Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-16 / 14. szám

lerontatását illeti: abban az egész alsó tábla igen kevés ki­vétellel kitűnő lelkesedéssel működött, kebeldobogva ’s ö­­römmel értettük az utasítások többségét, értettük a’ követek­nek tartózkodás nélküli előadásukat, és soknál tartalék-gon­dolat nélkül tiszta meggyőződésüket, miszerint minden ere­jükkel a’ hongyülés elejétől annak végéig egyetlen egy el­pártolás nélkül a’városi ügyet mindenek elibe helyeztették, 's mellette kitűnően küzdöttek. Mindezekből annyi bizonyos , hogy a’többi elenyészett országos főfontosságú remény között a’ városok ügye is foglaltatik , de mind e’ mellett meggondolván azt, hogy po­litikai változásokat a’ törvények soha sem,vagy legalább igen ritkán hoztak, hanem a’ törvényeket alkotó hongyülés majd mindenütt csak aratása annak, mit az élet előteremtett, a’ városok együttvéve ’s egyenkint mint kiváltságolt testületek, mellyekben szabad emberek szorgalma, ipara, ’s értelmi­sége egybegyül, e’ honban már fenlevő erő , azokat valamint politikai számításból kihagyni nem lehet, úgy tőlök a’ törvé­nyek szentségénél fogva is az őket, mint az alkotványban már benfoglalt ’s azért nem uj , hanem már meglevő elemet illető befolyástól megfosztani nem tanácsos, a’ városoknak jövendőjök van , hacsak magok arról le nem tesznek, kitö­rés és a’ törvények korlátai közt józan haladás azon varázs­erők , mik a’ városok ügyét a’ legközelebb időben okve­­tetlenül és bizonyosan kiviják, ez hitünk és tapasztalt meg­győződés mindazoknál, kik honunk magányálló alkotványos­­ságában személy- és vagyonbiztosságot őrző bástyát látnak, és az alkotványosságot káros kinövéseitől megtisztítva, bé­kés után a’ hon szilárdítására erősitni kívánják; —ismétel­jük, kitörés, józan haladás, és az idő intéseinek törvény­engedte körben kellő felfogása a’ városi ügyet is óhajtott üdvös czélra legközelebb időben bizonyosan vezetendi­.igény­­telen véleményünk szerint a­ mostani körülményekben ide tar­tozik , hogy e’ hongyülésen elmaradott tárgyak mellőzhet­­len elintézése tekintetéből ő felsége minél előbbi ország­gyűlés- megtartás végett esdve ’s ismételve megkeressék , addig is pedig az általányosan elismert hiányok pótlására, a’ mennyire városunk hatósági körét illeti, statútumok alkot­tassanak ’s fölterjesztessenek. A’városok rendeztetésének eszméje a’többi kiváltságos testületnél szinte előidézte a’ kivánatot rendezgetésük iránt; a’ Jászkunok e’ végett kérelmezéssel jöttek , a' Hajdúk kö­vetei utasításból sürgették, Fiume, Buccari, Turopolya és a’ szepesi városok rendeztetését szavazat tekintetéből, a’sza­bad községek rendeztetését pedig a’megyei választás és ta­­nácskozásokba befolyás végett tették a' RR., mindezen ren­dezések iránt systematicus munkák tárgyaltattak, de a’ m. FRRnél fenakadtak. Foglalkozott még az alsó tábla számos javítási kérdés­sel , mellyek közül a’ tizedváltást, örökváltságot, a’ hajó­zási akadályok megszüntetését,az egyetem tanítási ’s gazdál­kodási rendszere javíttatását, az úrbéri törvények javíttatá­sát kiemelve említjük, ezek azonban szinte végtárgyalást nem érhettek. A’ kerületi választmányok elkészítették