Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-27 / 17. szám

II. szám. Pest, február 27kén ЦДЦДЦД Jutalom -tételek a*nemzeti színház részéről. A’ nemzeti színház részéről következő három drámai pályadij tűzetik ki: lször: 60 darab arany, egy, a' magyar életből vett tárgyú, népies, de aljasságoktól ment színműre , mellyben a’ szerzőnek dalokkal, és látványos eszközökkel is szabad színdarabja érdekét nevelni , ha t. i. illyesmit czélszerünek gondo­l. — 2szor : 60 darab arany egy , nemesebb körben for­gó , társalgási vígjátékra. 3szor : 100 darab arany s egy honi tárgyú, komoly színműre , melly tárgyához képest versben v. pedig folyó be­szédben, vagy vegyesen versben és folyó beszédben lehet írva. Mind három rendbeli pályaművekben , miután a’ pálya­dij a’ nemz. színház részéről tűzetik ki, a’ színi hatás mel­­lőzhetlen föltétel. Ezen határzott pályadijakon kívül, a’ pályanyertes színdarabok szerzőji a’ 2dik, 3dik, és 4dik előadás jöve­delmeiből , levonván az előadási napi költségeket, egy egy harmadot, ’s igy öszszesen az első utáni három előadásból egy egész jövedelmet fognak kapni ; az ötödik előadáson kezdve pedig olly jövedelmekből, mellyek , levonván az előadási napi költségeket, 200 vált. forinttal fölérnek, min­denkor 10 száztélit. A’ népszínművekhez netán szükséges zene költségei a’ szerzőket illetendik. Az első rendű pályaművek beküldetési határnapja 1815. September 1je ; a’ második rendüeké 1816.martius 1je ; a’ harmadik rendüeké pedig 1816. September­­je. Az illető határnapok után érkezendő művek nem pályázhatnak. A’ ne­vezett határnapoktól számítván , másfél hónapra az illető pályadijak a’ nyerteseknek okvetlenül kifognak adatni , te­hát az első pályadij 1815. october 16kán ; a’ 2dik 1816. april 16kán; a’ 3dik 1816. October 16kán. A’ pályadijak csak azon esetben nem adatnak ki, ha az illető pályaművek közt a’bírálók ítélete szerint előadás­ra méltónak egysem találtatnék. A’pályadijakat alulirt elnöklete alatt t. ez. Bajza József, Császár Ferencz, Vörösmarty Mi­hály, Egressy Gábor, Fáncsy Lajos, és­­Szentpétery Z­sigmon­d urak itélendik oda. A’ pályaművek tisztán, és olvashatólag, és idegen kéz által leírva , lapozva , bekötve , és a’ szerzők neveit magokban rejtő jeligés levelekkel ellátva Fáncsy Lajos rendező, és igazgatósági ügyvivő úrhoz küldes­senek. Az igy beküldött pályaművek , bár jutalmat nem nyer­nek is , 6. év előtt semmi ürügy alatt viszsza nem adatnak. A­ pályadíj-nyertes műveken kívül, az előadásra méltó többi pályaművek is rendes jutalomban és száztok­ban ré­szesülnek. — Továbbá, a rendes áramai jutalmazásra nézve kö­vetkező állandó szabály állittatik fel : Akár nyomtatott, akár kéziratban levő eredeti színmű, melly mai napig még a’ nemzeti színpadon nem adatott, midőn előadásra kerül, szerzője , a’ négy első előadás tiszta jövedelmeiből, levonván az előadási napi költségeket, egy egy negyedrészt, ’s igy öszszesen négy előadásból egy egész jövedelmet fog kapni; az ötödik előadáson kezdve pedig, az olly jövedelmekből , m­ellyek levonván az előadási napi költségeket , 200 váltó forinttal fölérnek , mindenkor 10 százlélét. E’ kéziratok, mint eddig, ezentúl is a’nemzeti szín­ház titoknokához küldessenek, és fölöttük írókból és szí­nészekből álló vegyes biztosság fog ítélni. Legvégül nyilványittatik, hogy a’ nemzeti színpadon eddig adatott olly eredeti színművek , mellyek a’ közelebbi