Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-16 / 22. szám

22­. szára. Pest, martius 16-án 1845. s­zre Fölezel kies egy lenfonó- ’* vászongyár* felállításra Szepesben. Midőn országszerte mind azok , kik hidegen nem néz­hetik hazánknak véget érni nem akaró elszegényülését, a’ műipart felsegíteni ’s annak azon ágait is , mellyek eddig­ien nálunk nem léteztek , áldozattal ’s biztos sikerre való kilátás nélkül, csupán hazafiéi kötelességből meghonosí­tani törekszenek , akkor menthetetlen gondatlanság ’s ön­érdekünknek sajnos nem látása volna nem akarni megújítani azon ipart , melly nálunk nem tengett, hanem virágzott már , ’s mellynek biztos sikert ígérő alapjai mind megvannak. A’ szepesi ’s általában a’ felső megyékbeli len-és vászon­ipar , melly ezelőtt a’ népség dísze ’s dús táplálója valt, mostan teljesen elhervadt, mi által a’len termesztése ’s fel­dolgoztatása becsét veszté ’s a’ nép és polgárság azon szá­mos ezrei, kik az után élveztek jóllétet, elszegényültek. Jókori vala tehát I. Kossuth Lajos urnak több szepesi tárgyértő férfihoz intézett azon fölszólitása, hogy Szepes­ben lenfonó- és vászongyár állíttassák , melly a’ legérez­hetőbb honi szükséget bármi kis résznyiben is födözze ’s mellynek azért az ország közepén is számos és hathatós pártoltatása nem hiányzandik. A’ szepesi gazdasági fiók­­egylet a’ felszólítást mintegy önérdekéből történtnek vevén, azt két kézzel megragadó ’s választmányt küldött ki, melly az előleg megkivántató intézkedéseket megtegye. A’ választmánynak lehetetlen volt át nem látnia, hogy lenfonó- és vászongyár- felállítás minden különös, most fen­­forgó körülmények nélkül is, szükséges és hasznos. Ugyan­is nem lehet tovább elnézni a’ len­­termesztés és vászonké­­szités gyászos állapotját, melly az azzali foglalkodást többé jutalmassá nem teszi. A’ fogyasztás által, melly a’ külföldi vásznakat megkedvelte , a’ belföldi vászonipar nem ösztö­­nöztetvén az elsatnyult, ’s igy azon egyszer gazdag ke­reset leapadt, mi felette károsan hatott a’ földnépre. Fonó- és vászongyár ellenben, melly finomabb árút készitne a’ mostaninál, a’ honi vászonnak ismét keletet nyitna ’s ez ál­tal az eltévedt keresetet a’ régi természetes csatornákba viszszaigazitván, azon kezeket, mellyek most munka és kenyér nélkül maradnak, mind kettővel ellátná. Ezen, az általányos körülményekből származó haszon még inkább biz­­tosittatik a’ honi védegyletek által, mellyek egyenesen hasz­nára vannak a’ leniparnak is. ,,Hol tehát iparra, mint a’ leniparra , nem kell az első feltételeket, úgymint a’ nyers­termesztést , a3 néppel a‘ munkának megkedveltetését ’/ a3 keretet fáradságosan előteremteni, ott a’ vállalat nem in­gatag reményre alapit­tatik.'' Ezen biztatásokhoz járultak még tárgyértő férfiak Útmutatásai, mellyek a’ vállalat jó sikerét számokkal is szem­ek­be állítják. A’ lenfonó- és vászongyárnak Kézsmárk szabad kir. város , vagy netalán még alkalmasb környék a’ Poprád men­tiben találtatott legczélszerűbbnek. Kézsmárk volt a’ fel­földi vászon-és lenkereskedés középpontja; csak e’ város bírta még a’ régi nagy üzlet tetemes nyomát megmenteni.