Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-06 / 11. szám

44 elkedvetlenítettétek ezen ügytől. — Valamint előbb Fáyra fogtátok , hogy a’ táncznak ellensége , úgy Bajzára, hogy opera- ellenség­e) ; holott sem egyik sem másik nem volt igaz, hanem ti voltatok, tekintetes uraim­ék , mind a’ hal­létre nézve Budán, mind az operára nézve Pesten túlzók. Egy igen okos lépés egyébiránt történt a’ színházi ügyben legújabban. Az , hogy az a’ derék és tiszta szán­dékú Ráday Gedeon felügyelésére bízatott. Egy illyen sze­mély többet ér mint száz tagból álló jogtudósi választmány és dominus spectabilis. Rá néz most azon nagy felelősség és országos kötelesség : kikutatni a’ színházhoz alkalmas igazgatót, de csak istenért! ne csődhirdetéssel ismét, mint pár évvel, mert az alkalmas ember nem tolakodik, azt ke­resni kell. Csak az üres fejűek bízzák el magokat ’s ezek ütnek magok iránt zajt mint a’ tartalom­ nélküli hordó. Hogy a’ most lelépett igazgató többé igazgató lehessen , hiedel­münk szerint ez ellen az egész közvélemény szól, és ez azok után , miket tett, erkölcsi lehetetlenség. Nemzeti in­tézetet csak minden kifogáson fölül álló ember kezeire biz­hatni , különben compromatizálva van az ügy ’s azok is mind­nyájan , kiktól az függ. Nem vagyok az ,,Életképekkel egy véleményben, hol egy névtelen a’ színházi haszonbérlőtől olly nagyon irtózik. Szabad kéz kell a’ szinházigazgatáshoz, és az, hogy minél nagyobb érdekében álljon az igazgatónak az intézet elő­menetele ’s ez érdekében akkor fog állani, ha nemcsak becsü­let , hanem haszon is háramlik rá fáradságai után. Voltak már fizetéses igazgatók , és hivataljokból sinecurát csinál­tak , mert tudták , hogy ha alusznak is, valahogyan csak menni fog a’ dolog , az f tzetésök pedig csonkitlatlan ki­jár. Nem a’ bérlés a’ baj , hanem az ellenőrség hiánya és az, hogy az igazgatókban eddig nem a’ képességre, mint fő kellékre vala tekintet. A’ bérlőt olly ellenőrség alá tehetni , hogy az inté­zetnek se erkölcsi, se pénzbeli kárt, ha akarna, se te­hessen. Csakhogy főbiztosítékot nem pénzbeli cautiókban, nem is szerződésekben, hanem az igazgató egyediségé­ben kell keresni. Értő és ismeretes tiszta jellemű embert kell keresni , ez legyen fő tekintet, ámbár még ez sem egyedül, mert aztán még egyéb biztosíték és ellenőrkö­­dések is kívántatnak. Ilyen ovások mellett egy pár év alatt bámulandó fokra emelné egy bérlő az intézetet és művészet ügyét. Veridicus. u­tazás* a’ postorellat ée vörösköi Vasgyár - telepekbe 1 1 44­. második felében. (Folyt.) Ezen nyugpénz- intézetbe juthatás végett a’ herczegi tisztviselőknek beszámitvák eddigi szolgálatéveik is, mint már néhány jótékonyan biztosítva nyugdijaztatik is. A’nap­számosak maguk magokat biztosítják havonként ivét váltó ftát fizetvén uradalmi szoros ellenőrködés mellett a’­­irös- trói kath. templom pénztárába fejenként. A’herczeg a’ tápo­dist 12 váltó ft­tál toldja meg évenként, néha többel is. A’ két fából 30 kr. fordittatik a’ templom, pap, iskolamester fen­­tartására. A’ tanító magyarul jól tudván képes, és buzog is a’ magyar nyelvtanításban. Viszszatértünkben utunkat Nógrádnak vevén, a’Vörös­­kő és Murány közötti hegyut ormozatára a’ vadászház előtt egy porlékony kő- lobron (pyramison) ez emlékverset olva­sók : ,.Exssimo D. Comiti Fr. Koháry Dominii Murány pro­prietario , viarum per colles et valles murányiens. conditori alteri Publicolae vera gratitudo posuit 1807. Utunkban a’ hoszszadalmas szirthegyből nyelvként kinyúló Murányvár tűnvén elő, csodáltuk az alapitó hatalmas urnák (dynasta) akkori védelmi tapintatát ’s létesítési szilárdságát. A’ vár felső terén most juhászat vagyon és csas­.ház. Murányban magában még most is fenáll a’ deszkából készített diadal­kapu , mellyen keresztül mentek a’ mostani birtokos Szász- Coburg gothai herczeg Ferdinand , özv. Koháryné leányá­val (Coburg hgnével) a’ fiatal