Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-02 / 18. szám
mint van , az országgyűlés , kormányparancsok ’s rendeletek által igyekezett tenni, mit tehetett. Hiven segítette ebben őt fia, a’ lánglelkű József, kit Mária, miután férje, Ferencz császár 176-ben meghalt, a’ birodalomban császárrá választatott, Magyarországban pedig kormánytársul nevezett ki maga mellé. Javításai, mennyire azokban az alkotvány ’s a’ nemesség kiváltságainak sérelme nélkül foroghatott, kiterjedtek az igazgatás legtöbb ágaira; miket azonban nem rendszeresen, hanem, mint őt a’ körülmények indították , időnként tett. Halhatatlan érdemet szerzett magának Mária mindenekelőtt az urbér-szabályozás által, mellyet, mihelyest az 176415ki országgyűlés e’ tárgyban kivonatának teljesítése nélkül osztott széllyel , Raab tanácsos által tüstént kidolgozás alá fogatott, ’s 176-ban végrehajtatni is kezdett. A’ jóakaratu királyné mindazáltal nem érhette czélját el úgy, mint óhajtotta, az ur és jobbágy közti viszonyok igazságosabb megalapításában. Az előítéletek sokkal számosabbak, az önzés nagyobb, az igazi ember-’s honszeretet gyérebb , az igazságérzet csekélyebb volt általán véve a’ nemességben, ’s azokban, kikre a’ rendezés végrehajtása bízatott , mintsem hogy sokfélekép ki ne játszattak volna a’ királyné kegyes czélzatai. ’S részben ezen eljárás , részben a’ sokáig elnyomott, ’s e’ miatt uraik ’s minden újítás iránt bizodalmatlan , az ügyről kellőleg fel nem világosított jobbágyok tudatlansága okozta azután , hogy nemcsak a’ földesurak, hanem itt ott magok a’ jobbágyok is kedvetlenül fogadták eleinte a’ szabályozást. A’ nép állapotát az új úrbéri rend mind e’mellett is sokkal tűrhetőbbé tette; kivált miután Mária, 1770 ben a’ nép szellemi jobblétének gyarapításáról is gondoskodván, minden faluban elemi iskolákat állíttatott. A’ törvénykezésben még mind csak Werbőczynek harmadfél száz éves , zavart, hiányos , a’ kor szükségeihez már nem illő hármas könyve szolgált szabályul. Az idők folytában többször igyekezett ugyan pótolni e’ hiányokat a’ törvényhozás ; de mennyire tökéletlenek ’s határozatlanok voltak ezen újabb törvények is , eléggé mutatja az, hogy ezek a’ már több oldalúvá lett életnek megszaporodott szükségeit nem pótolhatván , a’ vármegyék belátásuk és szükségeik szerint külön külön szokásokat állapítottak meg a’ törvénykezésben , minek következtében azután az ország egysége e’ részben is annyira megzavartatott, hogy ugyanazon ügyben a’ külön vármegyék gyakran ellenkező ítéletet mondottak ; azon felül pedig még a’bírói önkény és zsarnokságnak is tágas tér nyittatott. Mária Therézia országanyai gondja erre is kiterjedt.Az 179eki or.gyűlésen sürgetve kívánta a’ rendektől a’ törv.könyv megigazittatását; miután pedig azok óhajtásának e’ tárgyban sem feleltek meg, hogy a’ kiáltó szükséget födözze . 1769 ben a’ főtörvényszékek ítéleteit gróf Niczky Kristóf, Vörös Antal és Kelcz József itélőmesterek által öszszegyüjtetvén ’s külön szakjaikra osztatván , mind a’ főbb mind az alsóbb törvényszékek számára határozott szabályokat dolgoztatott ki, mellyek a’ törvények által eléggé meg nem határozott mind polgári mind bűnvádi esetekben vezérfonalul szolgálnának. E’szabályok , bár magukban véve szinte gyarlók, még is, legalább az önkénynek némi gátat vetvén , javították a’ törvekezést. Ide tartozik Theréziának azon 1775 ben kibocsátott rendelete is, mellyben a’ menedékjogot, mi a’ bűn büntetetlenségét elősegítette, eltörlötte. Az egyházi állapotok még szinte több oldalról rendezetlenek, a’külön vallások egymás iránti viszonyaira nézve pedig a’ panaszok még számosak voltak. Mária Theréziának ez ügyben is áldásos volt munkálkodása. Eleinte ugyan némi félénk aggodalmat árult el a’ királyi nő az egyház ügyei körül, ’s még ollyanokban is Romába folyamodott, mikben egyedül királyi hatalomteljességéből intézkedhetett volna. De később mind határzottabban kezdette gyakorlata apostoli királyi jogait. Számos, csekélyebb érdekű vallási intézkedéseit mellőzve , csak a’ fontosabbakat említjük, ’s ezek közt mint egyik legfontosabbat azt, hogy a’ királyi kegyúri jogot, mellyet elődei a’ kanonokok kinevezésére nézve a’ püspököknek engedtek volt, viszszavevén , a’ káptalanbelieket is maga kezdé kinevezni. 