Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-30 / 9. szám

9. szám. 1845 SA&«A&E«»é. Pest, január 30k án Iparstatistikai kérdések. Mikre az iparegyesületi kép- és ügyviselő urak , va­lamint mind azon ügybarátok, kik a’ hazai iparállapotnak megismertetése körül szívesen fáradozni elhatározvák, vá­laszt, felvilágosítást ’s adatokat gyűjteni ’s azokat az ipar­egyesület igazgató választmányának beküldeni hazafiéi bi­­zodalommal keretnek.­­— Önként értendő azonban , mikép az adat-­gyüjtögetési szívesség akkor és azoktól is köszönettel fogadtatik el , midőn és kik által az alább következő kér­dések csak egy vagy némelly osztályaira fognak válaszok beadatni.­­— Akarjon tehát minden ügybarát , a’ mennyiben hivatása , készültsége, vagy kedvtelésinél fogva az alábbi kérdésosztályok mindnyájára nem terjeszthetné is ki figyel­mét , azokból helyzete , szakbelisége és hajlamaihoz képest egyet vagy mást választani, a’ kiszemeltekre mindazáltal annál gondosabban szedni a’ lehetségig kimerítő, de min­dig bizonyos adatokat, minél fontosabb ’s közebbszerű ezen gyűjtögetés rendeltetése , miszerint a’ beérkezendő vála­szok egy részben az iparegyesület által jelen évben meg­indítandó „Hetilap“ iparstatistikai rovatainak betöltéséül,— más részről pedig azon intézkedések alapjaiul , vagy leg­alább indokaik ’s irányzataik gyanánt fognak szolgálni, mi­ket az iparegyesület a’ hazai ipar emelése , fejlesztése , vagy épen némelly ágakban ébresztése végett kivánand fel­állítani , rendszerezni és eszközlésbe venni. I. A’ tudósitó vidékén mi van és melly mértékben mind azon természeti föltételekből, mik az iparűzéshez szük­ségesek? Jelesül is A’ vidéken levő ér , patak , folyó vagy folyam , tó , tengerszem , vagy vízállás,— ’s általában az ottani vizerő mi alkalmakkal kínálkozik az iparmunkákra? használtatik é már? ’s miképen, felől vagy alól-csapólag ? — természeti estében, folyásában, vagy emeltetnie kell ? van e vize egész esztendőn át, a’ nyár apasztó hevében , és a’ tél fagyá­ban ? Használatát nem akadályozzák é időkinti áradások? ’stb. 2) Szolgáltat é a’ vidék erdősége jó, elég, olcsó és könnyen kapható tűzi fát? Mi fajta fáji — minő, hegyi vagy sikföldi fekvése van é az erdőnek ? ’stb. 3) Van ékeszene a’vidéknek? Ha igen,bányája men­­nyi termék- erővel bir? minő szenet szolgáltat? szene hova hordatik , ’s mi áron ? A’ bányának mik szállítási viszonyai olly közlekedési útig , honnan vidékekre is el volna küld­hető ? A’ bánya kié ? ki által, és milly erővel miveltetik ? Ha pedig bánya nincsen , vájjon a’ tudomány, vagy a’ vi­déki közhiedelem , ’s népi emlékezetek nem mutatnak é valamelly jelenségeket arról, hogy rejlik a’ vidék földében ezen ásvány? Ha igen? történtek é már — ’s ki által — kinek részére , mi költséggel és eredménynyel kutatások ? és , ha ezek netalán biztatólag ütöttenek ki, miért nem kez­deték meg a’ bánya­ mivelés ? Ha pedig még nem tétettek vizsgálatok, mi hihető biztatással , kik engedelm­ból ’s a’ leendő használatnak mi reményével lehetne kutatási kísér­leteket intéztetni ? 4) Ha a’ tudósitó vidéke ezen tüzelő-szerekkel nem bir , mi pótszerekkel él ? Van e turfája, vagy tüzeket éget ? 5) A’vidékbeli széljárás használtatik é­s például szél­malmokra , fehérítés , és szárításokra ?’stb. 6) A’ föld termékenysége , az éghajlatot is tekintet­be véve , mit szolgáltat vagy szolgáltathatna az állat- és növényországból ollyat, mi a’ műipar körében egy vagy máskép alkalmazást enged és felhasználható ? 