Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-06 / 19. szám
felé, a’ féltékenységig vitt őrködés, nehogy valamikép a’ fensőbb körök igényei szem elöl tévesztessenek , sokkal inkább elterjedtek honunk ezen osztálya közt, hogy sem attól nem kellene tartanunk , miszerint az iró itt még tán kevésbbé fogja föllelni azt, mit fönebb tán hasztalanul keresett. Egyébiránt talán nagyon is fekete színben látjuk a’ dolgot, ’s tán mind a’fensőbb körök kevésbbé külföldieskedők , mind a’ közép rend nem annyira utánzásnak élő , hogy saját eredetiségéből kivetkeznék; erre legjobban megfelelhet, kitársas viszonyunkat nemcsak szemlélődés , de gyakorlat utján is alaposabban ismeri. Annyi azonban kétségenkivül igaz , miszerint ha a’fönebb mondottak csak részben is igazak , szerfölött nehéz leend magyar írónak olly vígjátékot írni, melly a nemesi körök igényeinek kellőleg megfeleljen ; mit szükségesnek láttunk figyelmeztetésül megemlitni, főleg azért, nehogy tán és az tekintessék némellyek által könnyűnek , mi, viszonyunk közt mondhatni a’ legnehezebb föladások közé tartozik legalább egyedi véleményünknél fogva. — Hogy a’ komoly színműre 100 darab arany ’s igy legnagyobb jutalom van téve , tökéletesen helyeseljük ; drámai művekben középszerűt még képzelni sem szeretünk, ’s kimondjuk nyíltan , miként e’ tér az , hol a’ silányságig rész meg a’ középszerű úgyszólván majd egykép meszsze állnak a’ kitűzött czéltól. A’ magyar dramaturgiáról elmondhatni, hogy eddig nem volt, ’s hogy irodalmunk első rendű teendőihez tartozik, miszerint ezentúl a’ magyarnak drámai szinmüvészete legyen; mert bármi jelesek is nyelv tekintetében azon egyes komoly színmüvek, miket kitünöbb íróinktól bírunk , mégis hiányzik majd mindannyinál a’ színi hatás, sőt mondhatni ép azon drámai művek, mellyek egyébkint legtökélyesbek , közelebb állnak az eposzhoz, mint drámához. Dráma a’ színművészet tetőpontja ; e’ részben mi magyarok jóformán mégcsak kezdők vagyunk,ugyanazért ha valahol, itt ösztönre’s buzdításra nagy szükségünk van; nem tudjuk, hasonló nézetek vezérlék e az illető jutalmazási terv készítőjét , annyit azonban örömmel tapasztalánk, miszerint egyedi fölfogásunk ’s a’ mondott terv, eredményt illetőleg szerencsés öszhangzásban állanak. E’ jutalomtételekhez még egyet óhajtottunk volna ’s óhajtanánk fűzetni (’s hiedelmünk szerint ez előbb utóbb méltányoltatni is fog a’ nemzeti színház országos fökormányzójától) tudniillik egy nemzeti tárgyú dalszinművet zenéstül. Zenénk jobbadán még parlag mező, mellyen a’ keleti természet ’s népgeniusz önmaga tenger virágot termeszte ’s fejleszt ki maiglan. — Más lelkes kifejlett nemzetnél egy barcarola , egy vaudeville ihlett teremtő kebeltől felfogva ’s kellőleg használva egy opera-zenére szolgáltat szöveget alkalmat: hány nálunk a’ melodiás népdal nem czélszerű nem szükséges e nemzeti zenénk ügyében dalszinzene- alkotásra is ösztönzeni az avatott lelkeket, mert valódi nemzeti típuszu operánk addig nem lesz, mig nemzeti zeneköltőink nemzeti melódiáinkkal nem meritendik és alkotandják szindal- zenéjüket. Végtoldalékul pedig, minthogy nemzeti sajátságunk egy kitűnő czikkét teszi nemzeti tánézünk, — ennek a’ két hazaszerte divatozó fajait, (mellyek közül Kisfaludy Károlyunk egyik regényében vagy beszélyében számos fel van jegyezve, p. o. palotás- táncz ’sa’t.) a’ körtáncz példája szerint nemeshiteni ’s egyetemi divatszereivé magasítani tánczművészink legdicsőbb legkorszerűbb feladása — illy szellemű nemzeti hallétre is kívánatos lenne a’ jutalomtétel. — Azonban e’ czikkre nézve is mint nemzeti operánkra hiedelmünk szerint főleg hazai ’s a’ még most is két hazánkban létező tánczfajokat alaposan ismerő, de az európai tánczmüvészetben is kellőleg jártas, szóval minden rendű hallétben felavatott tánczműszerzőtül várhatni koszorús sikert. Mire, mivel még fensőbb