jelesen a’ jobbágytelkeken lakó nemesek adóztatása iránt rendelkezőnek , bárki által sikere gátoltatik. — Ellenben örömmel jelenthetjük a’ tek. Ak, hogy több megyében tapasztalt katonai kihágások iránt ő Felségének igen kedvező kir. válasza érkezett az ország Rendeihez, melly szerint a’ katonai hatóságok szigorúan utasittattak arra, hogy minden kicsapongás , a’ polgári hatóságokkal vegyesen vizsgáltassék meg ’s mások erőnélkülieknek nyilat­koztassanak ; továbbá hogy a’ büntetés nemcsak a’ hatóság­nak, hanem a’ főhadi kormány által a’ Helytartótanácsnak is adassék tudtára ; végre hogy a’ kicsapongó által tett ká­rok ítéltessenek meg ’s a’ károsult félnek, a’ mennyire az ítélettel meg nem elégszik, szabadságában álljon, követe­lését akár a' felsőbb katonai bíróság akár pedig a’ károsító személyes bírósága előtt előmozdítani, melly bíróságok a’ katonai hatóság által lesznek kijelentendők. — Volna még számos megemlítendő tárgy, igy a’ bánya­törvények , mellyek iránt a' kir. válasz jövő országgyűléshez váratik ’s mások , de mivel azok vagy nem jutottak olly pont­ra, melly az eredményhez közelebb áll, vagy alább rendelt érdekn­ek , nem maradna most egyéb hátra , mint a’18 hó­napos tapasztalás folytában rövid foglalattal előtüntetni ál­­talányosan nézetünket a’ közel jövendővül­­­de­tek. Adek a’ magyar status gépének mozgása nem normalis, és i­gy bárminő bülcseséggel bírnánk , a’ jövendő iránt alapos szá­mítást tenni képesek nem volnánk ’s csak azt mondhatjuk, mit az országgyűlésen minden politikai véleménynek egy­formán mondottak, hogy igy nem maradhatunk; adja Isten tehát, hogy a’fordulat szerencsés legyen, erősítse az al­­kotványos hatalmak a’ kormány és nemzetközi azon bizo­dalmát, melly a’ haza közboldogságának előmozdítására nél­­kű­lüzhetlen föltétel ’s adja a’ mindenható , hogy haladhas­sunk a’ jónak és igaznak ösvényén úgy, hogy magyarok maradjunk ollyanok, mint voltak őseink! kiknek áldozata’ Királyért és Hazáért sohasem volt elég nagy, hogy egyszers­mind legyünk status- polgárok ollyanok , minőket a’ 1­9 dik század mivelt szelleme ’s az örök igazság elvitázhatlan szabályai kívánnak, így leszen elérve szivünk legmélyebb vágya: üdv és áldás a’ királynak és a’hazának! Kelt Soprony­­ban dec.116. 1841. Rohonczy Ignácz s. k. és Simon nép. János s. k. követek. Csak­ természetesen e­s folyt.) Bal­atoni kérelme szerint a’ városba egy ismerős le­­bérbeadóhoz mentem Schmidle barátom számára poroszkát keresendő , a’ minőt csak óhajtott. Az állat előbb egy lo­vászmesteré volt és igy igen jól vala kitanitva’s bár tagjai fölött súlyos kézzel vonult el az idő , jó lovag markában mégis jó tekintetű lehetett. Fő dolog az volt, hogy a’ ló biztos vala, kellemesen ügetett ’s ha neki hevült ’s agg tagjai merevenségét kissé legyőzte , az öreg gebe pom­pásan ment. Azonku­l, legalább kezemben , bárányszelid volt. Schmidlém számára fekete színű csatárt is szereztem , mi neki szükségkép tetszendő volt. Azután a’városban csatan­­golok, valahol ebédeltem ’s csak délutáni, óra felé tértem a’ laktanyába, hol legott az Oroszlán-gyógyszertár min­denesét , ki reám várt, pillantám meg. Karján Schmidle e­­gész öltözete , mellyet az legényemnek adott át, függött, nekem pedig e’ rövid tartalmú levélkét nyujtá­­ ,Kedves ba­rátom , légy szives ruhámat 8 óráig felakasztani az istálló­ban , hogy növényszagát veszítse ’s ha a’ helyett egy kis istállószagot kap , annál jobb.* Kérelme szerint cselekvém ’s egész öltözetét az istálló egyik részében felaggattatám, hol Schmidle óhajtása a’ legerősebben teljesült. Nyolcz óra­kor az angol udvarba mentem, Schmidle pedig sokáig nem váratott maga után. Első kérdése volt: találtam e számára lovat ’s midőn ezt igenlém , ő azt mindenesetre látni akarta. De eb­be terjesztvén, hogy az állatnak a’ holnapi erős lo­vaglás tekintetéből nyugalomra van szüksége ’s ebben láto­gatásunkkal nagyon háborítanék, okaimat eléggé erősek­nek találá ’s igy szobánkba, tulajdonkép szobáinkba, mert kettő vala , menénk. Schmidle nyomban azon ajtóra muta­tott, melly a’másodikba vezetett, lábújain menve’s nekem szájára tett újjal megsúgva, hogy azon szoba a’ kis barna hölgy alvószobája mellett van. A’ jó Schmidle ma este külö­nösen ingerült’s nyugtalan vala. Félóra múlva elhozván le­gényem az átfüstölt ruhát, az oroszlán- gyógyszertári min­denes pedig egymás csizmát rájok csavart nehéz uj ezüst sarkantyúval, előbb mindent meg kelle próbálnia , hogy bi­zonyos legyen: jó öszhangban vannak­­ a’ nadrágtartók és kengyelek , miszerint csinos ülésben ne gátolják őt. Végre sok csatozás és próba után rendben volt minden ’s mivel Schmidle lábain voltak már a’ sarkantyúk, azokat többé le nem téve , hanem pengő léptekkel járt büszkén a’ szobában fel ’s alá , főleg a’ másodikban tartózkodva ’s mazurkát fü­­työrészve , mellyet azelőtt tanult meg és sarkalt, mintegy

Next