Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-30 / 9. szám

34 désének ’s általányossá tételének ? Mik azon föltételek, mik­nek terjesztése volna szükséges arra , hogy a’ selyemte­nyésztés virágzó és jövedelmező lehessen ? 17) A’ méhészet rendes foglalkodás­a a’ vidéken , ’s mézben viaszban mennyit állit elő ? 18) Voltak é a’ vidéken téve vagy tételnek most kísérletek olly állat - fajok tenyésztésére , mik az eddig tenyésztette­­ken kívül , szinte hasznosak lehetnének az iparkörben? — 19) A’föld-birtok viszonyai is adassanak elő híven ’s a’ tehetségig kimeritőleg; jelesül: mennyi a’ nemesi birtok, mennyi az urbériség alatti terület ? Van é ’s mennyi szabadföld a’ nemesi birtokon kívül ? Mennyi a’ né­pesített, mennyi a’ pusztai ? mennyi a’müvelt föld, ideért­ve a’ szántókat, réteket, legelőt, erdőket és kerteket,­ mennyi ismét a’ hasznavehetetlen terület ? Mi árok van általában véve az előszámlált különféle földbirtokoknak ? — mennyiért váltatnak meg az urbériségek ? mennyiért adatnak haszonbérekbe a’ külön természetű birtokok, — mind ezeknél tekintettel lévén külön a’ belső’s külön a’ külső illetvényekre ? III Közlekedési viszonyai a’ vidéknek minek? nevezetesen : 20) Vannak é csinált utai, a mi anyagból épittetvék , minő állapotban tartatvák ? Jó karban­tartásukra néz­ve mi rendszabályok használtatnak ; jelesül: alkalmaztatnak é ezen útkaparók ? Az útépítési munkákat megváltja é a’ föld né­pe , vagy maga megy leróni abbeli tartozását ? A’ megvál­tás hogyan kezeltetik ? 21) Az országutakra van é valami gond és fölügyelése, ’s ezek, valamint netán egyéb létező közutak mi erővel tartatnak jó karban ? 22) A’ csinált­ utak mi népesebb ’s kereskedőibb vi­dékről és vidékhez szolgálnak ? ’S nincsen é valami kívánni való arra nézve, hogy talán más vonalban , más irányban vezetve számosabb és jelentékesebb piaczokat, helye­ket kössenek össze,­ többféle nyers­anyagbeli forrásokhoz engedjenek férhetést, vagy nyissanak meg olly vidékeket, mik iparközi vállalatokra nézve valamelly tekintetből kivált­kép ajánlkozók? — ’S ezért adassanak elő, a’ mennyire kitudhatók , mindazon vonal-tervezetek , mik­et ahoz­ ér­tők , megyei mérnökök javasoltak, kijelöltek , vagy épen el is készítettek ? 23) Az út­­építésnek föltételeire nézve mi viszonyai vannak tudósitó vidékének ? Van e köve elég helyben vagy közelben ? Ha nincs , mi távolságról kell hordáznia ? 24) Mi terheket bir, minő közlékműveket, hajókat, tal­pakat , csolnakokat hord a’vidék folyama vagy folyója? A’ partok , vontatás tekintetében , elég szabadok­é ? A’ ha­józás nem akadályoztatik é valamelly malmok vagy közben eső viz-munkálatok által ? 25) A’ vidék folyóji nem igényelnek e közlekedés te­kintetében , szabályozást ? ha igen , van é az már terve­zetben, vagy épen munkában ? A’netaláni munkálatok leg­alább főbb vázlataikban közöltessenek. 26) A’ mesterséges vizi- utak, a’ csatornák mi álla­potban vannak, minő teherképességgel bírnak, mik és men­nyi rajtok a’szállítási dij? 27. Vannak e tervek készen vagy készülőben , vagy tapasztalhatni é óhajtásokat aziránt, hogy a' vidék vala­melly folyósi csatornákkal öszszeköttessenek ? Ha igen, és ha lehet, adassanak elő e’ tervek, vagy azoknak legalább főbb pontjai, a’ költségvetések ’s a’ nyereségnek remény­­letes iránylatai isperativus calculusai.) 28) Vannak e tudósitó vidékén olly hidak , kompok , és töltések, mik magányosakéi ? mi кагШп tartatnak? mi rajtok a’ vám ? 29) A’ vidéken járó posta hagy é érintetlen olly he­lyeket , mik üzleti tekintetekben fontosak és rendszerezett postajárást igényelhetnének? És a’ postai közlekedés sűrű é annyira , hogy szaporább fordulásit lehetne kívánni? 