Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-02 / 10. szám

hogy a’ visszaélések eltöröltessenek! — Barócsay Fe­re­n­c­z hites ügyvéd ’s titoknok. U Utazás a’ poh­orellai és vöröskői Vasgyár -telepekbe 1844­. második felében. Utazásunk czélja a’ pohorellai és vöröskői vasgyár­telepek valának. — Fölmeneti utunkat a’ bányavárosok felé irányzók. Váczot elhagyván (hova még viszszatérendünk) főhelyül jutott Ipolyság Hontmegye székvárosa, hol a’ megye diszes casinója a’ műveltség- emelésre ’s olvasás kielégítésé­re nem kis emeltyűül szolgál. A’ most épülőben levő megyeház már födél alatt vagyon. ,Királyfiad Coburg herczeg jószágán kies kastély diszelg terjedelmes angol kerttel — balra magasodik a’ délczeg „Szitnya“ hegy , hol a’ tisztelt herczeg csinos mulatóházat épittete, melly az utast már meszsziről nem csekély figyelemre ébreszti, jobbról Szalatnya szolgáltatja a’ hasznos aranyér- ellenes ásvány­vizeket , mellyeket több száz palaczkban az idén is Mitter­­mann Simon váczi szerárus szerte szállíttatott — helyből 26 üveget 8 v.­stjával. Főleg emeli ezen kis tanyát bármi kincs­nél drágább lakosa Kálmán Lajos rgi uradalmi ügyviselő úr , ki felülemelkedett emberi érzelmeinél fogva bölcs ügyé­szi tapintattal úriszéki büntető perekben a’ botoztatást mel­­lőztetni tudja — a’ bűnösök többnyire magukba tértekkel távozván börtönükből — ’s alig van néhány példa, hogy előbbi vétkeikbe újra viszszaesnének. Herczegfalva (Prencsov) helységben mulatván , örömmel vettük észre a’ vagyonbiz­­tosságot , midőn a’ falu mind férfi- mind nőszemélyes tel­keiken mulattokban fejsze-fűrész-ágy­’s más neműeket, jóformán kertttetlen udvaraikon hagyván—alig tapasztaltan­g elidegenítési eset; jóllehet láthatni barna népfajt is szerte kalandozni az utczákon. A’ kath. és evang. templomot meg­látogatván, a’tanítási rendszerről is tudakozódtunk, ’s édes érzettel hallók , hogy a’ magyar nyelv a’ tót kisdedekbe szakilag csepegtettetik. Selmecz kincsei és intézetei elég­gé ism­eretesek , a’ magasztos szenthely (Calvaria*) min­denki előtt isméretes ’s mindenkit bámulásra gerjeszt. Nem­zetiségünkre nézve azon örvendetes hirt hallok itten , hogy virágzó casinója igen előmozdítja az öszs­zesimulást, ’s tágasabb könyvtára is lévén, mellyben több­­mint ezerre menő ’s többnyire magyar könyv létezvén , siettetik a’ma­gyartalanság fellegeit eloszlatni. Városból kimentünkben szemeinkbe ötlött egy illy feliratú oszlop :,,alabor nélkül tilal­mas a’ kerékkötés.“ Az utczák nevei is m­agyarosittatvák. Beszterczebányán készségtelen fogadóra találtunk — által­jában e’város vendégfogadók hi­ányával van. Egy kávéház most van átalakulásban. Breznóbányára épen vasárnap ér­keztünk — a’ fogadóban ugyanakkor tánczvigalom tartat­ván — álmélkodtunk a’ kebelbeli daliák ,panszlavismusik ki­törésein , kik erősen káromják a’ velők nem tartókat s csak­ugyan édes becsalékony álomban ringatják magukat, hogy meg fog születni egy szláv birodalom , uralkodó minden nép fölött. Nem annyira haragusznak ezek a’ tős magyarokra, kik, mint ők mondják—igen kevesen vannak , hanem evang. tot ajkú feleikre — a’ magyarságot terjesztőkre , kiket ők renegátoknak tartanak. Utitársam eléggé iparkodék őket szédelgéseikből felüditni, miért is reggel egyikök— városi írnok — podgyászhordó kocsisunkat meglátván­­— illy ko­mor hangokra fakadott: ,,aj tője taki zatraceni uher, igyes, lyebo­tya pochonyem“ (ez is ollyan átkozott magyar, eredj mert majd meglóditlak)azonban utitársamat észrevevén azonnal engedelmességet, vagyis későbben megjavítva engedelmet kért, hibáját fiatal korának tulajdonítván. Egyébkint a’ bál előtt kávéházba bemenvén , ottan a’ tapdály- (billiard) te­remben egy másformavilágnál több magyarul beszélő leven­tét leptünk meg, mi valóban dicséretökre válik. Hiszen ők akarnak ,magyarul* tanulni, csak ,magyarok, nem