Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-30 / 9. szám

36 82) Kéressenek a’ gyár- tulajdonosaktól­­ vagy igaz­gatóiktól vélemények a’ gyárak mostani állásáról, ’s arról , hogy mik felvirágzásuknak belső, külső akadályai ’s miké­pen lehetne azokat elhárítani? — 83) Kéressenek a’ gyáraktól ’s nevezetesebb műhe­lyekből minták, mutatványok és kimerítő árjegyzékek. 84) A’ tudósitó vidékén minemű gyárakat lehetne ál­lítani , mellyek, adatokkal is támogatva, hihetőleg jöve­delmezők lehetnének? — Tasezer völgye éa Suliguli ШгтаговЬап. Mármarosban azt tartják , hogy ki a’ Vasszer völgyét nem látta, nem szemlélte a’ természetnek remekműveit. E’ kies völgy Mármaros megyének felső járásában fekszik Fel­ső- Vissó helységtől (melly Mármaros megye legszebb hely­ségei közé számittatik) balfelé ;­­— ezen helység a’ Vissó vize partján tágas , és kies völgyben épült, szép kiterje­désű piatza, a’ rom. catholicusok kicsiny , de szép ízlésű temploma , úgy a’ most újonnan épült görög egyház, és többrendü csinos épületek ékesítik, lakosságának nagy része oláh ajkú, hanem a’ kamarai uradalom szegődvényes, nagy számú erdőmunkásai, magyarokbul, németekbül, és oro­­szokbul állanak ; izraeliták is találtatnak fölös számmal; fő­birtokos a’ magyar kamara, melly a’ Vasszer völgyét, és az azt környező kimeríthetetlen rengeteg fenyves erdőket egyedül bírja. Többen olly hiedelemben vagynak, hogy a’ Vasszer völgye hajdan vas-érnek vagy vas-szernek neveztetett, az ott találtató vaskövek miatt, az oklevelek­ben azonban Vasser nevezet fordul elő. Magában a’völgy­ben hajdani bányamivelések nyomai vehetők észre , mellye­ket a’ népmonda római maradványoknak állít__A’ mintáz ember Felső-Vissórul Vasszer völgyében elindul, mindjárt a’ falu végén egy igen erős és ritka ügyességgel készült vizi épitvényt talál, ez a’ Vasszer folyón állíttatott és a’ vizet a’ kamrai fűrész-malomra, Mármarosban alkalmasint nagyságára, és jóságára nézve legelsőre vezeti; erre épült az általjárási hid is , melly a’ kamra költségin mindig jó karban tartatik. Ezelőtt mintegy tizenöt évvel Vasszer völ­gyébe csak lóháton lehete menni, ’s úgyis nehezen, hanem egymást felváltott két igen jeles és lelkes er­ősz Ferschin János és Ágh Imre urak fáradhatlan buzgalntok a’ lehetet­lent is lehetővé tette , ’s most már kocsin is utazhatni oda; a’ szűk utakon karfák biztosítják az utat. A’ Vasszer- völgy eleje tágas, benne több fürészlaalom áll; a’ völgy torkolatjától felfelé menve , mintegy másfél óra járásnyira a’ völgy kétfelé szakadván , jobb felől a’ No­­visor nevű völgyben már szinte végkép elpusztult közös bir­­toku erdőség terjed, balfelől pedig a’Vasszer völgye tiszta kamarai birtoku,szabályszerint vágott,felséges roppant kiter­­jedésü fenyves igazi erdő-tenger nyúlik; itt az utas szinte elmerül a’természet ritka tüneményeinek bámulásában,balfelől számos apró kőszikla czukor-süveg idomú hegyecskék lát­hatók , mellyeken nem ritkán havasi zergék (vadkecskék) lát­hatók, miképen alig képzelhető sebességgel szökdécselnek egyik kőszirtrül a’ másikra; innen a’ hely Kuzinak, a’ havasi kecskék hazájának, neveztetik.A’Vasszer völgye torkolatától folyvást sebes lépéssel lovagolva a’ Kázi jó három órányira fekszik , az utasok rendszerint itt pihentetnek ’s étetik lovai­kat. Egy derék vadászház épült itt, mellyben erdőőr lakik, a’ vendégek számára pedig egy csinos tágas szoba találtatik ; ezen kívül szerteszéjjel több lakházat láthatni, mellyekben favágó emberek laknak. A’ Kázitól megindulva felfelé min­denütt a’ Vasszervize partján regényes tájakon menve, talál az utas egy forrást, melly tisztaságára ’s hidegségére nézve maga nemében igen ritka, jó készületü vályacskán bugyog ki a’ hegyből, üveg pohárba merítve csupa gyöngyökből álló­nak látszik a’ viz, és olly hideg, hogy egy hajtásra alig ihatni ki egy kisded pohárral, a’kalauz emberek itt figyelmeztetni szokták az utasokat, hogy ne sokat igyanak , mivel a’víznek alig képzelhető hidegsége miatt, az utasoknál gyomorgörcs támad. Tovább haladva Bál­dó nevű helyhez ér az utas, hol is egyedüli magányban van az alerdésznek kivált téli időben a’ legszomorubb lakhelye , ide közel esik az úgynevezett Sár , melly nevezetes arrul, hogy Vasszer vizének