— Ugyanis ez közepében van a’ lentermesztő vidékeknek; ’s minthogy eleinte csak fonógyár- állítás szándékoltatik, al­kalmatos azért is, mivel helyben ’s a’ közel szomszédság­ban számos ügyes szövő már is van , kiket eddig a’ kézs­­márki len-és vászon-kereskedés foglalatoskodtat , ’s kik a’ munka szaporodtával természetesen szaporodnának.Kézsmárk város, mint melly a’ Poprád mellett fekszik, tetemes viz­­erővel bir , ’s annak választott községe ’s tanácsa tőle kí­vánt minden segítséget, könyebbitést és kedvezést a’ leg­­szivesb készséggel megajánlott. Végre a’ napszám, melly általában a’ sűrű népesség ’s keresetének szűk léte miatt, csekély , Kézsmárkon is az , ’s a’ mellett különösen a’ le­endő épületek felállíttatására ’s gépezet-fentartásra szüksé­ges munkásokat inkább állíthatja ki, mint város nélküli más vidék. — A’ választmány figyelmét néhány ellenvetés sem kerül­hette ki, mivel azok kebelében is támadtak. E’ kérdésre : vájjon lesz é elég len ? a’ választmány adatokkal tud felel­ni , hogy jelenben is több ezer mázsa len fordul meg Kézs­márk piaczán , mi sokkal több, mint mennyit a’ gép feldol­­gozand. Len dolgában, úgy láttatott, legkisebb változtatást sem teend a’ gyár, habár a’ termesztés nagyobbitása el­maradna is , mit alig tehetni fel. — Nyomosabb egy másik ellenvetés. Hozzánk is sűrűn elhallik a’ panasz, mennyire fosztják meg a’ gyári intézetek a’ szegény népet, melly kézi munkája nem töke után él, munkájától és kenyerétől­­ ’s méltán emelkedett szózat: ha vájjon , midőn uj vállalat­tal a’ szegénységen is gondolunk segíteni, nem teszszük é az ellenkezőt? De mivel jelenleg hazánkban általányos szegénység van gépek és gyárak nem léte miatt, másutt pedig részintes szegénység a’ sok gyár miatt, úgy bizo­nyosan nagy a’ tér a’ gyárak teljes hija’s azok fölös elsza­porodása között, ’s mi annál biztosabban léphetünk az előt­tünk igen igen hoszszúra nyúló térre , mivel nálunk a’ gé­pek az emberek hi­ányát sokáig pótlandják,midőn azok másutt talán az embereket már fölösekké is teszik ; bizonyos az, hogy a’ gépek , ha valakinek ártanak , a’ gyári munkások­nak árthatnak leginkább , nem a’ földmivelő népnek , melly­nek termesztvényei becsesbekké válnak a’ gyárak által, mi­alatt más részről olcsóbban láttatik el gyártványokkal; to­vábbá a’ fonó­gép finomabb fonalat készítvén, mint most a’ legügyesb fonók nálunk fonni bírnak, ezek keresetét sem fogyasztaná, sőt inkább a’ honi vászon megkedveltetése által még növelné; ’s végre hogy a’ fonógép , ha minden valószínűség ellenére árthatna —ámbár annak készitvényei a’ tömérdek vászon- szükséghez képest annyi, mint csep a’ Poprád folyóban—azon kárt az előre mozdított lentermesz­téssel bőven helyre hozandja. Mind­ezen közfelállásoknál fogva legalább 2800 orsó­val dolgozó fonógyár felállíttatása határoztatok el, mire előleges szabályok nyomán aláírási ivet nyitott meg a’ vá­lasztmány , bízván minérdekeinket felfogni tudó vagyonos, fiai és leányaiban a’ hazának annál is inkább , mivel a’vál­lalat nem áldozatit kíván, bízván különösen a’ honi ipart előmozdító középponti egyesület hathatós elősegéllésében , hogy a’ megkezdésre szükséges 200,000 for. ezüstben mi­­nél előbb alá fog íratni. Az öszvegyek hozzánk képesti nagy­sága , mellyet az uj vállalatoktól általában idegenkedő sok kétkedés még nagyobbra teszen , nem csökkenti a’választ­mány reményét, miután már is közel 30,000 forint jegyez­tetett alá; sőt, mivel legvilágosabban kitetszik , hogy a’ vállalat minél nagyobb erővel kezdetik meg , annál nagyobb haszon néz ki belőle, még a’ kitűzött öszvegen túl többre is terjeszkedik kilátása. Mihelyt azonban 200,000 pft. alá lesz írva, a’ választmány a’ részvényeseket Kézsmárkra, az alapszabályok kidolgozása ’s a’ részvényes társaság ala­kítása végett öszszehivandja. Ki kell tenni a* becsület kérdésében?^) Nem elég por utján annak érczecskét adatni, ki­nek becsülete (és igy nem erszénye) van megbántva. Az orvost nevetjük, ha a’ főfájást azzal kívánja meggyó­gyítani, hogy a’ széklábát köti be; a’ törvényhozásra pe­­ r) Toldalékul folyó évi első számú Társalkodónk „Becsület“ czimü czikkéhez. A’ szerk.

Next