tánczmüvészetünk zsenge ’s úgyszólván még bölcsőben reng, ösztönt adni csakugyan egyik járulékos nemes tiszte a’ színészed kormánynak—mert ez a’ nemzeti színháznak gyümölcsözendne leginkább , nemzeti tánczfajaink nemesbítése, fentartása,terjesztése ’s legalább szinileg egyetemitése mellett. — Illy nemzeti sajátságok megörökitőjének, nemes— hitejének , palládiumának tekintjük mi a’ színházat a’ nélkül, hogy ez által nemzeti jellemek, méltósága megszeplősittessék vagy aljasittassék. Azonban viszszatérve a’ kitűzött jutalmakra szerencsésen elvan az arány is találva, melly a'pályamunkák beadatási idejére ’s jutalmaztatására vonatkozik ; kettős czél van ez által elérve, egyik, melly a’ munka nehézségét méltatja kellő figyelemre , a’ másik pedig azon tapintatteljes jó gazdát jellemző számítás , miszerint a’ fáradság megfogja ugyan lelni méltó jutalmát, úgy azonban, hogy ez a’ jutalomosztó intézet túlterheltetése nélkül eszközöltessék. — Juh- és növény-tenyésztői vállalat, 2) Czél. E’ társaság czélul tűzte ki magának : 1) Olly kosokat ’s későbben anyajuhokat is áruba bocsátani , melylyek a’ tárgyat tökéletesen ismerő vevőnek az árhoz mérsékelt követeléseit lehető legnagyobb mértékben kielégítsék ; szóval e’ részben is, úgymint vállalatunk egyéb ágazatiban minden törekvésünk oda vagyon irányozva, hogy a’ legelső akár kül- akár belföldi tenyésztőkkel egy sorban állhassunk. Mennyire közelítettünk legyen pedig ebbeli nehéz feladásunkhoz , tisztelt vevőinken kívül, a’ múlt évi bécsi állatmutatás is tanúsítható némileg, ’s tanúsítani fogja reméllyük az idei pesti állatszemle is. ( 2) Czélul tűzte ki magának tovább alulirt társaság a’ tisztelt közönségnek fokonként azon gazdasági, kerti és üvegházi növényekkel szolgálni, mellyek eddig többnyire nagy nehézségekkel’s nem csekély vesztességgel külföldről hozattak ’s melyeknek egyszersmind éldelete vagy haszna hazánk miveltségi ’s vagyonossági állásához képest számos egyedre terjedhet ki. — Tagadhatlan ugyan, hogy alulirt társaságot e’ czélokra leginkább a’ magányhaszon ingerlé ; de tagadhatlan egyúttal az is , hogy neki az illy vállalattal öszszekötött majd számtalan nehézség legyőzésénél nem csekélyebb ingerül szolgál azon tiszta meggyőződése is, hogy hazánk általános gazdasági kifejlődéséhez legalább egy morzsával járul ; egyszersmind pedig neveli némileg a’ házi érdelefet, kivált a’ mezeilak , a’ szerény független érdem legkedvesb tanyája, körül; mert hazánk egy résziben eszköze leend , hogy ezentúl honfitársainknak egy kevés saját akarat ’s egészséges fáradság mellett ne legyen nehezebb , mint Angol- Németalföld- Francz- és Némethon polgárinak családjok körében a’ legizletesb gyümölcsök közt válogatni ’s a’ forradalmas élet hullámit egy pillanatig felejteni a’ növényország szelíd bájai között, mellyek minden nemre és korra , bár más és más nézőpontból, de mindig nyugtatólag ’s nemesitőleg hatnak. Eszközök. 1) E’ czélok elérésire mindenek előtt olly egyedek állottak társaságba , kik ebbeli tehetségeiket mind hazánkban mind külföldön már tettekkel bizonyították be. — 2) Közel harmincz egyed választatott többnyire az э’ vidéki földmivelők osztályából, kiknek egy része juhászoknak, a’ másik kertészeknek neveltetik mind elméleti mind pedig gyakorlati oktatás által. — 3) Az egész intézet a’ munkamegosztás elvére alakíttatott azon meggyőződéssel , hogy ezen hatalmas elvnek bármelly egyéb ipar- Ezen, birkászatunk és kertészetünk nemesbítésére ezébe jeles vállalat ismertetését méltónak tartottuk Társalkodónk hasábjaiba iktatni nagyobb ajánlás és figyelmeztetés végett, úgy hogy ennél méltánylásra és buzgó részvétteli hozzájárulásra érdemesb é s főleg árva és jobbadán még parlag-kertészetünk fölemelésére keres czélszerűbb vállalatot nem ismerünk. Az intézet szilárdságáért országszerte kezes a Klauzál Imre néves vállalkozó társaié. Szerk.