Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-08-07 / 63. szám

63d. szám Pest, aug. 7-én 1845. ШШАШ&ФШШ, vését, ennek Balaton- vidéke önként kínálkozik minden ipar ’ s Válasz az Iparegyesületnek (a’ f. é. Társalkodó 9d. számában közlött statistikai 84 kér­déseire. *) Hajdan fegyverrel vívott a’ magyar a’ hon boldogságá­ért, mert az akkori idők környülállásai nem kívántak mást, mint véráldozatot a’ hazáért; azonban mióta vándorlásaikkal a’ népek felhagytak , mindenik faj biztos és állandó fészekre vergődvén, azóta nem határjok kiterjesztésében vagy földjök szaporításában, hanem hazájok és magok kimivelésében ke­resik fő dicsőségüket. Látván ezt a’ Mars mezejéhez szokott magyar, ő is szomszédinak példáját követni akarván,hüvelyé­be dugá világszerte hires fegyverét, ’s nem beszél most már társasági körökben nagy Lajos és Mátyás királyok dicső tet­teikről,sem Hunyady, Kinizsy, Zrínyi ’sz. vitézségeirül, nem oktatja ’s buzdítja apa fiját harczi tettek követésére, mint sasa’ fijait röpülésre, hanem annál inkább beszél örege apra­jahaladási szelleműkről elhiresült Széchenyi gr. DeákF. Be­­zerédj I. Kossuth és Klauzál polgári bajnokokrul, a’ sok u­­yitás és tervek özönérül ’s valamint hajdan szégyen ’s gyalá­zatnak tartá a’csatatérrüli elfutást, úgy megveti’s lenézi azo­kat most, kik a’polgári pályán sem tervvel sem tettel a’ haza felvirágoztatásához ’s boldogitásához járulni nem akarnak. Hazánk közös csatájában én is részt kívánván venni, elhatá­roztam semmit el nem hallgatni, még kevésbé valamit elmu­lasztani , mit belső meggyőződésem szerint, alkotmányunk és nemesi szabadságunk határai közt hazánk és nemzetünk jól­létének eszközlésére hasznosnak lenni találok, ezen érzettül áthatva, és az igen tisztelt Iparegyesületnek azon kívánsá­gától buzdíttatva, hogy jó néven veendi, ’s vállalata előmoz­dítására fordítandja, ha egy ügybarát tudósítja őt az iránt: minő gyárakat lehetne az általa ismert vidéken haszonnal fel­állítani ? bátorkodtam e’ tekintetben, mint a’ kereskedés, min­den ipar ’s gyárak hű pártolója , az iparegyesületi t. ez. vá­­lasztványnak, hoszabb idő óta szerzett topográfiai ismeretem után Zala-balaton vidékérül alábbi tudósításaimmal egész készség és szívességgel szolgálni; vajha kitűzött nagy fon­tosságú czélja elösegéllésére, e’ tudósitásom legcsekélyebb eszközül használható lenne! úgy megelégült’s nyugott ke­bellel mondhatnám, hogy átalakulási épületünk alapjához Ba­laton vidékérül legalább egy kis kövecset vinni én is se­gítettem. — Előrebocsátván, hogy a’ t. ez. Iparegyesület választvá­­nyának 84 kérdésbe foglalt igen terjedelmes ,s valamint hi­vatásomat úgy készültségemet is felülmúló kérdéseire kie­­légitőleg válaszolni képes nem lévén, csupán azokra terjesz­kedem, miket alapos ismeretimbül merítve, szent czélja elő­­segéllésire csekély véleményem szerint jónak és hasznosnak találok, ámbár semmiben sem szokásom hátul fogni meg a’dol­­got, itt azonban kénytelen vagyok a’ legutolsó thesisen kez­deni meg—azon tudósításomat: vájjon Zalamegyében lehet é és minő gyárakat haszonnal felállítani? Úgy látszik, hogy Zalát a’ természet inkább iparírzés­­re,’s gyárak és mesterségek hivatoztatására , mintsem bősé­­gesb termesztvények előállítására rendelte , mert ha kivesz­­szük annak muraközi, kanizsai, és sümegi vidékét, a’ többi nem gabonatermesztésre való,de e’ helyett a’természet meg­áldotta sok és jó borterméssel, minden fajú marhaneveléssel, sok erdőséggel, Balaton, Zala és más hasznos vizekkel, mal­mokkal, jószü fogassal, halak és rákokkal, erdei vadakkal, és mindenféle jó gyümölcscsel. Körültekintvén e’megye fok­gyűrüzésre , mert itt nemcsak az ahoz szükséges ’s alkalmas folyóvizek, épitésszerek, kő, cserépsindely, tégla, mész és fa legnagyobb bőségben ’s olcsó