Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-23 / 24. szám
93 sziták mindazon gazdasági eszközöket, mellyek segítségével az illető darabföld gabnatermésre képessé téteték; mint szinte a’ szántók, aratók, cséplők vagy nyomtatók illetőségét, valamint munkadiji részét mindazon mesterembereknek, kiknek közremunkáltával a’ malom és sütő- ház létre jött. — ’Silly után még száz meg száz parányi dij és nyereség- részecskéket mutathatni föl egyetlen 1 garasos czipó értékében ! Innen ama majd csudaszerű, hatás , melly föld— mivelő országokban elválaszthatlan kísérője szokott lenni minden ollyas iparvállalatnak, melly belföldi nyers terményeknek a’ benlakók általi földolgoztatására van irányozva. Illy viszonyok közt minden egyes forint apró részletekben kézről kézre járván mindenfelé fölkelti a’ tevékenységet, ’s a’ czélszerű munkásságot folyton fejlesztvén lassanként olly kincs- forrás létrejövését segíti elő, mellyböl a’ szorgalom mindenkor illő jutalmat meríthet. A’ mondottak után nem igen kell megczáfoltatás- vagy ellenmondástól tartanom , ha azt állítom, mihez képest 50 pgentnyi alaptőke olly gyárba fektetve, melly ki nem szállítható hazai nyers termények földolgozásával foglalkodjék — nagyobb mértékben kelti föl az ipar körüli cselekvőséget, ’s mozdítja elé a’ közjóllétet, mint gyapotgyárakra fordított egy egész millió. ’S azért újra és ismét: gyárakra, mellyeknél idegen anyag- szerekbek gépek általi földolgoztatása főczél, semmi szükség mindaddig, mig munkát igénylő kezek, ’s ki nem szállítható nyersanyag van ben a’ honban, főleg a’ munkás kézre váró hazai termék olly neme (p. o. czukorrépa, vasércz , kénkő), melly a’ haza első szükségeinek födözésénél alapkellékül ismertetik el. Addig legalább, míg az illyetén vállalatokba ruházandó tőke nagyobb kamatot ígér az ipar ezen ágánál, mint egyebütt, hasonló vállalkozásoknak másneműek fölötti elsőségét kétségbe nem vonhatni. Magyarországban mindazon föltételek, mellyektől az illyetén iparvállalatok sikere leginkább függ, nagy mértékben fellehetők , u. m. terjedelmes fekvő birtok , a’ termő föld csekély bére, továbbá sütőszerek’s kézi munka olcsósága , spodium csekély ára , a miből önként következik, miszerint kellő ügyelet és szakértő kezelés mellett mind az ezen után beruházott tőkepénzek lehetőleg gzdagon kamatozandnak, mind pedig, miként már érintve volt, hasznos foglalkodást nyujtandnak a’ munkás osztály nagyobb részének , mint ez a’ mondott körülmények között, bármi más gyárvállalkozások által történhetnék; mit bebizonyitni nem igen nehéz. E’ sorok írója legbiztosb útnak látja erre nézve azon adatokat használni , miket alig 6. hét előtti utazása közben a’ poroszországi czukorgyártás körében gyűjtött; ezek nyomán világosan ki fog tűnni a’ magyarhoni czukorgyár leendő nyeresége , ha egy öszszegbe adatnak mindazon apró nyeremény- részletek, miket a’ magyar gyáros porosz gyárakhoz képest megtakaríthat tekintve (nálunk) a’ földbirtok csekély becsét, sütő- szerek és spodium olcsóságát, ’s végül sajátszerü adóviszonyinkat, a’ termesztő nyereségét , a’ malom- és sütő- vámot, az elégetett fa árát, ’s részben a’ kerékgyártó ’s kovács munkabérét, kik a’ szántószereket előállítják , mellyek segélyével az illető darab föld gabnatermésre képessé tétetik. Magdeburg vidékén öszszesen 13 gyárat találtam , mellyek közül 7 Ludenburg külvárosban majd szakadatlan sort képez a’ legélénkebb munkásságban.Némellyik közülök naponként 1000—1800 , de egy sem dolgoz fel kevesbet 600 mázsa répánál, mellyeket magok a’ bérelt tájakon, — öszszesen 11—12,000 láncznyi területen— termesztenek. A’ bérlet egy magdeburgi láncz 710 bécsi ölet tevő területtől a’ használat másod évében, 16,— 24, középszám tehát 20 tallér , 28 fr. 30 kr. Egy 1600 öles holdra (Joch) tehát számittatik 64 frt. pengőben, Belgiumban , valamint Valenciennes, ’sArras vidékén Francziaországban , hol majd minden czukorgyár mellett egy kávé azaz: czikóriagyár is találtatik, egy egy hectaról(14 bécsi holdtól 600 foknyi bért) fizettetik évenkint, mi holdjától 131 pengő forintot tenne. A’ répatermést Magdeburgban középszámmal teszszük 180 porosz mázsára , 150 bécsi mázs, holott még 1 bécsi holdra 337 bécsi m. esnék.