Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-07-10 / 55. szám
55. szám Pest, julius 1 Okén 1845 Gyáraink szükséges Irányáról. Mióta hazánkban a’ gyárak eszméje megpendítetett, a’ hírlapokban többféle felszólalások , sőt sajnálhatni nem legszebb modorú meghasonlások történtekemért a’Magy. Gazda, Hetilap ’s némelly más hírlapok nem a’ legfinomabb izlési vitákkal töltik hasábjaikat. A’ Magyar Gazda félteni látszik a’ gyáripartól a' mezei gazdaságot, ’s annyiban igaza is van , hogy természeti helyzetünknél, azon kezeket, mellyek földmivelésben találnak elfoglaltatást, ettől kár nélkül nem vonhatni el; de ha nemcsak városokban , hanem faluhelyeken is körültekintünk, az esztendő legnagyobb részében igen sok nemcsak egyest hanem családokat is találandunk, mellyek hálával vennék az olly helyre juthatást, vagy olly intézet-létesítést, mellyben az év minden szakaiban munkájok után élelmüket megszerezhetnék ; mert tekintsük a’ szegény zselléreket főleg népes tájakon : vájjon kapnak valamennyien, csak felében is burgonya-vagy kukoricza-földeket?Igazán mondhatom hogy nem, mert illy helyeken évenként majd minden gazda több keresőt utasít el, mint kiknek kérelmét teljesíthetné ’s igy nem marad illyeseknek más keresetök, mint kapa kasza és sarló által megszerezni azt, miből egész éven át tengődnek : nem vélek hibázni tehát, azon állításommal, hogy alig van hazánkban falu, mellyben nem ugyan gyárra , leginkább pedig nagyszerűre, hanem valamelly iparűzésre kezek nem lennének találhatók. Való ugyan,hogy a’ gazda közönség felkiáltana , miszerint ez reájok nézve káros , mert nem lehetne kapni elég kapást kaszást és aratót i de tekintsük a’tárgyat a’ dolgot a’szegénység szempontjából ’s kérdezzük: váljon keresztyén kívánat e hazánk sok polgárit jobbléttől mintegy systematice csak azért megfosztani, ’s ezen szomorú állapotban tartani, hogy a’ földbirtokos és vagyonos osztály jobblétben maradhasson ? a’ mezei gazdaság közös anyánk legyen, de ne ostora illy tetemes néposztálynak.ha minden községben valamelly iparág megindittatnék , annak kétféle következvénye lehetne, minden gazda kénytelenittetnék több cselédet tartani, mi által sok család biztos életmódhoz jutna , mibül önként folyna a’ gazdaság okszerűbb módoni kezeltetése,vagy ha ezt felfogni képes nem lenne, kénytelenittetnék terjedelmes’s már csak ezért is roszszabbul mivelt földjeiből mind a’két felet kielégíthető feltételek mellett, a’ szegénységnek valamelly részt átengedni , mellyel mind két esetben a’ birtokos károsodása nélkül az álladalom nyerne,_ ha pedig a’ felső vidékekre tekintünk, munka után sóvárgó kebelre számtalanra találandunk. — Ennyit általjában. De Mellyik iparág különösen ’s minél előbb kifejtendő ? Dr. Gall Lajos és a’ Hetilap egymással ellenkeznek , amaz a’ répaczukor-gyártást, utóbbi a’ kartongyárt ajánlja mint boldogító panaceát. Geographiai tekintetben felednünk nem szabad, hogy nálunk a’jobblét alapja mindig a’ földművelés,mibűl önként következik, hogy részünkről azon ipari intézmények legeszélyesbek, mellyek önmagok javán felül a’ mezei gazdaságot is elősegítik , mert ekkor, mint a’ német mondja egy csapásra két légy esik, azonban a’ répaczukor- gyártás felelhető meg ennek leginkább , még tisztában nem vagyok, mert pénzviszonyunknál fogva kevesen vannak olly kedvező állásban , hogy a’ kivántató tőkék rendelkezhetésökre lennének, kicsiben gyártani pedig , mint hallám , nem jutalmazó — hanem e’ tárgyban egy kérdés felvilágosítást méltán követelhet : az állittatik közönségesen , hogy nem a’ nyers czukor-gyártás kerül sok készületbe ’s nagy tőkébe, hanem annak finomítása ; ha ez való, akkor a’ középponti ’s más finomító gyárak e’ kérdést egy stádiummal előbbre rugtatták,minélfogva igen szives