Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-06 / 11. szám

nének. És életemre nyilványithatom, hogy e’ hazában soha soha nem lehetne példa a’ választást intézők elleni kikelés­­re, ha ezek kijelölésüket a’ tanácskozvány többségének a­­jánlásához képest tennék. Már pedig ha ezt nem teszik, úgy sokkal czélszerűbb a’ költség-kikerülés, zavar és veszély­­eltávoztatás végett, ha nem is tartatik conferentia , mivel az lázitja fel érzelmünket leginkább, hogy jogosakká tesz­nek bennünket az öszszehivással a’ kijelöléshezi javaslatos járulásra, ki is hallgatnak bennünket, és mi Pétert Pált ajánlgatjuk — mégis Benedek és Jakab jelöltetik ki akara­tunk’s meggyőződésünk ellenére. Ha úgy bánnak velünk, ’s jogainkból kijátszanak , biz akkor nem érdemlünk pártos és rajongó nevet, ’s a’t., mert a’ kijátszatásunk miatti ellen­hatás­­következetes, tettünk csak okozata volt a’ törvény­telen oknak, és fájdalom az ok talán alig volt valaha meg­torolva, csak az okozat büntetve. Én határtalan tisztelője vagyok az igazságos kormány­nak , de ki is ne volna az, a’ kinek csak józan esze van, azon­ban csak ollyan választás-intézők képesek a’ választó testületek ’s képviselők bizodalmát szeretetét ’s a’ t. meg­nyerni’s a’ kormány részire biztosítani , kik józan népsze­rűséggel bírnak, ezek által támaszt, és szerit magához erős oszlopokat. Valamelly kormány csak annyiban lehet népszerű és kedves, a’ mennyiben minél inkább bővelkedik körében népszerűség és kedvesség embereivel, ’s megfor­dítva. Nem tartom jó politikának mellőztetni a’ közszeretet és népszerűség embereit, ’s kiszemeltetni ezeknek ellen­­téteit.Mert az ember erkölcsi és polgári sajátságának legbiz­­tosb ’s csalhatlanabb kimutatója a’józan közvélemény. Kit ez felemel, az rész nem lehet legalább addig, mig a’köz­vélemény mellette nyilatkozik, kit pedig eltaszit és kár­hoztat, az bizonyosan hibás, legalább javulni való, így ítél­vén a’ nép emberei, ’s igy következtetvén, ha azt tapasz­talják, hogy még is a’ közvélemény megrovottjai emeltet­nek ollyan polczokra, hol bizodalom, érdem, és ragasz­kodás nélkül ezékszerűen nem ülhetni, akkor hogyan lehet­ne szeretet , vonzódás és hűség szivökben ? És ne higye azt a’ nép sorsát intéző — mit a’hamis jóslók emlegetnek, hogy a’népszerűség emberei, csak a’ népnek idejéneznek. Ilyen sajátsággal hazánkban népszerűséghez — mindig jó­zan és érett népszerűséget értek —jutni nem lehet. Hazánk­ban a’ nép miveltebbjei, kik jelentékkel bírnak, ’s kiktől á­­radoz a’közvélemény — bizonyosan értik és felfogják azon viszonyokat, mellyeknek Haza és felség , kormány és alatt­valók közt lenni kell , megadják a’ királynak mi a’ királyé, hazának mi a’ h­azaé , egy szóval méltányosak és igazsá­gosak. Már az illyenek sohasem karolják fel azt, ki egye­dül a’ nemzet, és nép mellett buzog, még kevésbbé azt, ki ezek érdekét egészen mellőzné. A’ méltányosak és igaz­ságosak csak hasonlók iránt éreznek rokon bizodalommal , igyekeznek egyesíteni, szép öszhangzásba hozni a’ felség, kormány , és nép javát, egyetértés és kölcsönös méltányos­ság és igazság kapcsolatjával erősíteni ’s biztosítani ezen érdekeket, hogy egy közös jóra, előmenetel-felvirágzásra és békességre pontosul­janak. Illyen népszerűség emberei­től váljon óvakodhatik­é a’ kormány? bizonynyal nem, sőt hogy maga is méltányos , és igazságos, azt csak az illye­nek magához szorításával bizonyíthatja be. Ilogy pedig ab­­ban bizonyos legyen , miképen a’ népszerűség embereiben meg ne csalatkozzék, azt próba által tudhatni meg, ’s ha nem nyerend bizonyosan annyit,miképen állásában erősből, és a’ haza kebelében tömérdek elégületlenség, tisztujitási zavarok, békétlenségek megszűnve lesznek , akkor a’ nem­zet romlásnak indult. Városunk szabad választási és választhatási rendsze­rének kis tükréből nem láttam czéltalannak más nagyobb kör­be nézni át, mert ezen rendszer kicsinyben jónak és meg­nyugtatónak találtatván , bizonynyal