években 5. százlékival fogadtattak el, a’régi föltételek mel­lett, az 5 száztóliban ezentúl is mindenkor részesülni fognak. A’ szerzőket illető jövedelemrészek és száztólik az előadás utáni napok reggelén a’pénztárnál rögtön ki fognak fizettetni. A’ melly pályadijak , jövedelemrészek, és száztölik fél év alatt a’ szerző, vagy hiteles megbízottja által el nem vitetnek , az intézet sajátivá válnak. Általában véve a’ szerzők műveiket kinyomathatják , ’s más színházakhoz , a’ budapestieket kivéve , eladhatják. Kelt Pesten, február 17-én 1815. Gróf Ráday Gedeon a’ nemzeti színház országos főigazgatója. Ön- megadóztatás. Mindeddig írásbeli nyilatkozatban három nevezetesb ön­­ megadóztatási eset fordult elő tudtunkra hazánkban, mellyeket m. Széchenyi István gr. urnak mai Jelenkorunkba iktatott czikkére vonatkozó viszony végett ezennel közlünk. Az első ön­­megadóztatási nyilatkozat Bezerédj István tb. ’s volt országgyűlési követé, történt 1811. dec. 16-án Tolna megye közgyűlésén , melly igy hangzik : Alulirt fájdalom­mal szemlélvén , miképen a’ legközelebb befejezett ország­gyűlés sem birt az adó állapotja iránt, bármelly formában is orvosló törvényt hozni, nem halaszthatom továbbra, hogy meggyőződésemnek , melly szerint adózási rendszerünk megváltoztatását mind a’ haza érdeke, mind az igazság legsürgetősbben követeli— nemcsak szóban , hanem , men­nyire tőlem függ , cselekvésben is , azaz : adómentességem megszüntetésével következést adjak , mit egyszerű vagyon­­beli jogommal élve, tehetni vélek a­­nélkül, hogy törvény­sértésről vagy törvény iránti tiszteletlenségről távol is vá­­doltathatnám . Ezennel tudniillik magamat és birtokomat önként adó alá vetem; az úgymondott hadiadó alá úgy , mint a’ házi adó alá, esedezvén a’tek. nemes vármegye előtt, hogy kö­vetkező pontokba foglalt ünnepélyes és viszszavonhatlan kötelezésemet elfogadni,’s annak értelmében engem éltem fogytáig Tolna vármegye adózóinak sorába iktatni méltóz­­tassék, olly módon tudniillik, hogy : 1) Azon részarányt vevén föl , melly léteznék , ha Tolna vármegyének 1814/5 évi hadi adóját 8­9,660 ft., és a’ honit 75,288 ft., öszszesen 161,951 ftot Tolna megyében levő minden személy, birtok és vagyon viselné, pontos szá­mítást azonban a’ dolog mivolta szerint nem tehetvén, folyó évi adózásom három száz pengő ftban h­atározódjék, melly somm­ára leh­ete­t­ i. hozzávetve számitnom , a­­mit mind a’ két pénztárra nézve , a’ közmunkák pénzzeli megváltását is ebbefoglalva, az érintett arány szerint igazságosan ma­gamra veendőnek tartok; tekintetbe vévén , hogy nemes Tolna megyének rendszeréhez képest a’ közmunkát tel­jesítők a’ honi pénztárból bért nyernek , mellynek számára ennek fejében nevezetes summa vettetik ki , mi által igy minden adózó már pénzbeli fizetésével a’ közmunkák terhét az érintett részben viseli. 2) Adózásom jelen 18I­5 esztendőre kezdődvén, a’ hadi és honi pénztárt aránylag illesse. 3) A’ jelen évre határzott 300 ft. évenként aránylag a’ szerint fölebb vagy alább változzék , a’ mint nemes Tolna vármegyének jelen öszszes adója 161,951 ftnál több vagy kevesebb leend. 1) Ha a’ hazában az általán­os egy arányú közadózás be fog következni, ezen személyes külön kötelezésem ön­ként megszűnik: ha pedig , mielőtt ez történnék,­ törvény vagy megyei végzés után reám és birtokomra afféle ugy­­mondott nemesi teher és fizetés esnék , mellyben Tolna­

Next