Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-07-10 / 55. szám

55­. szám Pest, julius 1 Okén 1845 Gyáraink szükséges Irányáról. Mióta hazánkban a’ gyárak eszméje megpendítetett, a’ hírlapokban többféle felszólalások , sőt sajnálhatni nem leg­szebb modorú meghasonlások történtekemért a’Magy. Gazda, Hetilap ’s némelly más hírlapok nem a’ legfinomabb izlés­i vi­tákkal töltik hasábjaikat. A’ Magyar Gazda félteni látszik a’ gyáripartól a' mezei gazdaságot, ’s annyiban igaza is van , hogy természeti helyzetünknél, azon kezeket, mellyek föld­­mivelésben találnak elfoglaltatást, ettől kár nélkül nem von­hatni el; de ha nemcsak városokban , hanem faluhelyeken is körültekintünk, az esztendő legnagyobb részében igen sok nemcsak egyest hanem családokat is találandunk, mellyek há­lával vennék az olly helyre juthatást, vagy olly intézet-léte­sítést, mellyben az év minden szakaiban munkájok után élel­müket megszerezhetnék ; mert tekintsük a’ szegény zsellére­ket főleg népes tájakon : vájjon kapnak­­ valamennyien, csak felében is burgonya-vagy kukoricza-földeket?Igazán mond­hatom hogy nem, mert illy helyeken évenként majd minden gazda több keresőt utasít el, mint kiknek kérelmét teljesíthet­né ’s igy nem marad illyeseknek más keresetök, mint kapa ka­sza és sarló által megszerezni azt, miből egész éven át ten­gődnek : nem vélek hibázni tehát, azon állításommal, hogy alig van hazánkban falu, mellyben nem ugyan gyárra , leg­inkább pedig nagyszerűre, hanem valamelly iparűzésre ke­zek nem lennének találhatók. Való ugyan,hogy a’ gazda kö­zönség felkiáltana , miszerint ez reájok nézve káros , mert nem lehetne kapni elég kapást kaszást és aratót i de tekintsük a’tárgyat a’ dolgot a’szegénység szempontjából ’s kérdez­zük: váljon keresztyén kívánat e hazánk sok polgárit jobb­léttől mintegy systematice csak azért megfosztani, ’s ezen szomorú állapotban tartani, hogy a’ föld­birtokos és vagyo­­nos­ osztály jobblétben maradhasson ? a’ mezei gazdaság kö­zös anyánk legyen, de ne ostora illy tetemes néposztálynak.ha minden községben valamelly iparág megindittatnék , annak kétféle következvénye lehetne, minden gazda kénytelenittet­­nék több cselédet tartani, mi által sok család biztos életmód­hoz jutna , mibül önként folyna a’ gazdaság okszerűbb módo­­ni kezeltetése,vagy ha ezt felfogni képes nem lenne, kényte­­lenittetnék terjedelmes’s már csak ezért is roszszabbul mivelt földjeiből mind a’két felet kielégíthető feltételek mellett, a’ szegénységnek valamelly részt átengedni , mellyel mind két esetben a’ birtokos károsodása nélkül az álladalom nyerne,­_ ha pedig a’ felső vidékekre tekintünk, munka után sóvárgó kebelre számtalanra találandunk. — Ennyit általjában. De Mellyik iparág különösen ’s minél előbb kifejtendő ? Dr. Gall Lajos és a’ Hetilap egymással ellenkeznek , amaz a’ ré­­paczukor-gyártást, utóbbi a’ kartongyárt ajánlja mint bol­dogító panaceát. Geographiai tekintetben felednünk nem sza­bad, hogy nálunk a’jobblét alapja mindig a’ földművelés,mi­bűl önként következik, hogy részünkről azon ipari intézmé­­nyek legeszélyesbek, mellyek önmagok javán felül a’ mezei gazdaságot is elősegítik , mert ekkor, mint a’ német mondja egy csapásra két légy esik, azonban a’ répaczukor- gyártás felelhető meg ennek leginkább , még tisztában nem vagyok, mert pénzviszonyunknál fogva kevesen vannak olly kedvező állásban , hogy a’ kivántató tőkék rendelkezhetésökre lenné­nek, kicsiben gyártani pedig , mint hallám , nem jutalmazó — hanem e’ tárgyban egy kérdés felvilágosítást méltán köve­telhet : az állittatik közönségesen , hogy nem a’ nyers czu­­kor-gyártás kerül sok készületbe ’s nagy tőkébe, hanem an­nak finomítása ; ha ez való, akkor a’ középponti ’s más finomí­tó gyárak e’ kérdést egy stádiummal előbbre rugtatták,mi­­nélfogva igen szives