itt szörnyű se­bes és kígyós folyása van , ’s ámbár a’ fenyőfák leusztatása elősegétlésére minden lehető mód elkövettettik, a víznek kő­­sziklás partjai ugyan is fenyőfákkal béleltettek ki,a’ viz alatti veszélyes sziklák puskaporral vettettek ki, még is ritka év múlik el, mellyben a’ Sár veszélyeinek több ember ne válnék áldozatává , legveszedelmesb az, midőn az összefurt fenyü­­fák,mellyek itt talpnak és darabnak is neveztetnek, széjjelbo­­molván, egy gerenda a’ folyót keresztül fogja, illy esetben azt mondják a’szálazó emberek, hogy csak csuda által mene­­külhetnek meg a’talpakon levők.Növeli a’ veszélyt az is, hogy a’folyam rohanó sebességű lévén,térdig érő vizbül sem mene­külhet ki az ember , lesodortatván a’ viz sebessége által. A’ Sártól kezdve feljebb a’ völgy tágulni ’s nyílni kezd, mellyen egész gyönyörrel haladva egy kies helyen a’ Vasszer víznek fordulásánál balfelől egy hegynek fölfelé vert utat venni ész­re, melly az országszerte hires Suliguli ásványos kúthoz ve­zet, a’ hegy aljátul sűrű erdőben másfél fertály alatt érhetni fel a’ kúthoz , az ásványos viz tája szűk, de kellemes, maga a’ kút tágas fedezet alá van fogva, melly alatt az emberek a’ kút körül leülve élvezik a’forrásnál alig képzelhető kellemességü ásványos víznek (melly Mármarosban borkútnak neveztetik) italából származott gyönyörűséget, a’ kút alatt négy kádra fürdőház van deszkából építve, a’ vizet megtüzesitett kövek­kel és vassal melegítik, a’ megmelegitett Suliguli víznek az tulajdona,hogy viz színén olajforma higany látszik, melly az ember testén, ha kézzel dörzsölik, úgy simul mint a’ szappan. Sziklábul gazdagon bugyog ki a’ Suliguli forrás, kifolyásánál fejérnek tetszik,mint a’tej ’s tiszta időben olly ereje van, hogy az ember fejébe üt,a’ pásztoremberek ollykor szinte dülönge­­nek tőle,ritka az ember,ki egy hajtásra egy meszelyes pohárral kibírjon inni belőle. Egyébiránt, az ausztriai birodalomban , mint mondatik ezen legerősebb ásványos viz félreeső helyen ’s meszsze lévén a’ nagy világtól, ritkán látogattatik, ezelőtt néhány évvel a’ kir. kincstárnak tulajdon kezelése mellett ez ásványos vízzel nagy sikerrel folytattatott kereskedés, azon­ban bérbe adatván, a’ mint gyanítják , a’ bérlőnek vagy em­bereinek hamisításai miatt az előtt magasztalt Suliguli sava­­nyúviznek hire ’s becse nagyon hanyatlott, Suliguli nevét a’ felette levő Suliguli havastul vette az ásványos viz. — A’ Suliguli forrástul Vasszer vize mentiben viszen az út a’Fajna nevű erdő-ültetvényhez, gyönyörű virágos réteken,a’ völgy itt inkább tágasul, a’Fajná maga egy szögletbe lévén építve, csak akkor látszik, minőn a’ menő oda bukkan , előtte dombos helyen találja az utas a’temetőt,mellyben egy kies hal­mon álló vaskereszt á­jtatos érzést támaszt az útasban. Fajnán az erdöi­iveléshez ’s mivelök szükségeire megkívántatok ta­láltatnak , ugyanitt egy díszes erdőszilak vendégszobákkal ellátva, derék lisztelő-malom, magtár, kovácsműhely, erdei őrök és munkások lakjai vannak, az erdőszi kertben, a’hegy oldalban egy kis mulató- épületecske áll, mellyrűl a’ kinézés igen hajoló, itt van a’ fenyőfák lakhelye is. Fajnátul a’ Vas­szer mentiben fölfelé 1 óra alatt érhetni a’vizfogó-épülethez (Clausur), melly kiváltkép ollyan előtt, ki még illyneműt nem látott, igen meglepő; álmélkodva kell nézni a’ szörnyű nagy víztömeget fölfogva, itt két őr lakik állandón; a’vizfogón fölebb a’Vasszer völgyet látogatók közül nem i­zen járnak,mi­vel már ott alkalmas útak nem is léteznek ; ha Fájná tájékán az erdőben valamellyik hegyre fölmegyen az ember, tiszta időben a’legfelségesb látvány tűnik szemeibe,a’ Vasszer völ­gyet és erdőket egetére zöldelő havasok környezik, mellyek mellett az erdei hegyek csak domboknak tetszenek ; távcsőn megkülönböztethetők a’ havasakon legelő és ugráló barmok ; egyébiránt, az utak és hidak készítésénél, a’munkának, ’s költségeknek nem kímélését, és a’ kincstári tisztek gondossá­gát ’s pontosságát nem magasztalhatni eléggé. Fajnából többnyire vizen szokás lejóni Felső- Vissóra , ámbár mint fölebb emlittetett, az itt veszély­tel­jes részint a’Sár nevű hely borzasztósága, részint alább a’ Novisor táján a’ szálfák ösz­szecsoportozásából származni szokott felakadás miatt.

Next