szolgálatot tenne egy szakértő , ha kiszámitná azon költségeket’s maradandó jövedelmet,mellyeket a’ csupán nyers czukor kiállítása igényel és adhatna! mert ... i—, i яяштт—,— az eddgiek szerint középszerű birtokostól—pedig ezek legtöbben vannak ! — egész gyár-felállitást nem várhatni, azon módot pedig , hogy egy nagy gyár számára a’ környék szolgáltassa a’ répát, nem helyeslem, mert gazdasági nézetem szerint legalább a’ tavaszi veteményt minden gazda etesse fel marháival, ’s az általa nyerendő trágyával javítsa földjeit, azaz adja viszsza a’ földnek a’ belőle kivett termő erőt, például szolgálhatnak azon vidékek, mellyek nagy pályinkaházak számára burgonyát termesztettek,ezek földjei néhány év alatt úgy elsoványodtak,hogy sem őszi,sem tavaszi jó termést nem kaphattak , mert azon nézet, hogy illy termesztvények, nem soványitják a’földet, szép ugyan a’könyvekben , de a’ tapasztalás ellenkezőt bizonyít,igy tehát a’répaczukor-gyártás csak akkor terjedhet el nálunk , ha kissebb birtokosak is haa --------- - j V ■ ЧН c 11 s intézkedése után létre jött eredményeknek, meg lehet győződve, hogy legszivesb jóakarója lesz mindenkor Fridrik.“ A’ gyapjutermesztés igen kielégíti — jó ár esetében — a’ hazánk mind gyári mind gazdasági várakozását, mert nemcsak a’gyárak számára ad'nyersanyagot, hanem a’ földet is javitja. Ezek után következhetik a’ len-’s kendergyártás, mert a’ nyers anyagért fizetendő öszveg honi földbirtokost segít, ámbár a’ fen kitűzött mindkét czélnak nem felelnek meg, ’s igy tovább mind azon nyers termék lenne felhasználandó előleg, mellyek megszerzése honunk pénzét nem szivárogtatja ki; különös figyelmet igényelnek itt a’festő-füvek, mellyek nem termesztését eddig csak azon körülmény mentheté , hogy nem igen voltak azt kívánó honi gyáraink , azonban e’ körülmény napról napra jobbra változik, ’s megbocsáthatlan lenne gazdáinknak, ha ezt tekintetbe nem vennék, valamint a’takácsmácsonya termesztését, melly már létre jött ’s jövendő posztógyárainkban legbiztosb piaczot nyerend; — ennek jól ’s kimeritőleg előadott termesztésmódja szinte nagyon korszerű munka lenne. — A’ karton minél előbbi gyártását azon körülmény látszik javaslani, hogy illynemü kelmék legszükségesbek ’s illyenekért szivárog ki legtöbb pénz hazánkból, — ez azonban csak szinleges körülmény, mellyet csak pénzbeli kiszámítás fog kellőn felvilágositni; feltéve hogy hazánkból öszvesen 40 millióért megy ki gyártványokért, nevezetesen pedig pamutkelmékért 20 millió, ezen sommát ha meg akarnók kímélni,magában is egyre megy ki, vájjon 20 mill. értékű gyapottal gyártunk és vagy czukrot, vásznat , bőrt’s e’féléket, sőt az utóbbi esetben a’ nyersanyagokért járó öszveg hazai termesztőinket gyarapítja, másik esetben pedig szép öszveg vándorolván ki tőlünk a’ tengerentúli gazdászatot segíti. Azonban emlékszem hogy láttam Tolnavármegyében egy ismerősömnél gyapot- növényeket szépen diszleni, mi után következtethetni,hogy ez Bánságban meghonosittathatnék. — A’ kísérletet pár holdon meg lehetne tenni, és siker esetében egészen egyetértek , hogy a’ kartongyártás legyen egyik fő feladatunk. — E’ soraim által egyébiránt ezen iparágnak épen nem vagyok ellenzője, sőt ha tehetném, annyi illynemű gyárt varázsolnék elő, melly kellőleg elláthasson bennünket; minél több gyámokot édesgetnék be ’s dicséretes fáradságok jutalmául azt óhajtanám , hogy minden nálunk megtelepült milliomossá legyen. Egyébiránt azt mondom, hogyha hazánkban a’ gyárak iránt valamelly országos intézkedés létetik, akkor vezéreszméül szolgáljon, hogy mi szántóvető ’s állattenyésztő ország leven mindenek előtt olly gyárakat léte— *) Boldogult Vedres István már 1812 —13ban termesztett Vedrecsházán Csongrádban próbául és szép sikerrel pamutot. Szerk.