7) A’ már említett kőszénbányákon kívül mije van még a’ vidéknek az ásvány- országból ? Például : található é a’ vidéken nyers anyag tégla, cserép, edény, üveg vagy épen porczellán­ készítésre ? van é épületi kő ? van é már­vány ’s lelhetők é drágább ékszer-kövek is? Van é nyit­va vagy gyanittathatik é a’ vidéken érez-bánya, __ mi körül vétessenek figyelembe mind azon viszonyok, mik a’ kőszénbányáknál megemlittettek már fölebb a’3dik pontban. 8) Vannak é a’ vidéknek ásványos és hévvizei? mi­nek alkatrészeik , a mi hatásban mutatkoznak és használ­tatnak é iparköri eszközlésekre ? II. A’ gazdasági ipar mi nyers anyagokkal és ked­vező viszonyokkal szolgálhat a’ műiparnak? Jelesül: 9) Foglalkodnak­­ a’ környékbeli gazdák, uradalmak,, közbirtokosságok, ’s a’ föld népe szorosabb iparköri termé­nyekkel , minek a’ czukorrépa , kender — len — dohány — repeze—szeder-csiilleng — komló’stb . — Ha nem, tör­téntek , már még is kísérletek ezeknek termesztésire , ’s mi eredménynyel? ’s mik azon okok, mik a’ gazdákat az e’ nembeli termesztéstől netalán elrettentik? 10) Tapasztalhatni e hajlamot a’ környékben , minél fogva a’szokásos termékeken túl szerződések volnának köt­hetők nagyobb iparvállalatokkal az ezeknek szükséges nyers anyagok nagyban előállítása iránt? vannak­­ illy szerződé­sekre példák,’s mi föltételek alatt szokás azokat kötni? vagy talán a’ vidéken megtelepült gyárak és iparra éresek kényszerülnek a’ nyers terméket magok termeszteni, tulajdon vagy haszonbérleti földeken? 11) Az erdészet mi állapotban van a’ tudósító tájé­kain?— Magányosak, közbirtokosságok vagy községek bírják a’ vidékbeli erdőket? Tartat.- é bennük rendes és hány éves vágás ? nem eretetik é azokat rendetlen haszná­lattal ? ’s általában nem kell é attól tartani, hogy kellő erdészeti felügyelet és rend hiánya miatt a’ vidék fa­ szük­­séget lásson ? 12) A’ kertészet űzetik­é olly mértékben , hogy ter­mékeit , például: gyümölcseit ’s több efélét kereskedési czikkelyekké leendő átváltoztatás végett tetemesebb men­nyiségben adhassa át a’ műiparnak. 13) A’ szőlő­­művelés szokásos eljárásiban mivel és mennyiben látja el az iparosságot nyers anyagokkal? ’stb. Az állattenyésztést, a’ mennyiben ez a’ műiparral van öszszeköttetésben, illetőleg 14) A’ juhászat mi karban van ? mi fajta nyájakat te­nyészt a’ környék, — nemesittetnek é azok, van é és mennyi tekintet a’ juhok tejeltetésére nézve? — A’ bunda tekintetében elég jelentőséggel biró magyar juhok tenyész­telek é még ? ’stb. — 15) A’ szarvas­ marhák, miknek bőrei olly nevezetes anyagok az iparosságban , istállóztatnak é­s tartatnak é tisztán , vakartatnak , keféltetnek és mosatnak é — mire olly kiválólag nagy a’ szükség, hogy a’ bőrnek azon jó­sága , szépsége és lágysága megnyerethessék, mellyel az úgy nevezett Oberlaender bőrök a’ magyarországiak fölött dicsekesznek. Továbbá van e szokásban a’ bélyegsütés , melly a’ legszebb bőrökben is tetemes hibát okoz mindig ? 16) A’ selyem-­bogár- tenyésztés megindult e már tudósitó vidékén? Kik által űzetik? A’ föld népe befogadta­n már rendes foglalkodásiba ? vagy csak egyes földesuras­ságok kísérleteiben teng még? Ha pedig már netán ál­­talányosabban , vagy némi jelentőségben űzetik , mennyi gubó vagy épen gombolyított selyem állittatik elő ? — hol, kinek és mi árt ii adatik el ? Vannak e szedresek, ’s a’ sze­dernek mi fajai ültettetnek,’s mellyek diszlenek azon vidéken legjobban a’ föld minőségéhez, az éghajlathoz és széljárás­hoz képest ? Melly fajok tapasztaltatnak legajánlatosabbak­nak a’selyemszál minősége tekintetében ? A’ vidékbeli vé­lemények’s hiedelmek szerint mi áll ellen ez iparág terje­

Next