munkálataikat a’ népnevelésről, az ősiség-eltörlésről; ezek időből ki­fogyva tárgyalás alá szinte nem jöhettek. Választmány neveztetett a’ sajtótörvények készítésé­re , de ez még munkáját nem adta be. Egybefoglalva mindezeket, feltűnik a’ BB. táblájának megfeszített szorgalommali munkássága , a’ néposztályokat öszszeolvasztási és egyesülési állhatatos törekvése, az al­kotványnak mindenre, ki szabadságot élvez, vagy arra érett, kiterjesztési szándék, de feltűnik egyszersmind, hogy épen ezen eszmék okozták a’ nm. FRR. táblájánál az állhatatos el­lenszegülést ; azonban mit az idő megértesztett, annak meg­születnie kell, ’s azért hiszszük , hogy a’ most lefolyt hon­­gyülésnek terjedelmes, fáradságos munkáji a’ jövőnek elő­készületei, ’s teljes bizodalommal reméllyük isten után alkot­­ványra hitelt jó királyunktól, hogy édes hazánk mindazon politikai és anyagi jobblétre fog emelkedni, mellyre szük­sége van ’s mellyet jogszerüleg igényelhet. T á r e z a. A’ nagy szombati posztógyár mindinkább nagyobb je­lentőségre vergődik, finomabb ’s durvább posztó-szövetei, nadrágkelméji, ’s másnemű gyártványai közméltánylást ér­demelnek.— Ezen gyár most Hetenként 5. véget (32 rőföst) állít ki; 3 orsógép , ’s 5. szövőszék működik szán nélkül. — A’ helybeli városható­ság megkéretett, hogy a’szolga-személyzet ’s jótékony in­tézetek számára megkívántaté szükséges kelméket e’ gyárból vásárolja , ’s igy a’ gyárosakat pártolni szíveskedjék. A’ hg- prímás utolsó itt mulattakor azon eléggé nem dicsérhető rendelést tévé, hogy az itteni seminarium 600 rőfnyi posztó szükségei egyedül a’ nagyszombati gyárból födöztessenek. Egy minap megjelent, ’s Oroszországot érdeklő né­met könyvben következőt olvashatni: Az orosz kereskedők semmiféle hangversenyt nem látogatnak meg , mert mindaz elveszti előttük becsét, mi az ő nemzeti zenészeteket fe­lül haladja. Ha még is a’ színház- igazgatóság által vala­­melly közintézet javára nagyszerű hangverseny hirdettetik, a’ kereskedőkhez gyakorta 10 a’ gazdagabbakhoz 100 be­lépti jegyet is küldenek, tís a’ kereskedők 200—600 rubelt is fizetnek a' belépi jegyekért. Neveik a’ hírlapokban kihir­­dettetnek ugyan,de sem ők, sem családjok közül egy sem megy a’ hangversenybe. Ugyan a’ fönemlitett munka szerzője hevesen kikel azon durvaság ellen , mellyel az előkelő hölgyek rabnóik irányában viseltetnek. Többi közt elbeszéli­k az említett hölgyek egyike mikint szokta rabnőjét, vagy szobaleányát fenyitni: t. i. egy kis korbácsnyel- alakú fa végére varró­tűt szúr. Ha a’ szegény leány valamit kedve, vagy sze­szélye ellen tesz, magához híja ’s megparancsolja, hogy karját leplezze le, ’s lépjen elibe. Ez megtörténvén a’ fő­rangú hölgy egy előtte kitárt regény olvasása közben, hir­telen a’ fönemlített tű­ készülettel a’ szegény leány meztelen karjára csap , mig ez meg dagadva végre vérzeni kezd. — Ha a’ levesnek nincs meg kellő ize, a’ szakácsot beparan­csolja , ’s a’ forró levet szemei közé locsantja. — Ez már csakugyan női gyöngédség! Hamburgban naponként 500 ezer szivar készíttetik, esztendőnként tehát 150 millió, ha a­ munkaévet (Arbeitsjahr) 300 napra számítjuk. Ezen iparágból 10 ezer ember él.

Next