Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-06 / 19. szám

­ ITATIÁIÍI Horváth Mihálynak legközelebb megjelent „Magyarok története 3dik szakaszából. A’ bajoror­i­ködési háború ’e ITtária Therézia halála és jelleme. (V­ege) Miksa, bajor fejedelem, 1777 utolsó napján magta­lanul meghalározván, unokaöcscse, Károly herczeg, foglalta el örökségét; de annak némi részire József császár is jo­got tartván, azt Károly hg megegyeztével birtokába vet­te, ’s a’ fejedelemmel aziránt is alkuba bocsátkozott, hogy neki a’ távolsága miatt bajos kormánya Németalföldért a’ bajor tartományokat engedje át. Közbelépett azonban a’ szom­széd hatalmának e’ csere következtében való gyarapodását féltékeny szemmel néző porosz Fridrik, ki a’ császár ter­veit megakadályoztatandó, azon ürügy alatt, miszerint a’ vá­lasztó fejedelemség feloszlását meggátolnia kötelessége , a’ császárnak háborút üzent. De a’ hátralevő napjait már nyugalomban tölteni óhajtó királyné minden módon igye­­kezett megakadályoztatni az ellenségeskedést; midőn pedig az nem sikerült , ’s Fridrik Csehországot már megtámadta volna , a’ magyarokat segedelemre szólította. És a’ Bécsbe tanácskozásra meghitt urak’s a’ körlevelek által felszólított megyék vetélkedve áldozának ismét a’ szeretett királyné­nak ’s maga iránt nagy reményeket ébresztett utódjának, kik szeretettel teljes ápolások által az ország jobb létét olly sokfélekép előmozdították ; ’s ámbár a’háború Magyar­­országot távairól sem érdeklette , mégis pénz és gabnán kívül mintegy 20 ezer vitézt ajánlottak segédeimül.­­) A­ háború azonban nevezetesb események nélkül végződött. M. The­­rézia nem akarta ezen, mindenkép nem is igazolható háború által terhelni lelkiösmeretét, felzavarni végső életéveinek nyugodalmát, ’s régi rettenhetlen ellenfelével, a’ császár akaratja ellenére alattomban egyezkedni kezdett; minek kö­vetkeztében a’ béke Franczia- és Oroszország közbenjártá­­ra 1779-i év máj. 13-án meg is köttetett. Mária a’ maga ’s utódai nevében örökre lemondott igényeiről Bajorországra ; ennek fejedelme ellenben a’ Duna, Saltza és Inn közt fek­vő tartományt örökösen átengedte Ausztriának. ##) Helyreállván a’ béke, Mária Therézia áldásos hatá­sát az ország jóllétének emelésére ismét háborittatlanul foly­tathatta , ’s folytatta is egész, fájdalom­ nem sokára be­következett haláláig. Utolsó életévét egyebek közt Szabad­ka és Pécs sz. királyi városokká emeltetése, az eszéki nagy­szerű vizgát építtetése , ’s a’ Veszprém és Fehér megyék ár­talmas párolgásu mocsarainak a’ Sárvíz szabályoztatása ál­tal nagy részben bevégzett kiszárítása teszik emlékezetes­sé. 1780ban, november 22k én ragadta ki a’ végzés, életé­nek 64dik évében , a’ feledhetlen, nagy királynét népei kö­zöl , mellyek benne halhatatlan jótevőjöket vesztették el. Hála és szeretet kisérték őt az örök nyughelyre , mellyet magának a’ nemzetségi sírboltban férjéé mellett még éle­tében készíttetett; hála és szeretet van kapcsolva emléké­hez a’ magyar népben , mellyet ő, az uralkodó házzal nem­csak kibékítvén , hanem a’ szeretet és birodalom lánczaival is öszszekötvén, százados zajlongásai után a’ jóllét és mi­­veltség pályáján hatalmasan előrevitt. 