akarnak lenni! állítják a’panszlávok.A’kávéházban kávé nem volt kap­ható. — A’ breznóbányai után kocsin menni olly merény­­hez számítható, mire régen mondák : ,,qui nescit orare, per­gat ad mare“ ; úgy van, ha agyon akarod magadat döczög­­tetni, menj kocsin ezúton! „Szent Endrén“ több jeles ha­zafi érzetü bányász és tanitó úrral, és lelkes egyházi fér­fiakkal volt szerencsénk találkozni, kikkeli kellemes társal­gásunk kebelünkbe örökre vésve marad. ,,Polonkán“túl kez­dődvén a’ vashámori utak, mellyeket már „Koháry“ herczeg emberszeretete kezde burkoltatni, most pedig a’ bőkezű és iparterjesztő ,Coburg m­ég nagy költséggel folytatni buzog , igen haladhatólag teheti a’ vándor útját Murányig, miglen megint a’ ,nógrádi, páratlan utakra tér, kényelmesen utaz­hatván Pestig. A’ nagyhegyü herczeg a’ garamvölgyi u­­tak jó karban tartására tatarozásul évenkint több ezer forintot fordít, egy rendes és jól fizetett ,bajor­ úti biztost tartván, ,Pohorellára‘ jutván egy csinos, nemrég épített, eme­letes kastély viditja fel a’ komor utast, alul herczegi lak két osztályban , felül számos egyes szoba különkülön ajtó­­zattal — csupán vendég- elfogadásra szolgálók. Élénken be­szélik az ott mulatott franczia királyi herczegnő „Klemen­tina“ kegyeskedésit, ki több pornóveli beszélgetésre is nyá­jasan leereszkedett, ’s némellyeket utaztában megismervén meszsze vidékről hozatott magához , velük több ideig mu­latott ; egy palócz pornót ünnepi mezében saját ecsetjével le is festett, sőt ennek festűjét is magához vártá, különö­sen megjutalmazá az őt üdvözlött tk nőszónoklókat,’s több­nyire drága tűkkel ajándékozó meg. Emelkedésben van itt egy angol kert. Itt lakik gyárigazgató Gömöry János tb. úr, a’kert végén pompáz egy magas festett póznán magyar nemzeti szinü lobogó. Regényesíti a’ völgyet a’ vasgyári tisztség által emelt költséges lobor vagy gúla (pyramis) , mellyet jelen uroknak hálából szentelének. A’ lobor vas­öntet, tetőzete is hason készületű, csinos aranyzott ros­­télyzattal, e’ tiszteleti jeles mű a’ művész találékonyságát ’s ügyességét tanúsítja; az anyag, mibül alkottatott, mind po­horellai készitvény. Egy kis kanyarulat után fényesen fej­lődik a’ ,Fe­rdinandia (jelen herczegi alapitójáról nevezett) völgy kohászata (itt massának híják) több emeletes épüle­teivel , mellyek mintegy kis várost tündéresitnek elő, 1838 évben tetemes költséggel építtetett. Pohorellától Vöröskőig több telepben készíttetik a’ vas,’s mintegy 30—40 ezer márka gyártatik évenkint különféle kellékben. A’ bizomások ’s rendelések naponkintiak. Egy kolozsvári vasárus 18 ezer kaszát vállalt el, nagy megelégüléssel fogadottat. Terve­zésben van még egy kaszatelep felállíttatása. Durva vasat a’ német tartományokba is szállít egy krajczár vám mellett.Nagy buzgalmat fordít ezen vállalat virágoztatására fen tisztelt igazgató „Gömöry János“ ur , ki éles elméjével ’s­eszélyes bánásmódjával minden akadályt elhárít ’s kereskedési vizs­­gasággal kiséri a’ tőzséri bonyolulásokat. Lefolyt 1838dik évtől a’ tiszteknek hét osztályú rendes nyugdijt biztosított az fejedelmi herczeg, kih­atólag nőik és gyermekeikre is.Folyt. T­á­r­c­z­a. TÖVISEK ÉS VIRÁGOK. ^ # Freron Voltaire ,Merope4 czimű művét, mi­előtt színpadra került volna, igen hevesen támadá meg, melly mindazáltal később rendkívüli tetszést aratott. Vol­taire e’ müvét pompás negyedrétben adá ki egy,rézmet­szetű czimképpel, melly (Freronra czélozva) egy boros­tyán- koszorún rágódó szamarat ábrázolt. Freron viszsza­­torlásul kritikai lapjaiban e’ pompás kiadású művet dicsé­retesen megemlité , de cziméhez ezt tévé­­ ,a’ szerzőnek igen jól talált arczképével­. Voltaire nem tehete okosabbat, mint az egész kiadást magához váltani, és unalmát czim­­képe szemlélgetésével űzni el. 40 Szerkeszti: Helme­cz­i Mihály. — Nyomtatja: Trattner­ Károlyi, pri­ntera 453

Next