hg Clementine franczia kir. hgné nejével és számos kísérettel augustus hóban. A’ papi­rosmalomban nagy munkásságot láttunk, készítvényei jó ke­letnek örvendenek, az ár jutányosabbá tétetett. Arról is érte­sültünk,hogy Pesten egy papírkereskedésben bizonyos szám­­bélyegű honi papiros árultatik , csehországi papír név alatt. A’ kőedény- gyár nagy mozgalmasságot tanúsít. Két nagy­szerű kemenczéjét még egy harmadikkal szaporitá az intézet. Tiszolczon meglátogattuk Jozeffy superintendenst. Érzé­kenyen panasztá ez hazafisága félre­magyaráztatását, ő mint beszélő, csak állítólag kívánta olly annyira előmozdítani a s tót nyelvet, miként így képessé tétessék a’papi növendék­­ség a’ hasonló ajkú hívek között a’ hittan- terjesztésre. Egyébkint ő a’ panszlávokkal egyet nem ért, mit ő csak chimaerának tart, mert ollyan nem létezik, ’s nem is létez­hetik. A’ műveit férfiú bevezete a’ most épült csinos evang. templomba , melly mű valódilag szép izlésű tanujele. A’ tem­­ploma csinosan ki van festve , az oltáron az Üdvezitó (Salva­tor) képe zsidó fölirattal ihleti a’ híveket ájtatosságra, a’ szószék csinos alakú. A’szabad város igen kényelmes ven­dégl­őt emeltet,mellyben szinte földszinleg egy ujdon gyógy­szertár létezik.Osgyán mezővárost mutat külsőleg több kő és cserepes házaival. Az evangélikusoknak itt hat oskolájok va­gyon , mellyben soknál több vidéki ifjú kap oktatást. Oldal­vást egy magaslaton b. Luzsénszkyaknak várilag mutatkozó kastélya fényt ad a’ környéknek. A’ most emelkedni indult Losonczon megnéztük a’ gácsi posztó-és szövet-gyár rak­tárát , mellyben kevés rakományt találtunk. Clementine hgnó száz kendőt vitt el innen. Casinója jeles. B. Gyarmaton ven­­dégszeretőleg mutatá­t. Slorvát Elek főszolgabíró úr a’ me­gyei casinót, a’ szobák száma, csinos rendezése’s kénye­lem valóban csak a’ jeles tagok nemes ízlését hirdeti. Ez­után a’ megye magasztos alakú ’s rendezett közcsarnoká­ba vezete bennünket, mellynek fótereme oszlopzatára ’s pompás karzatára nézve bármelly fővárosi redont , vagy tán országház teremével is kiállhatná a’ versenyt. Falai a’ KK. és RR. költségin díszesen kifestették. Itt „Maria The­­rezia“ „József“ Leopold toscanai öltönyben , ’s a’Nádor az ausztriai ház iránti tiszteletre, amott Fogács főispánok, Brunsovick és Keglevich grófok arczai hazafiságra intő lát­ványok. ,Nógrádi ősvár is itt díszeleg olaj­festvényben. Az udvarban egy öt emeletes gömbölyű idomú négy csarnokra szelt, és ugyanannyi udvarkával ellátandó magány­rend­szerű , 160 rabot egyes czellákba foglalandó és középleg kis kápolnával ellátott börtönépítés több száz munkást fog­­­lalkoztat. Az épület még ez évben födél alá jutand. Áldás Nógrádraegye kegyes keblű Karai - és Rendeire ! kik a’ vétkeseket nem sen­yveszteni, hanem javitni akarják ! (Folyt.) T á­r c­z a* Hamburgban egy komornyik Gyulai gróf magyar mág­násnak adva ki magát, ez álarca alatt házassági ígéretei által Evers kisaszszony első énekesnőt annyira bírta, hogy ez 12 ezer márkát biztosító színházi szerződését felmondó. Mennyire bánható meg tettét, midőn a b­rúz csalás napfény­re jöttével azon szomorú igazs­ágra bukkant, hogy sem pénz, sem grófi férj! Fő jellemvonalma jelen korunknak,hogy az uralkodó csa­ládok gyermekeiket nyilványos iskolákba küldik, így Fülöp Lajos franczia király fiai Páris nyilványos iskoláiban nyerek kiképeztetéseket. Drezdában hírlik , hogy a’ szász trónörö­kös János hűnek fi­­a a’ honni tudom, egyetembe utazott az akadémiai tanulmányokat végzendőleg. Ez egyetem több uralkodó herczeget számlál hallgatóji közt, valamint számos czimzetes hget, ’s ezek közt Arenberg hg fiait is. *) Ezen Itt úgy nevezett r­if­o­g­á­s olly annyira elhatalmazott, hogy még most is igen nagy része a­ közönségnek ezen hie­delemben van , főleg az utolsóra nézve. A­ szerk. Szerkeszti: Helmeczy Mihály. — Nyomtatja: Trattner­ K­árolyi, uri-utcza 453

Next