40 éves áldásteli kor­mányának története leghangosabb magasztaló beszéd a’ nagy lelkű királyné nyilványos életére ; de magány-életében is igen érdekes, szeretetre méltó jellem volt­­. A’léleknagy­­ságot alázattal, a’ csöndes erényt fényes méltósággal a’ trónon kivül is ritka szerencsével tudta­­ párosítani. Fiatal korában ’s mig arczát a’ himlő 1767 ben bájaitól meg nem fosztá , egyike a’ legszebb nőknek, élénk ’s vidor kedélyű , mellynek számára családjában is számos rózsa nyilt, ked­velője minden illendő eldeletnek; a’ női tetsz­vágytól sem volt ugyan egészen ment, ’s a’ fényes, igéző öltözetben ’s lovaglásban példánya ’s előképe volt udvari hölgyeinek , de e’ mellett nem szenvedett lelkiösméretének gyöngédsége. Szeretett férjének halála azonban 1765töl fogva egészen megváltoztatta kedélyét ’s viseletét, ’s azontúl mind benső­­mind külsőleg keresztyénileg gyászoló özvegy vala; leg­alább is minden hónap 18kán , férje halála napján, meg­látogatta annak sírját, melly mellé magának is nyughelyet készíttetett, ’s ott elzárkózottan , kivetkezve minden földi nagyságból, ima ’s elmélkedésben töltött egy egy órát. Ezóta mind vallásosabb irányt vett kedélye , mit az ájtatosság külső gyakorlataiban is nyilványitott; a’ ki előtte ez idő óta illy alakban mutatkozott, bizonyos lehetett kegyelméről —, melly gyöngeséggel aztán számosan vissza is éltek. De ez ’s más ehhez hasonló gyarlóságai elenyésznek azon jóté­temények fényárjában , mellyek által ő alattvalóit örök há­lára kötelezte le maga iránt. Békeszeretö ’s gyöngéd lelkiösmeretü lévén , külpo­litikája pártatlan, részrehajlatlan , őszinte volt, ’s mun­kásságát inkább tartományai beljóllétének ’s miveltségének gyarapítására fordította. E’ tekintetben egyik legfőbb czél­­ja volt, birodalmát az erő és hatalom olly fokára emelni, hogy az nemcsak hasonló veszélytől ne félhessen többé, mint minőtől kormánya elején fenyegettetett, hanem hatalmának súlya ’s tekintélye által a’külföld irányában mind azon mó­dok ’s eszközökhez is könnyen juthasson , mellyek a’ bel­­jóllét emelésére szolgálhatnak. E’ czélját tekintve, kivált három dolgot látott szükségesnek: a’ beligazgatás köny­­nyebbé’s rendszeresebbé tételét, ennek alapján a’ hadi erő ’s fegyverhatalom czélszerű kifejtését, és egy, magában szilárd, valamennyi tartományait lényeges egységbe ösz­­szesítö középponti hatalom teremtését; és e’ dolgok, mi­ket elődei részint személyes tulajdonságok , részint körül­mények ’s az idő szelleme által gátolva nem létesíthettek, neki , a’ magas lelkű nőnek , nemzetsége utolsó sarjadéká­nak, nagy mértékben sikerült. Ma­yarországra nézve, melly a’ többi örökös tartományoktól igazgatása, alkotványa ’s min­den egyéb elemei tekintetében annyira elütött, ezen egy­séget­­ az érdekek közösitésére ’s egyenlőségére és az er­kölcsök , szokások, szóval a’ népiség egymáshoz való kö­­zelbitésére igyekezett alapítani. És ha valahol, e’ tárgy­ban bizonyára csodálást érdemel Máriának éles esze ’s ü­­gyessége, mellyel a’ nemzetiségére büszke, az idegent megvető magyarokkal bánt, hogy czélját érje ; noha az e­­redményt, hazafiai tekintetben nem lehet javaslani. Ő a’ nem­zet nagyait mindennemű kitüntetések ’s kedvezések által é­­desgeté udvarához ’s a’ székvárosba , hogy ennek elveit, amannak fényét megkedvelvén, simuljanak a’ német népi­­séghez. ’S valamint ezen eszközök a’ főrendüeknél nem té­vesztették el hatásukat, úgy sikeresek voltak azok is, mely­­lyeket a’ nemesség irányában használt, e’ czél forgott, rész­ben legalább , szemei előtt, midőn magyar nemes ifjakból királyi testőrsereget alkotott; ez midőn a’ nevéről hitt bé­csi lovag akadémiában a’ magyar ifjaknak is helyt adott; erre irányozott azon rendelete, melly által 1774 ben a’ királyi birodalmas udvarnokok (aulae regiae familiares) egykor hadi , de már elavult intézetét, noha e­­gészen más hivatalkörrel, megújította, ’s igy maga körül ’s a’ székvárosban a’ nemes családokból is több tagot gyű­j­ *) Katona: 39 , 883. — *) **) U. o. 887. Zechokke : Bayersch. Gesch. 4 , 258.

Next