még szembetűnőbb jót és megnyugvást eszközlene , és igy alkalmaztatásom nem leend következetlen, ha az itteni szabad választás a’ me­gyei tisztujitás körébe átvitethetnék , és az itteni válasz­tott közönség kijelölési intézkedését megyékben a’ confe­rentia— mellynek számát szinte meghatározni lehetne — elnökségét pedig a'főispán viselné, ollyan választásokhoz, ollyan egyetemes megnyugváshoz lehetne biztos reménység a’ megyékben is, mint van csekély közönségünkben , ez pe­dig valóban kívánatos, mert régótai kérdés e’ hazában , mi­képen lehetne a’ megyei tisztujitásokat csendesekké , meg­nyugtatókká tenni , — erre pedig nem kell egyéb törvény mint az : kijelöltek legyenek azok , kik a’ conferent­ában szavazati többséget nyernek , ’s csak ezek terjesztethesse­nek választás alá.— Közelebb tartva fölvett kimutatásom tárgyához, Sáros- Patak városa kormányzási szerkezetéhez , jobbnak láttam a’ valaki által könnyen feltehető ezen kérdésre : —hát váljon 1835dik év ótai tapasztalástoknál fogva meg vagytok é elé­gülve ezen szerkezettel ? — saját magam megfelelni ’s azt mondom , hogy szerkezetünk : a) a’ tisztujitásra nézve annyiban, a’ mennyiben mind a’ kijelölés mind a' választás olly szabad , mint előbb le van írva, és annyiban, a’ mennyiben a’ tisztviselők csak egy esztendőre választatnak — kielégítő, és megnyugtató. A’ kijelölő választott közönségben urasabbak, mesteremberek, földmivelők mind képviselve vagynak, mert természete­sen öt — hatezer lakosú közönségben száz választott kö­zönségi tag — ’s kivált mikor ezen szám sem egészen ha­tározott, hanem ha hat esztendő múlva akadnak megválasz­­tandók , azok rendszerint megválasztatnak — eléggé kép­viselheti az értelmiséget és a’lakosok különböző osztályit. És hogy valóban képviseli is , és pedig az utas értelmiség elnyomásával, azt azon történet igazolja leginkább, hogy ollykor egy és más hivatalra olly egyed is jelölésbe tétetik a’ választott közönség egyszerűbb tagjainak megnyerése által, ki az uras értelmiségnél szavazatot soha nem nyert volna , ’s nem is arravaló ; de az illyen bajocskán a’ min­den esztendei választás csak segít aztán, mert ha tapasz­talásból az igy hivatalra csúszott egyed alkalmatlannak ta­­láltatik , csak kimarad lsz az fungens létk­e is a’ kijelöl­­tetésből. — b) Beligazgatási és kezelési tekintetben ezen rend­szer eléggé nem ajánlható , mert titkos kezelések, huza­vonák ellen legbiztosabb a’ nyilván­osság. Itt nincsenek zárt körű tanácskozások, minden, választott közönségi gyű­lésben tárgyaltatik. Itt bizatik meg valamelly tag a’közön­ség dolgábani eljárásra, itt ad arról számot. A’ közönség minden fillérje nyilván­ossággal adatik és kéretik számon. Azért itt is történhetik vakmerő hirtelenség, mert hiszen a’ zsebmetszők fényes nappal száz szem közt is űzik mes­terségüket ; de titokban nem maradhat , előbb vagy később napfényre lő , és szerfölött meglakol a’ bűnös, mert a’ nyil­ványosság ostora hoszszú, sőt végetlen. c) Kiképeztetés és mivelődés szempontjából véve ezen igazgatási rendszert — kiszámíthatatlan haszonnal hat ez egyesekre , és a’ közönségre. A’ tanácskozás méltósága illedelmes viseletre , a’ tárgyakhoz szólhatás gyakorlásra, a’ hallgatás tanulásra szoktatja a’ tagokat. Az itteni gyű­lés egy kis megyeéhez hasonlít, és lélekemelő hallani a’ mesterember , vagy földmivelő választott közönségi tagoknak tárgyhoz szólásaikat,miben gyakorlás által nevezetesen tökén létesültek.­­ Ezen három tekintetben rendszerünk igen kielégítő igen üdvös , de van még nálunk egy jó figyelmet érdemlő tekin­tet, és ez ! d) A’ 300 ezer pengő forintos vállalatnak sikeres elő­­vitele, melly abból áll , hogy évenkint minél több adósság tisztáztassék le , ’s a’ teljes szabadság minél előbb vivassék ki. Hogy ez történhessék , ahoz tisztviselői erély , buzgó­­ság és szilárd elhatárzottság kívántatik , azaz, hogy a’ tisztviselőség és választott közönség minél előbb több tar­

Next