1770 ben megtiltotta a’ kolduló szerzetesek szaporittatását; három évvel később pedig a’ jezuita szerzetet, hazánkban is annyi zavar és belharczok forrását, a’ pápa megegyeztével minden tartományaiban feloszlatta. Apostoli királyi jogainak és hatalmának a’ vallás körül legkitűnőbb gyakorlatára azonban ama tettében akadunk, melly által 1773ban Munkácson, 1776ban pedig Nagyváradon uj görög egyesült püspökséget alkotott, a’ mód felett nagy terjedelmű esztergomi érsekségből végre a’ régin kívül uj három püspökséget, nevezetesen a’ szepesit, beszterczeit és rozsnyait, hasonlókép a’veszprémi és győri püspökségből 1777 ben két újat, a’ fehérvárit és szombathelyit metszette ki.—Mi a’ többi keresztyén felekezetek viszonyait illeti: a’ protestánsok nem nyerték ugyan meg mind azt, mit követeltek ’s reménylettek, egynémiben mindazáltal még is meghallgatta folyamodásaikat ’s egyebek közt az üldözést és zaklatást, midőn az tudtára jutott, megtiltotta Mária. Azt ugyan tagadni nem lehet, hogy 1749ig számos templom és iskola elfoglaltatott a’ protestánsoktól; de miután a’ porosz király ’s Holland a’ protestánsok vallási viszonyai tárgyában a’ királyné udvarához egy hatályos intést küldöttek ’s 1750ben magok a’ magyar protestánsok is követeik által előadták volna sérelmeiket, a’ méltányos királyné őket kegyelmesen meghallgatta , ’s azon ígérettel bocsátotta el a’ követeket, hogy a’ protestáns vallást is szintolly igazságszeretettel fogja védelmezni, mint a’ katholikát; azt mindazáltal megkívánja, hogy panaszaikat ezentúl egyedül neki ’s ne külfejedelmeknek adják elő. A’ panaszok tárgyai azonban egészen meg sem szűntek meg , ’s a’ protestánsok 177-ben ismét két folyamodást nyújtottak be a’ királynéhoz , egyiket a’ helvét, másikat az ágostai vallástételűek ; és Mária Therézia némelly kivánataikat ez alkalommal is teljesítette.)— A’ nem egyesült görög vallásunkra nézve végül 1771 ben Temesváron gyűlést tartatott, mellyben aztán a’ szerb lakosok világi ügyeik mellett az egyháziak is szabályoztatak. A’ tudományok és népnevelés tárgyában annyiak ’s olly üdvösek M. Therézia rendeletei, hogy e’részben korszakot alkotott kormánya. Nem említem itt a’ Tallóson 1763- ban , mind a’ két nembeli árvák — , ’s a’ Váczon 1767ben a’ nemes ifjak számára alapitott nevelő- intézeteket, mint mellyek csak kis körre hatottak ; nagyobb hatású volt ennél az , hogy 1769 ben a’ nagyszombati egyetemnél orvosi tanitókart alkotott, ’s a’ Pázmány , Lippai és Lósy-féle alapítványokat a’ földvári apátság jövedelmeivel megszaporitotta , egyszersmind pedig az egyetem igazgatását a’jezsuiták kezéből kivevőn , Fekete Györgyre bízta , és a’ tanrendszert a’ bécsi egyetemé szerint szabályoztatta. De még ennél is nagyobb áldást hozott az országra egy, 1770 ben kiadott rendelete , melly által a’ falukban elemi iskolákat állíttatott, ’s azok költségeiben a’ püspököket és földesurakat is részvételre szólította, bölcsen jegyezvén meg, hogy a’ paraszt ifjuságneveltetéséből származó hasznokban a’ földesurak is részesülnek. A’ következő évben ismét a’ felsőbb tudományok könnyebb megszerezhetésére nyújtott több módot a’ gondos királyné, Pozsonyban, Győrött,Kassán, Nagyváradon és Zágrábban bölcsészeti ’s törvénytudományi kart (akadémiát) alapítván ; ezeken kívül pedig számos kisebb és nagyobb gymnasiumot állíttatott. Neveze *) *) , Lusimus Mariam Theresiam“ ugymonda egy a’ végrehajtók közül. *) Klein: Nachrichten von evang. Predigern. I , 357; 2 , 510 Waich. Beligionsgeech. 0, 208.