áron feltalálhatók, hanem a’ gyári anyagok is alacsonyabb jutányosb árúak mint máshol,és nagy mennyiségben megszerezhetők , ezekhez járul még a’ sűrü helységek szorgalmas és munkás sok népe , a’ közleke­dési csinált jó utak; Veszprémből Fiumébe vezető kereskedési útnak hoszanta vonulása , a’ környékben tartatni szokott sok vásár, portékájokat , Bécsbül hozó számos boltos zsidó, a’ népnek jól és tisztán öltözni szerető szokása. A’ sok és alkal­mas hely közül különösen kiemelendőknek vélem gyári tekin­tetben : — 1­ . Kapolcs és Díszhely nemes helységeket, meg Ta­­polczamező-várost, melly helyek egymás szomszédságában feküsznek a’ Veszprémből Fiumébe vezető országutban a’ legkiesb ’s regényesb vidéken, körülvéve Veszprém , Deve­­cser , Somlyóvásárhely veszprémamegyei, Jánosháza vasme­gyei, Kéthely, Marczali somogymegyei, Sümeg, Türje, Sz. Grót és Keszthely zalamegyei népes mezővárosokkal, nem­különben Veszprémnek, Vasnak, Somogynak és Zalának több mint 150 falvaival, mellyek legmeszszebbike is a’ fen neve­zett három helyhez legfölebb négy mérföldnyire fekszik, és e’ négy mérföldnyi körben az öszszes népség számát mintegy 145 ezerre tehetni, kik között van r. kathol. 109,310; protes­táns 30 ezer, zsidó 5660. Ezek közt nemes 7000; városi sza­bados 45,800 ; falusi jobbágy és zsellér 86,540 ; zsidó 5660 találtatik. Mindezek kevés német sógor kivételével, mind­nyájan magyarok , munkás és szorgalmas mezei és szőlőmi­­vesek, egészséges, deli testalkotásuak és hoszszu életűek, nemritkán a’ 80 éves após együttkapás unokájával, és migez egyszer, ő kétszer üríti ki jó borral töltött poharát, erkölcs­telenségről vádolni őket nem lehet, noha bor közben ollykor jól elütögetik egymást, férfias posztó ruhát nőji pedig karton­szoknyát viselnek, mellyért a’zsidóknak évenként szép som­mát űzetnek. 2­ . Kapolcs nemes helység fekszik Veszprémhez há­rom órányira a’ fiumei útban , mind két oldalról magas erdők közt,öszszeszorított kis síkságon Egregy hasznos folyó part­ján, lakosai száma mintegy 1500, kik közt r. kath. van 500, e­­vangelicus és reformatus 900 , zsidó 100, nagyobb része ne­mes, néhány szabó, csizmadia, bognár,fazekas, lakatos és ko­vács, a’többi pedig szorgalmas földmives , napszámba vagy fuvarba menni nem restes, mert földje szűk és terméketlen­sége miatt arra kénytelen, lakosai általjában magyarok. Ha­tárjában a’ falu végén találhatni nagy mennyiségben liszthez hasonló szép fehér földet, mellyet a’ göröncsérek (fazekasok) fehér mázul szoktak használni. Nem meszsze a’ hegyette fek­vő erdőben egy elpusztult vasbányának helye látható ; hihető, hogy szemesebb vizsgálat után egy újabbnak felállítása most is jövedelmező lenne.A’falunak átellenében sűrü erdőség közt egy sziklacsúcson fekszik sasfészek- formában egy omlado­zott régi vár, mellyet a’köznép Atila várának nevez. Szem­közt ezzel másik oldalon van egy 9 ölnyire egyenest be­nyúló, egy öl magas és két öl széles, a' természettől kősziklá­val boltozott ü­r­e­g, mellynek benső végén gyönyörű forrás csörgedez, e’ hely a’ köznép által pokol torkolatának tartatik. Van Kapolcsnak még egy nagy kincse, az Egregy folyóvíz, melly nem pokol, hanem a’leghasznosabb kereset, és pénz tor­kolatának vagy forrásának méltán neveztethetik, mellyet majd lejebb bővebben le fogok írni. 3­ . Elhagyván a’ regényes fekvésű Kapolcsot, minde­nütt egyenes jó utón, Egregy folyam partján , számos malom víg reczegése és zöldelő rétek közt, Monostor- Apáti helysé­gen keresztül,érkezik az utas másfél óra alatt Díszhely hely­ *3 Ezen derék czikk azon óhajtással küldetett érdemes szer­zőjétől a’ Társalkodó részire, коду azt a’Hetilap tisztelt szer­kesztőjébe is, mint az Iparegyesü­let orcanuma, lenne szives hasábjaiba elfogadni, ha czélszerűnek ítéli. a’ Szerk.

Next