szolgálatot tenne egy szakértő , ha ki­­számitná azon költségeket’s maradandó jövedelmet,mellyeket a’ csupán nyers czukor kiállítása igényel és adhatna! mert ... i—, i яяштт—,— az edd­giek szerint középszerű birtokostól—pedig ezek leg­többen vannak ! — egész gyár-felállitást nem várhatni, azon módot pedig , hogy egy nagy gyár számára a’ környék szol­gáltassa a’ répát, nem helyeslem, mert gazdasági nézetem szerint legalább a’ tavaszi veteményt minden gazda etesse fel marháival, ’s az általa nyerendő trágyával javítsa földjeit, azaz adja viszsza a’ földnek a’ belőle kivett termő erőt, pél­dául szolgálhatnak azon vidékek, mellyek nagy pályinkahá­­zak számára burgonyát termesztettek,ezek földjei néhány év alatt úgy elsoványodtak,hogy sem őszi,sem tavaszi jó termést nem kaphattak , mert azon nézet, hogy illy termesztvények, nem soványitják a’földet, szép ugyan a’könyvekben , de a’ ta­pasztalás ellenkezőt bizonyít,igy tehát a’répaczukor-gyártás csak akkor terjedhet el nálunk , ha kissebb birtokosak is ha­a --------- - j V ■ ЧН c 11 s intéz­kedése után létre jött eredményeknek, meg lehet győződve, hogy legszivesb jóakarója lesz mindenkor Fridrik.“ A’ gyap­­jutermesztés igen kielégíti — jó ár e­s­e­t­é­b­e­n — a’ hazánk mind gyári mind gazdasági várakozását, mert nemcsak a’gyá­­rak számára ad'nyersanyagot, hanem a’ földet is javitja. E­­zek után következhetik a’ len-’s kendergyártás, mert a’ nyers anyagért fizetendő öszveg honi földbirtokost segít, ámbár a’ fen kitűzött mindkét czélnak nem felelnek meg, ’s igy tovább mind azon nyers termék lenne felhasználandó előleg, mellyek megszerzése honunk pénzét nem szivárogtatja ki; különös fi­gyelmet igényelnek itt a’festő-füvek, mellyek nem termesz­tését eddig csak azon körülmény mentheté , hogy nem igen voltak azt kívánó honi gyáraink , azonban e’ körülmény nap­ról napra jobbra változik, ’s megbocsáthatlan lenne gazdá­inknak, ha ezt tekintetbe nem vennék, valamint a’takácsmá­­csonya termesztését, melly már létre jött ’s jövendő posztó­gyárainkban legbiztosb piaczot nyerend; — ennek jól ’s ki­­meritőleg előadott termesztésmódja szinte nagyon korszerű munka lenne. — A’ karton minél előbbi gyártását azon körül­mény látszik javaslani, hogy illynemü kelmék legszü­kséges­­bek ’s illyenekért szivárog ki legtöbb pénz hazánkból, — ez azonban csak szinleges körülmény, mellyet csak pénzbeli kiszámítás fog kellőn felvilágositni; feltéve hogy hazánkból öszvesen 40 millió­ért megy ki gyártványokért, nevezetesen pedig pamutkelmékért 20 millió, ezen sommát ha meg akar­­nók kímélni,magában is egyre megy ki, vájjon 20 mill. értékű gyapottal gyártunk é­s vagy czukrot, vásznat , bőrt’s e’félé­­ket, sőt az utóbbi esetben a’ nyersanyagokért járó öszveg ha­zai termesztőinket gyarapítja, másik esetben pedig szép ösz­veg vándorolván ki tőlünk a’ tengerentúli gazdászatot segíti. Azonban emlékszem hogy láttam Tolnavármegyében egy is­­merősömnél gyapot- növényeket szépen diszleni, mi után következtethetni,hogy ez Bánságban meghonosittathatnék. — A’ kísérletet pár holdon meg lehetne tenni, és siker esetében egészen egyetértek , hogy a’ kartongyártás legyen egyik fő feladatunk. — E’ soraim által egyébiránt ezen iparágnak é­­pen nem vagyok ellenzője, sőt ha tehetném, annyi illynemű gyárt varázsolnék elő, melly kellőleg elláthasson bennünket; minél több gyámokot édesgetnék be ’s dicséretes fáradságok jutalmául azt óhajtanám , hogy minden nálunk megtelepült milliomossá legyen. Egyébiránt azt mondom, hogyha ha­zánkban a’ gyárak iránt valamelly országos intézkedés léte­tik, akkor vezéreszméül szolgáljon, hogy mi szántóvető ’s ál­lattenyésztő ország leven mindenek előtt olly gyárakat léte— *) Boldogult Vedres István már 1812 —13ban termesztett Ved­­recsházán Csongrádban próbául és szép sikerrel pamutot. Szerk.

Next