39) A’ környék gyorskocsizási viszonyai mennyire kedvezők vagy kedvezőtlenek ? A’ gyorskocsizási szabály­zat a’ vonó- erőre , járművekre, állomásokra, dijakra, sze­mély- és holmi - szállításra nézve mi kivánandót hagy fel, ’s vannak­­ ellene és minő panaszok ? Vagy, ha a’ vidék kívül esik a’ már létező illyes intézetek körén , vájjon mi biztató reményeket lehetne olly vállalathoz kötni, m­elly e’ vidéken személy- vagy holmi- szállítást rendszerezne ? 31) Találhatók é a’ vidék közlekedési vonalain min­denütt kényelmes, vagy legalább alkalmas fogadók, korcs­mák, szállók, — ’s nincsen é az illető tulajdonosak vagy bér­lők ellen panasz, vagy hozzájok kívánat az e’részbeni el­látások tárgyában ? — IV. A’ forgalmi viszonyokra tekintve : 32) A’ vidéknek vásárai melly czikkre nézve bírnak jelentőséggel ? mik egyik vagy másik vásáros helynek és vásárnak kitű­nőbb kedvezményei ? a’ vásárok elhelyzetésé­­nek ’s idejének tekintetében a’ vidéki és helybeli körül­mények nem hagynak é fel valami kívánni valót? 33) A’ vidéki heti­ vásároknak van é valamelly je­lentőségük ? 34) Mik a’ vidéken legjutalmazóbb , legdivatosabb a­­dás- vevési üzletek? 35) Számláltassanak elő a’ vidék minden kereskedőji, kalmárai , boltosai, név, czimzet, üzlet ’s lakhely sze­rint lehetségig híven és kimeritőleg. Jelöltessenek ki azok különösen , kik váltóilag bejegyeztetvék ? 36) Vannak­­ a’ vidéken kereskedői testületek ? 37) Mik a’ vidéken ’s annak egyes helyein föltételei annak , hogy valaki kereskedő, kalmár , boltos lehessen — a’ felvételi, bekeblezési és bolti dijak tekintetében? 38) A’ vidéki kereskedőség honnan látja el magát czik­­kelyeivel, —nevezetesen pedig tudassék az ki, kik van­nak az ottani árusok között, kik kiválólag , vagy épen ki­rekesztőig hazai czikkelyekkel űznek kereskedést? 39) A’ mennyire lehet, szereztessenek adatok arról is, hogy a’ vidéki kereskedőség és annak egyesei évenkint milly forgalomra emelkedhetnek általában ’s egyes, kivált hazai vagy honosítható czikkelyekre nézve ? 40) Használtatnak­­ a’ vidéken alkuszok, ’s ha ne­talán ezeknek dijaztatásuk eltér a’ törvényestől, adas­­sék az elő kimeritőleg , valamint ha az adás- vevések köz­benjárók által történnének, ezeknek minden szokásos föltéte­lei körülményesen. 41) írassanak le a’ vidéken div­atos minden mérték- , és mérleg-nemek, név, mennyiség, mekkoraság és az országosan bevettekhezi arány szerint ? 42) A’ hitel-viszonyok minők a’ vidéken? vannak e egyesek , kik tőkepénzeik kiadása — és forgatásával foglal­koznak? A’ közpénztárak, — minők az árva- ’s egyéb ható­sági kezelés alatt álló , továbbá takarék-­tárak , — a’ káp­talanok , alapítványok , nyilványos intézetek ’s egyesüle­tek— mennyi olly tőkékkel bírnak, miket kamatozás végett kiadni szokás? mik kihelyzetéseiknél a’ szokott szabá­lyos feltételek ? Általában pedig milly magas a’ kamat­­láb? 43) A’ vidéki forgalom ’s annak koronkinti változásai mi befolyást gyakoroltak az iparosság emelkedése és síi­l­lyedésére? ’s mik azon okok, mik a’ kereskedést netalán megakasztották ? mik ismét azon nézetek ’s javaslatok, mik szerint a’ forgalmat ’s vele az iparosságot ismét föl lehetne eleveníteni , virágoztatni? — 1T. A’ népességi viszonyok is, és főleg jelentők lé­vén az iparosságban : 44) A’ vidéknek, ’s egyes városainak, mezővárosai­nak és helységeinek milly számú lakossága van? A' sza­porodásnak vagy keresbedésnek mi jelenségei tűnnek fel, ’s mi okoknak tulajdonijainak ? 45) A’ vidék népessége mi állapotú ? Jelesül mennyi család lakja a’ vidéket, vagy egyes városait ’s helységeit ? mennyi a’nemesség? a’ polgárság ? — az alsóbb osztályok

Next