Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-06 / 11. szám

11. szám. Pest, február 6-án 1­845. Sáros - Patak állapot­­a váltsági szerződése után­ Sáros-Patak januáriusban 1845. Városunkban is az év ujultával minden évi szokás szerint tisztujitás tartatott. Tisztujitás , a’ választás és választhat­ás legszabadabb ér­telmében. ’S nem véltem érdektelennek a’ fejledező ’s fel­­szabaditási vállalatával nagyobb ügyelem tárgyává lett vá­ros kormányzási szerkezetét leirni előbb , hogysem az itten divatozó szabad választás eredményével elégitsem ki az olvasót. E’ város 1835dik évben magát minden földesuriság alól nemcsak jog de birtok és haszonvételek tekintetében is fel­szabadítván , ezen felszabadítással magára vett 300 ezer pengő forintos vállalat kezelésére ’s a’ községi beligaz­­gatásra nézve mindjárt kezdetben úgy intézkedett, hogy ezen vállalat kezeltetését , ’s a’ megvásárlóit földesúri jo­gok gyakorlását egészen elkülönítette a’ törvénykezési ’s úgynevezett biráskodási hatóságtól, ’s általján fogvást az adózó nép korm­ányzatától. Nevezetesen az adózó községi biró a’ tanácscsal együtt kiveti az adót, azt behajtja, rendel­tetési helyére szolgáltatja , most már rendezett tanácsi kö­rében eljár, és a’rendőrséghez (politiához), bátorsághoz tar­tozó intézkedéseket létesíti. A’ felszabaditási vállalatot pe­dig sikeresiti egy választott közönség, melly nálunk száz tagból áll, a’ földesúri jogodat is ez gyakorolja, mind a’ legépebb nyilványossággal. Ez ösz­szegyűl hetenkint egy­szer okvetetlenül, a’körülmények pedig úgy kívánván min­den köz nap is. Egy fillér­ bevétel és kiadás ennek nyilvá­­nyos utalványozása nélkül nem történhetik meg. Ez veti ki az egyesek birtokaira eső vált­ságot, és szedeti be külön pénztárba. Ez intézkedik a’ jövedelmek behajtása , gazda­sági eljárás és számvétel tekintetében. Ezen választott kö­zönség a’ polgárok közül minden rang, születés és vallás­tekintet nélkül hat esztendőre választatik és magát a’köz­jó hűséges előmozdítására esküvéssel kötelezi le, ’s a’ mi legfőbb, eljárására nézve a’ népnek felelős, azaz, ha vala­­melly jövedelmet és bármi behajtanivalóságot idejében nem szorgalmazna, és az hanyagság miatt veszedelemre jutna , V. elmulasztása, elnézése ’s hirtelensége miatt a’ közönséget kár érné , azt megtéríteni köteles. A’ választott közönség tagjainak semmi tisztdijok nincs , csupán ha terhesb ki­küldetés­ekre alkalmaztatnak, akkor a’ város határán túli uta­zásra egy forint , a’ határon belüli nagyobbszerű foglalko­zásra és számadások vizsgálására is 30 kr. p. napi bért kap­nak. A’ választott közönség fizetéses tisztviselősége áll egy elnökből egy jegyzőből, két ügyviselőből, egy pénz­tárnokból , egy határügyelőből és egy gazdából. Ezek fi­zetése is leginkább hazafi kötelességszerű , mert öszsze­­sen évenkint 680 pengő forintra , és 25. köböl életre megy. A’ tisztviselők minden esztendőben választás alá kerülnek , mi is igy történik : a’ választott közönség az elnök által öszszehivatik, az rendes szavazás utján teszi meg a’ ki­jelölést ’s minden hivatalra három egyed jelöltetik. Ezután közönséges népgyűlés hirdettetik, ott egy helyettes elnök által a’ kijelölés felolvastatik , szavazatszedésre választmány neveztetik ’s a’ nép­szavazás utjáni választásra utasittatik , hacsak különös körülmény, nevezetesen két kijelölt visz­­szalépése, és a’ népnek egyhez ragaszkodása nem nyilvá­­nyul. Választási jognak semmi mértéke és fokozata nincs, a’ jelenlevők, akár birtokosak, akár nem mind szavazhat­nak, arra sincs figyelem, hogy egyháztól csak a’ családatya birna szavazattal, jöhetnek akár hányan , csak az kívántatik meg, hogy józanok legyenek. Szavazásnál a’ szavazatszedő választmány , közgyűlésben a’ helyettes elnök tartja fen a’ rendet , és nincs semmi külső tekintély, szolgabiró p. o. vagy más a’féle meghiva a’ választottsági tisztviselők válasz­tására. — A’ tanácsi tisztviselők : biró , adószedő, és tanácsbeli tagok másnap választatnak szinte évenkint, ezekre is a’ vá­­lasztottság jelöl előbbi mód szerint, de a’ választásra ren­desen meghivatik a’ szolgabiró, csupán rendtartási szokás­ból azonban, és semmi különös befolyási joga nincsen, mert a’ választottsági rendes elnök vezérli a’ gyűlést, ő olvas­sa fel a’ kijelölést ’s ő erősíti meg a’ megválasztottakat. Szó­val a’ földesúri jogot a’tanácsra nézve is a’ választott kö­zönség gyakorolja, és ez vesz számot az illető tanácsi tiszt­­viselőktűl is, ’s igy itt hite sincs ama kiváltságos belső ta­nácsnak; a’ mi tanácsunk csak rendezett tanács , és ítéle­tei a’ megye törvényszékére vitetnek följebb. A’választott­­ság földesúri ítéletei pedig az általa tartatni szokott uriszé­­ken , és igy tovább tárgyaltatnak. Választottsági tagságban, tisztviselőségben, bíróság­ban , tanácsbeliségben nincs semmi qualificatio. Választott­­sági tagságra jelölés nem történik, a’ nép szabadon választja ’s a’ kit megválaszt, az ellen nincs szó, tisztviselőségre , tanácsi biró-’s adószedőségre , a’ melly hármat a’válasz­tott község szavazati többséggel kijelöli, azt elmozdítani nem lehet, a’ jelöltekből akárkit választ meg a’ nép, azt tisztviselőnek kell ismerni, a’ tanács tagjai szinte jelölés nélkül választatnak a’­nép által ’s illyen választáskor a’vá­lasztott közönség tagjai is a’ választó nép tagjai gyanánt áll­nak elő. Ez szerkezete S. Patak városának felszabadítása óta , ’s azt hiszem , ha valaki szabad kormányoztatást, válasz­tást, és választhatást akar látni, azt itt feltalálhatja. Hogy valamelly választás szabad és népszerű legyen , ott vagy mellőzni kell teljesen a’kijelölést, ’s a’választást a’több­ség ragaszkodására bízni, vagy ha van kijelölés, annak azon társaság vagy közönség józan kifolyásából kell tör­ténni , mellyet a’ megválasztandó egyed sajátsága ’s maj­dani eljárása közelebbről’s leginkább illet. Nevezetesen ha megyékben és városokban a’ választó közönség értelmesbjei, ’s az egyedeket testestűl lelkestől ismerők befolyásukkal ’s megnyugvásukkal történik a’ kijelölés, már akkor, mind a’ szabad választás , mind a’ csöndes és békés tisztujitás mind különösen a’ jó tisztviselőkhöz jutás , és igy a’köznek bol­­dogitása megvan. Ha pedig az elnök mellőzve a’ tanácskoz­­vány (conferentia) kijelölési intézkedését, ’s abból játékot űzve bármi rendeletből, szempontból, vagy tetszeni- vágyás­ból ollyakat jelöl ki, kikről szó sem volt, ’s nem is hiva­talra valók, biz akkor nyakaszegetten vonaglik a’ szabad választás, ’s nem lehet ott békesség, mert emberiségünk nemesi jellemvonásához tartozik, hogy az érdemest a’je­lest megkülönböztessük, ’s megkülönböztetésünket iránta kimutassuk. Ha már ebben bármi módon gátoltatunk, ’s a’ még polgárilag is engedettnek hitt szabad választásban e­­gyes kényuraságot, — vágyaink, vonzódásunk, bizodal­­munk elnyomóját, akadályoztatóját— tapasztaljuk, nem csuda ha akkor szinte igen emberileg viszszatorláshoz vagy ki­töréshez nyúlunk. A’ kényurat, mint törvénytelen zsarno­kot , ’s polgári és erkölcsi szabadságunk elcsikaróját nem becsüljük , sőt piszkoljuk, ’s fényes tiszteleit haza és tör­vény elleni hirtelenséggel szerzettekként tekintvén , nem marad semmi, mi tiszteletre , kíméletre intene. Innen a’ gyakor zavaros tisztujitások, az azt intézők személyévek­ bánás ’sa’ t. — Ezek mind elmaradnának , ha a’ válasz­tások törvényink szavai szerint rendszeresen szabadok len-

Next