Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-06 / 11. szám
11. szám. Pest, február 6-án 1845. Sáros - Patak állapota váltsági szerződése után Sáros-Patak januáriusban 1845. Városunkban is az év ujultával minden évi szokás szerint tisztujitás tartatott. Tisztujitás , a’ választás és választhatás legszabadabb értelmében. ’S nem véltem érdektelennek a’ fejledező ’s felszabaditási vállalatával nagyobb ügyelem tárgyává lett város kormányzási szerkezetét leirni előbb , hogysem az itten divatozó szabad választás eredményével elégitsem ki az olvasót. E’ város 1835dik évben magát minden földesuriság alól nemcsak jog de birtok és haszonvételek tekintetében is felszabadítván , ezen felszabadítással magára vett 300 ezer pengő forintos vállalat kezelésére ’s a’ községi beligazgatásra nézve mindjárt kezdetben úgy intézkedett, hogy ezen vállalat kezeltetését , ’s a’ megvásárlóit földesúri jogok gyakorlását egészen elkülönítette a’ törvénykezési ’s úgynevezett biráskodási hatóságtól, ’s általján fogvást az adózó nép kormányzatától. Nevezetesen az adózó községi biró a’ tanácscsal együtt kiveti az adót, azt behajtja, rendeltetési helyére szolgáltatja , most már rendezett tanácsi körében eljár, és a’rendőrséghez (politiához), bátorsághoz tartozó intézkedéseket létesíti. A’ felszabaditási vállalatot pedig sikeresiti egy választott közönség, melly nálunk száz tagból áll, a’ földesúri jogodat is ez gyakorolja, mind a’ legépebb nyilványossággal. Ez öszszegyűl hetenkint egyszer okvetetlenül, a’körülmények pedig úgy kívánván minden köz nap is. Egy fillér bevétel és kiadás ennek nyilványos utalványozása nélkül nem történhetik meg. Ez veti ki az egyesek birtokaira eső váltságot, és szedeti be külön pénztárba. Ez intézkedik a’ jövedelmek behajtása , gazdasági eljárás és számvétel tekintetében. Ezen választott közönség a’ polgárok közül minden rang, születés és vallástekintet nélkül hat esztendőre választatik és magát a’közjó hűséges előmozdítására esküvéssel kötelezi le, ’s a’ mi legfőbb, eljárására nézve a’ népnek felelős, azaz, ha valamelly jövedelmet és bármi behajtanivalóságot idejében nem szorgalmazna, és az hanyagság miatt veszedelemre jutna , V. elmulasztása, elnézése ’s hirtelensége miatt a’ közönséget kár érné , azt megtéríteni köteles. A’ választott közönség tagjainak semmi tisztdijok nincs , csupán ha terhesb kiküldetésekre alkalmaztatnak, akkor a’ város határán túli utazásra egy forint , a’ határon belüli nagyobbszerű foglalkozásra és számadások vizsgálására is 30 kr. p. napi bért kapnak. A’ választott közönség fizetéses tisztviselősége áll egy elnökből egy jegyzőből, két ügyviselőből, egy pénztárnokból , egy határügyelőből és egy gazdából. Ezek fizetése is leginkább hazafi kötelességszerű , mert öszszesen évenkint 680 pengő forintra , és 25. köböl életre megy. A’ tisztviselők minden esztendőben választás alá kerülnek , mi is igy történik : a’ választott közönség az elnök által öszszehivatik, az rendes szavazás utján teszi meg a’ kijelölést ’s minden hivatalra három egyed jelöltetik. Ezután közönséges népgyűlés hirdettetik, ott egy helyettes elnök által a’ kijelölés felolvastatik , szavazatszedésre választmány neveztetik ’s a’ népszavazás utjáni választásra utasittatik , hacsak különös körülmény, nevezetesen két kijelölt viszszalépése, és a’ népnek egyhez ragaszkodása nem nyilványul. Választási jognak semmi mértéke és fokozata nincs, a’ jelenlevők, akár birtokosak, akár nem mind szavazhatnak, arra sincs figyelem, hogy egyháztól csak a’ családatya birna szavazattal, jöhetnek akár hányan , csak az kívántatik meg, hogy józanok legyenek. Szavazásnál a’ szavazatszedő választmány , közgyűlésben a’ helyettes elnök tartja fen a’ rendet , és nincs semmi külső tekintély, szolgabiró p. o. vagy más a’féle meghiva a’ választottsági tisztviselők választására. — A’ tanácsi tisztviselők : biró , adószedő, és tanácsbeli tagok másnap választatnak szinte évenkint, ezekre is a’ választottság jelöl előbbi mód szerint, de a’ választásra rendesen meghivatik a’ szolgabiró, csupán rendtartási szokásból azonban, és semmi különös befolyási joga nincsen, mert a’ választottsági rendes elnök vezérli a’ gyűlést, ő olvassa fel a’ kijelölést ’s ő erősíti meg a’ megválasztottakat. Szóval a’ földesúri jogot a’tanácsra nézve is a’ választott közönség gyakorolja, és ez vesz számot az illető tanácsi tisztviselőktűl is, ’s igy itt hite sincs ama kiváltságos belső tanácsnak; a’ mi tanácsunk csak rendezett tanács , és ítéletei a’ megye törvényszékére vitetnek följebb. A’választottság földesúri ítéletei pedig az általa tartatni szokott uriszéken , és igy tovább tárgyaltatnak. Választottsági tagságban, tisztviselőségben, bíróságban , tanácsbeliségben nincs semmi qualificatio. Választottsági tagságra jelölés nem történik, a’ nép szabadon választja ’s a’ kit megválaszt, az ellen nincs szó, tisztviselőségre , tanácsi biró-’s adószedőségre , a’ melly hármat a’választott község szavazati többséggel kijelöli, azt elmozdítani nem lehet, a’ jelöltekből akárkit választ meg a’ nép, azt tisztviselőnek kell ismerni, a’ tanács tagjai szinte jelölés nélkül választatnak a’nép által ’s illyen választáskor a’választott közönség tagjai is a’ választó nép tagjai gyanánt állnak elő. Ez szerkezete S. Patak városának felszabadítása óta , ’s azt hiszem , ha valaki szabad kormányoztatást, választást, és választhatást akar látni, azt itt feltalálhatja. Hogy valamelly választás szabad és népszerű legyen , ott vagy mellőzni kell teljesen a’kijelölést, ’s a’választást a’többség ragaszkodására bízni, vagy ha van kijelölés, annak azon társaság vagy közönség józan kifolyásából kell történni , mellyet a’ megválasztandó egyed sajátsága ’s majdani eljárása közelebbről’s leginkább illet. Nevezetesen ha megyékben és városokban a’ választó közönség értelmesbjei, ’s az egyedeket testestűl lelkestől ismerők befolyásukkal ’s megnyugvásukkal történik a’ kijelölés, már akkor, mind a’ szabad választás , mind a’ csöndes és békés tisztujitás mind különösen a’ jó tisztviselőkhöz jutás , és igy a’köznek boldogitása megvan. Ha pedig az elnök mellőzve a’ tanácskozvány (conferentia) kijelölési intézkedését, ’s abból játékot űzve bármi rendeletből, szempontból, vagy tetszeni- vágyásból ollyakat jelöl ki, kikről szó sem volt, ’s nem is hivatalra valók, biz akkor nyakaszegetten vonaglik a’ szabad választás, ’s nem lehet ott békesség, mert emberiségünk nemesi jellemvonásához tartozik, hogy az érdemest a’jelest megkülönböztessük, ’s megkülönböztetésünket iránta kimutassuk. Ha már ebben bármi módon gátoltatunk, ’s a’ még polgárilag is engedettnek hitt szabad választásban egyes kényuraságot, — vágyaink, vonzódásunk, bizodalmunk elnyomóját, akadályoztatóját— tapasztaljuk, nem csuda ha akkor szinte igen emberileg viszszatorláshoz vagy kitöréshez nyúlunk. A’ kényurat, mint törvénytelen zsarnokot , ’s polgári és erkölcsi szabadságunk elcsikaróját nem becsüljük , sőt piszkoljuk, ’s fényes tiszteleit haza és törvény elleni hirtelenséggel szerzettekként tekintvén , nem marad semmi, mi tiszteletre , kíméletre intene. Innen a’ gyakor zavaros tisztujitások, az azt intézők személyévek bánás ’sa’ t. — Ezek mind elmaradnának , ha a’ választások törvényink szavai szerint rendszeresen szabadok len-