Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-02 / 18. szám

mint van , a­z országgyűlés , kormányparancsok ’s rendele­tek által igyekezett tenni, mit tehetett. Hiven segítette ebben őt fia, a’ lánglelkű József, kit Mária, miután férje, Ferencz császár 176­-ben meghalt, a’ birodalomban csá­szárrá választatott, Magyarországban pedig kormánytársul nevezett ki maga mellé. Javításai, mennyire azokban az alkotvány ’s a’ nemesség kiváltságainak sérelme nélkül fo­roghatott, kiterjedtek az igazgatás legtöbb ágaira; miket azonban nem rendszeresen, hanem, mint őt a’ körülmények indították , időnként tett. Halhatatlan érdemet szerzett magának Mária minde­nekelőtt az urbér-szabályozás által, mellyet, mihelyest az 176415ki országgyűlés e’ tárgyban kivonatának teljesítése nélkül osztott széllyel , Raab tanácsos által tüstént kidol­gozás alá fogatott, ’s 176­-ban végrehajtatni is kezdett. A’ jóakaratu királyné mindazáltal nem érhette czélját el úgy, mint óhajtotta, az ur és jobbágy közti viszonyok igazsá­gosabb megalapításában. Az előítéletek sokkal számosab­bak, az önzés nagyobb, az igazi ember-’s honszeretet gyérebb , az igazságérzet csekélyebb volt általán véve a’ nemességben, ’s azokban, kikre a’ rendezés végrehajtása bízatott , mintsem hogy sokfélekép ki ne játszattak volna a’ királyné kegyes czélzatai.­­­ ’S részben ezen eljárás , részben a’ sokáig elnyomott, ’s e’ miatt uraik ’s minden újítás iránt bizodalm­atlan , az ügyről kellőleg fel nem vilá­gosított jobbágyok tudatlansága okozta azután , hogy nem­csak a’ földesurak, hanem itt ott magok a’ jobbágyok is kedvetlenül fogadták eleinte a’ szabályozást. A’ nép álla­potát az új úrbéri rend mind e’mellett is sokkal tű­rhetőbbé tette; kivált miután Mária, 1770 ben a’ nép szellemi jobb­­létének gyarapításáról is gondoskodván, minden faluban ele­mi iskolákat állíttatott. A’ törvénykezésben még mind csak Werbőczynek har­madfél száz éves , zavart, hiányos , a’ kor szükségeihez már nem illő hármas könyve szolgált szabályul. Az idők folytában többször igyekezett ugyan pótolni e’ hiányokat a’ törvényhozás ; de mennyire tökéletlenek ’s határozatla­nok voltak ezen újabb törvények is , eléggé mutatja az, hogy ezek a’ már több oldalúvá lett életnek megszaporodott szükségeit nem pótolhatván , a’ vármegyék belátásuk és szükségeik szerint külön külön szokásokat állapítottak meg a’ törvénykezésben , minek következtében azután az ország egysége e’ részben is annyira megzavartatott, hogy ugyan­­azon ügyben a’ külön vármegyék gyakran ellenkező ítéletet mondottak ; azon felül pedig még a’bírói önkény és zsar­nokságnak is tágas tér nyittatott. Mária Therézia ország­anyai gondja erre is kiterjedt.Az 179­eki or.gyűlésen sürget­ve kívánta a’ rendektől a’ törv.könyv megigazittatását; mi­után pedig azok óhajtásának e’ tárgyban sem feleltek meg, hogy a’ kiáltó szükséget födözze . 1769 ben a’ főtörvény­székek ítéleteit gróf Niczky Kristóf, Vörös Antal és Kelcz József itélőmesterek által öszszegyüjtetvén ’s külön szak­jaikra osztatván , mind a’ főbb mind az alsóbb törvényszé­kek számára határozott szabályokat dolgoztatott ki, mellyek a’ törvények által eléggé meg nem határozott mind polgári mind bűnvádi esetekben vezérfonalul szolgálnának. E’sza­bályok , bár magukban véve szinte gyarlók, még is, leg­alább az önkénynek némi gátat vetvén , javították a’ törve­­kezést. Ide tartozik Theréziának azon 1775 ben kibocsátott rendelete is, mellyben a’ menedék­jogot, mi a’ bűn büntetet­­lenségét elősegítette, eltörlötte. Az egyházi állapotok még szinte több oldalról rende­zetlenek, a’külön vallások egymás iránti viszonyaira nézve pedig a’ panaszok még számosak voltak. Mária Theréziá­nak ez ügyben is áldásos volt munkálkodása. Eleinte ugyan némi félénk aggodalmat árult el a’ királyi nő az egyház ügyei körül, ’s még ollyanokban is Romába folyamodott, mikben egyedül királyi hatalomteljességéből intézkedhetett volna. De később mind határzottabban kezdette gyakorlata apostoli királyi jogait. Számos, csekélyebb érdekű vallási intézkedéseit mellőzve , csak a’ fontosabbakat említjük, ’s ezek közt mint egyik legfontosabbat azt, hogy a’ királyi kegyúri jogot, mellyet elődei a’ kanonokok kinevezésére nézve a’ püspököknek engedtek volt, viszszavevén , a’ káp­talanbelieket is maga kezdé kinevezni. 