Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-30 / 9. szám

népessége? A’ vidéki lakosságnak mi kiváló és szokásos keresete, foglalkodása van? Számszerűit pedig mennyien űzik a’ földmivelést , mennyien az iparművességet, mennyien ismét sem egyiket sem másikat, olly foglalkodásban állván , melly ipar tekintetében nem mondható productiv üzletnek ? A’ földmívesek között mennyi van nemes, szabad, megváltott, bérnök, gazda? — mennyi a’ telkes jobbágy, mennyi a’ zsellér? végül van e napszámos népesség, melly gyári munkákra is alkalmas, vagy képesíthető, és gyári munkákra mindig és készen ajánlkoznék? 46) A’ napszámra járó nép munkás, kitartó, becsületes é ? vagy pedig e’ tekintetben megrovást érdemel, mert renyhe , dologtalan , részeges ? ’stb. — 47) A’ külön osztályok miveltségi foka igényel é készítvényeket a’ nemesebb műipartól ? mutatkozik é és miben fényűzés ? ’s az alsóbb osztályok viseletében ’s házi alkalmazkodásiban minemű iparczikkek használtatnak ? 48) A’ népesség különségei nyelvre és vallásra nézve jelöltessenek ki, lehetőleg számhűséggel. 49) Végre tétessék jelentés , mind azon egyes férfiakról , kik az iparkörben és műtudományokban jártasoknak , avatottaknak vagy értelmesebb practicusoknak tartatnak a’ vidéken , kiktől az iparosság különféle szakaiban véleményeket, tanácslatokat, ítéletet, vagy eszközléseket lehetne remélleni. VI. Az iparosságot három fő fajaiban kérjük tekintetni , a’ mennyiben t. i. az a’ föld népe, — a’ mesteremberek által, — ’s végre gyárilag űzetik. 50) A’ föld népe azt a’ vidéken valamelly foglalkodást, melly nem terményekkel, hanem már készitvényekkel láthatja el a’ kereskedést ? Jelesül készíté ponyvának, zsáknak való , továbbá durvább ’s finomabb vásznat és gyolcsot ? Készít é csipkét? szőr gyapjút, ’s ebből szűr-és abaposztót? Foglalkodik é és minő fa- készitvényekkel, hajó- csolnak- építéssel, szénégetéssel, szalaj- főzéssel ? Éget é cserép-edényt, kőedényeket? — Készít é túrót, sajtot? — Gyűjt é állat - hulladékokat , ló-tehén-szórt, sertőket, csontot, szarvakat, tollat, nemcsak a baromfiakról, hanem vad madarakról is, miknek tollai süvegdiszül használtatnak alsóbb ’s felsőbb rendek által ? —Aszalt gyümölcs-izt (lekvárt), pálinkát — továbbá szappant, kátrányt? Füstölt húst, halat ’stb. — szed é rongyokat , üvegcserepet, ’s a’ t. ’stb. — 51) Ebbéli készitvényeit maga viszi é piaczra ? hová ? vagy miképen és hol árulja el ? 52) Foglalkodik e fuvarossággal ? mi távolságokra , minő erővel és járművekkel ? 53) Üzetnek é valamelly ’s jelesül melly iparágak mesteremberek által a’ tudósitó vidékén ? 54) Mellyek űzetnek czéhileg és mellyek szabadon? 55) Mind a’ czéhes mind a’ czéhtelen mesterek számláltassanak elő, a’ tehetségig egytől egyig név, nyelv, vallás, hit és értelmiség szerint? 56) A’ segéd-munkások p.o. mint legények, inasok csak szám szerint jegyeztessenek ki. 57) Van e tudósító vidékén divatban az azonegy czéhek megoszlása nyelv szerint ? — ’s ha igen , mik hátráltató okai az egyesülésnek? ha nincsen, mi feltételek alatt történt meg az egyesülés? 58) A’ mesterségek mellyikei között van egyezség azon tekintetben, hogy külön üzletágak emberei alkatnak egy czéhet? 59) Kiterjeszkednek a’ czéhek a’ vidékre is , és ha igen, adassék minden egyes czéhnek határa elő? 60) A’ mesteremberek honnan szerzik nyers anyagjaikat? Jelesül pedig neveztessenek meg : kik e’tekintetben is kiváló vagy kirekesztő tekintettel vannak a hazabeli terményekre ? 