— A’ répaczukorgyártási adó Poroszországban, mint az egész vámegyletnél , a’ jelen termési szak kezdete óta 100 mázsájától 5 tallérran 6 tallér, vagy 8 frt. 24 kr. 100 bécsi mázsától emeltetett fel. Fütő-fogyasztók 28 mázsa kőszénre megyen (minek ára 10 por. tallér) 100 mázsa répa után; ennélfogva 100 bécsi mázsa kerül 17 ft. 43 krba. A’ csontliszt (spodium) Poroszországban legalább 2 pgc forinttal magasbban számittathatik minden 100 mázsa répa után. Tesznek tehát Poroszországban bécsi hold szerint: a) A’ haszonbér .... b) Az adó (hol azonban 337 mázsa he-64 fr.— kr. lyett csak 300 veszünk) 25 fr. 12 kr. c) Fütőszerek .... d) A’ csontliszt magasb ára 2 ftjával 53 fr.9 kr. 100 mázsányi répa után 6 fr.— kr. Öszszesen :148 fr. 21 kr. Ellenben Magyarországban legföljebb ennyi volna fölveendő: a) 1 hold utáni haszonbér kétszeri trágyázása és vetésre alkalmasitással ’sajt. együtt legfölebb 20 frt. b) tűziszerekért 22 öl kemény fa, mint 28 mázsa kőszén teljes pótléka , tehát 300 mázsára 7112 öl 4 frtjával............................................. 30 frt. Öszszesen 50 frt. A’ fenebbi öszszeghez képest tehát a’ magyar gyár naponkénti takarék-nyeresége 98 frt. 21 krnyi. Egy 60000 mázsa répát lisztczukorrá változtató gyár olly ügyes értelmes és szorgalmas kezelés mellett, mint a’ porosz, 20000 pengő forinttal nyer többet, mint a’ sokkal kevésbbé kedvező helyzetben levő porosz ugyanazon répamennyiség földolgozásából. Illedék ’s viszonos méltány érzete nem engedik közzé tennem azon adatokat, miknek nyomán az ottani gyárosok valódi nyereménye meghatározható volna; ugyanis Poroszországban a’ haszon uj neme — legyen ez bár tökély és szakmai haladás szüleménye — mindig okvetlenül uj adóval terheltetést von maga után. Azonban föltéve a’ legroszabb esetet, mintha t. i. a’ porosz gyáros egészen minden haszon nélkül fáradozna, Magyarországban még ekkor 60,000 mázsányi czukor kiállítása 20,000 poftnyi hasznot igér; vegyük még tekintetbe azt is, mihez képest az imént érintett erővel ’s kiterjedésben munkálkodó czukor- lisztgyár alap- ’s forgalmi tőkéje legföljebb 40,000 p.ft.,hogy továbbá a’ befektetett egész tőke a’ hazában marad , hogy ezen iparág hazánk dolgozó osztályának olly időszakban nyújt nyereményes foglalkozást, vagy legalább élelmet, midőn ezen munkaképes kezek mezőgazdaság körül nem használhatók; hogy az ipar ezen legnyereségesb és jutalmazóbb ágánál a’ czél megközelítésére 4—5 millió tőkénél több nem kívántatik, hogy végre az illyetén gyárműködés a’beruházott tőke-pénzeket legrövidebb idő alatt viszszafizeti , ’s egyéb nyereséges vállalatok létrejövetelét eszközli, ha mindez figyelembe vétetik, nem tagadhatni, miként a’ pesti czukorgyár-egyesület keletkeztével lenne mutatva azon irány, mellyben az iparemelésre fordítható pihenő tőkepénzek akár egyesek hasznát akár a’haza közérdekét tekintve legczélszerűbben volnának használhatók. Remélljük, hogy az itt kijelölt irányt tőkepénzeseink kellőleg tudandják méltatni. (Vége köv.) *) Ezen öszszegért köteles maga az illető birtokos bérbe adott főidén az őszi trágyáztatást vége hajtatni, annak idejében tett forgatás által; a’ főldet vetés alá is elegyengetni , s a' kiásott répatermést n’ ki rendelt gyári lakhelyig szállítani.