1770 ben megtiltotta a’ kolduló szerzetesek szaporittatását; három évvel később pedig a’ jezuita szerzetet, hazánkban is annyi zavar és belharczok forrását, a’ pápa me­gegyeztével minden tarto­mányaiban feloszlatta. Apostoli királyi jogainak és hatal­mának a’ vallás körül legkitűnőbb gyakorlatára azonban ama tettében akadunk, melly által 1773ban Munkácson, 1776ban pedig Nagyváradon uj görög egyesült püspöksé­get alkotott, a’ mód felett nagy terjedelmű esztergomi ér­sekségből végre a’ régin kívül uj három püspökséget, ne­vezetesen a’ szepesit, beszterczeit és rozsnyait, hasonló­kép a’veszprémi és győri püspökségből 1777 ben két újat, a’ fehérvárit és szombathelyit metszette ki.—Mi a’ többi ke­resztyén felekezetek viszonyait illeti: a’ protestánsok nem nyerték ugyan meg mind azt, mit követeltek ’s remény­lettek, egynémiben mindazáltal még is meghallgatta folya­modásaikat ’s egyebek közt az üldözést és zaklatást, mi­dőn az tudtára jutott, megtiltotta Mária. Azt ugyan tagadni nem lehet, hogy 1749ig számos templom és iskola elfog­laltatott a’ protestánsoktól; de miután a’ porosz király ’s Holland a’ protestánsok vallási viszonyai tárgyában a’ ki­rályné udvarához egy hatályos intést küldöttek ’s 1750ben magok a’ magyar protestánsok is követeik által előadták vol­na sérelmeiket, a’ méltányos királyné őket kegyelmesen meghallgatta , ’s azon ígérettel bocsátotta el a’ követeket, hogy a’ protestáns vallást is szintolly igazságszeretettel fog­ja védelmezni, mint a’ kath­olikát; azt mindazáltal megkí­vánja, hogy panaszaikat ezentúl egyedül neki ’s ne kül­­fejedelmeknek adják elő. A’ panaszok tárgyai azonban egé­szen meg sem szűntek meg , ’s a’ protestánsok 177-­ben is­mét két folyamodást nyújtottak be a’ királynéhoz , egyiket a’ helvét, másikat az ágostai vallástételűek ; és Mária Therézia némelly kivánataikat ez alkalommal is teljesítet­te.­­)— A’ nem egyesült görög vallásunkra nézve végül 1771 ben Temesváron gyűlést tartatott, mellyben aztán a’ szerb lakosok világi ügyeik mellett az egyháziak is sza­bályoztatak. A’ tudományok és népnevelés tárgyában annyiak ’s olly üdvösek M. Therézia rendeletei, hogy e’részben kor­szakot alkotott kormánya. Nem említem itt a’ Tallóson 1763- ban , mind a’ két nembeli árvák — , ’s a’ Váczon 1767ben a’ nemes ifjak számára alapitott nevelő- intézeteket, mint mellyek csak kis körre hatottak ; nagyobb hatású volt ennél az , hogy 1769 ben a’ nagyszombati egyetemnél orvosi tani­­tókart alkotott, ’s a’ Pázmány , Lippai és Lósy-féle ala­pítványokat a’ földvári apátság jövedelmeivel megszapori­­totta , egyszersmind pedig az egyetem igazgatását a’je­zsuiták kezéből kivevőn , Fekete Györgyre bízta , és a’ tan­rendszert a’ bécsi egyetemé szerint szabályoztatta. De még ennél is nagyobb áldást hozott az országra egy, 1770 ben kiadott rendelete , melly által a’ falukban elemi iskolákat állíttatott, ’s azok költségeiben a’ püspököket és földes­urakat is részvételre szólította, bölcsen jegyezvén meg, hogy a’ paraszt ifjuságneveltetéséből származó hasznokban a’ földesurak is részesülnek. A’ következő évben ismét a’ felsőbb tudományok könnyebb megszerezhetésére nyújtott több módot a’ gondos királyné, Pozsonyban, Győrött,Kas­sán, Nagyváradon és Zágrábban bölcsészeti ’s törvénytudo­mányi kart (akadémiát) alapítván ; ezeken kívül pedig szá­mos kisebb és nagyobb gymnasiumot állíttatott. Neveze­ *) *) , Lusimus Mariam Theresiam“ ugymonda egy a’ végrehajtók közül. *) Klein: Nachrichten von evang. Predigern. I , 357; 2 , 510 Waich. Beligionsgeech. 0, 208.

Next