61) Honnan vásárolják mesterségi eszközeiket ? ’s vannak é ’s kik közülük gonddal arra, hogy az újabb találmányi eszközöket, szereket ’s készítési módokat használják műhelyeikben? ’S e’ tekintetben írassanak le , a’lehetségig kimeritőleg, és, — a’ mi különös figyelembe ajánltatik — magyar elnevezéseikkel műhelyeik, szerszámaik, készítési eljárásaik, és készitvényeik? 62) Készitvényeik mennyire mennek évenkint mérték és érték szerint, mennyit volnának képesek, hajlandók netalán nagyobb kérdezkedés esetében is előállítani ? E’ részben a’ számok ha csak közelítőleg is adassanak elő. — 63) Hol szokják készitvényeiket eladni ? vásárra hordják és vagy vannak és melly városokban bizományos árusaik a’ hazában vagy épen a’ külföldön is ? 64) Mi egyes példáji adathatnak elő annak, hogy a’ mesteremberek üzletük , műhelyeik munkái után boldogultak ? 65) A’ vidékbeli lakosság mutat é ’s nevezetesen milly mesterség iránt hajlandóságot ; adja e örömest gyermekeit mesterinasságra ’s milly feltételek alatt ? ’S megmarad é a’mesterember üzlete mellett állhatatosan ? vagy, mint kivált a’magyarnál szokás, egy kis lépesedés után, felváltja műhelyét földbirtokkal, szerszámait ekével és kapával ? 66) A’ mesterségi fiatalság az iskolából szokott é kilépni a’ műhelyekbe? és van é valami gond, hogy az inasévek alatt nyerjen valami oktatást? vannak é normális és rajz-iskolák a’ vidéken? látogattatnak é azok ?’sa’t. 67) Szereztessék meg némelly értelmesebb mesterembernek véleménye arról: váljon saját üzletének ,s általában a’ mesterségeknek felvirágoztatására kívánatos é még valami és milly intézkedés, vagy talán vannak némelly akadályai is ? 68) Vannak e tudósitó vidékén üzletek, mik a’ gyáripar körébe tartoznak ? és minemüek? Ide értve hámorokat , üveghutákat, fűrész-papiros malmokat, szalajfőzést, olajütést , papiros- üveg- czukor- bőr- posztó- gyapot- lengyárakat,’s minden nemű nagyobb- szerű iparvállalatot, melly gépekkel,’s nem mesterségi segédmunkásokkal is, és nagyban dolgozik? 69) Magányos valaki bírja azt, vagy részvényes társaság ? 70) Mikor alkottatott, fenállása óta nyert e terjedelemben , vagy korlátozni kényszerült üzletét, ’s mi okokból ? 71) A’ vállalat mi alaptőkére van állítva — ebből mennyi a’ forgalmi tőke ? 72) Honnan szerzi nyers anyagjait, külföldről vásárolja azokat , vagy pedig, a’ mennyiben lehetséges , a’ hazában is, ’s különösen mellyik vidéken? 73) Hol szerzi be eszközeit, gépeit? ’S gyártásában mi rendszert, mi technikai eljárást követ, ’s ezen gyártási mód , bár röviden , de még is érthetőleg irassék le azon okból, hogy egyéb a’ hazában vagy külföldön divatozó vagy uj találványu gyártás között párvonalak huzathassanak ? 74) Mennyit gyárt évenkint mértékre és értékre nézve ? 75) Gyártása által mennyiben értékesíti a nyersanyagokat? 76) Hol adja el készítvényeit, maga tart e raktárakat, áruboltot és hol, melly városokban? vagy legalább hol vannak bizományos és azon kereskedéji, kik tőle vesznek ? 77) Hány munkást foglalkoztat folyvást , — hányat ideiglenesen , ’s mi évberekkel és napszámmal ? 78) Munkás, kivált pedig műtanilag képzett embereit honnan híja meg ? Van a’ gyárban gondoskodás arról , hogy maga is képezzen magának műveseket, ’s ezek kiképeztetvén , vagy az idegenekbe hivatván maradnak é örömest vagy távoznak ’s mi okból? 79) Kap e rendes bérekért mindig elegendő számú munkásokat ? 80) Vannak é a’ vidéken olly mesteremberek , kiket legalább az eszközök’stb. — kijavítására, ’s némelly romlások kiigazítására alkalmazhatni ? 81) A’ gyár maga nem tart , mind azon mesterségekből , mellyekre munkáinál szüksége lehet, embereket?