Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-08-07 / 63. szám
63d. szám Pest, aug. 7-én 1845. ШШАШ&ФШШ, vését, ennek Balaton- vidéke önként kínálkozik minden ipar ’ s Válasz az Iparegyesületnek (a’ f. é. Társalkodó 9d. számában közlött statistikai 84 kérdéseire. *) Hajdan fegyverrel vívott a’ magyar a’ hon boldogságáért, mert az akkori idők környülállásai nem kívántak mást, mint véráldozatot a’ hazáért; azonban mióta vándorlásaikkal a’ népek felhagytak , mindenik faj biztos és állandó fészekre vergődvén, azóta nem határjok kiterjesztésében vagy földjök szaporításában, hanem hazájok és magok kimivelésében keresik fő dicsőségüket. Látván ezt a’ Mars mezejéhez szokott magyar, ő is szomszédinak példáját követni akarván,hüvelyébe dugá világszerte hires fegyverét, ’s nem beszél most már társasági körökben nagy Lajos és Mátyás királyok dicső tetteikről,sem Hunyady, Kinizsy, Zrínyi ’sz. vitézségeirül, nem oktatja ’s buzdítja apa fiját harczi tettek követésére, mint sasa’ fijait röpülésre, hanem annál inkább beszél örege aprajahaladási szelleműkről elhiresült Széchenyi gr. DeákF. Bezerédj I. Kossuth és Klauzál polgári bajnokokrul, a’ sok uyitás és tervek özönérül ’s valamint hajdan szégyen ’s gyalázatnak tartá a’csatatérrüli elfutást, úgy megveti’s lenézi azokat most, kik a’polgári pályán sem tervvel sem tettel a’ haza felvirágoztatásához ’s boldogitásához járulni nem akarnak. Hazánk közös csatájában én is részt kívánván venni, elhatároztam semmit el nem hallgatni, még kevésbé valamit elmulasztani , mit belső meggyőződésem szerint, alkotmányunk és nemesi szabadságunk határai közt hazánk és nemzetünk jóllétének eszközlésére hasznosnak lenni találok, ezen érzettül áthatva, és az igen tisztelt Iparegyesületnek azon kívánságától buzdíttatva, hogy jó néven veendi, ’s vállalata előmozdítására fordítandja, ha egy ügybarát tudósítja őt az iránt: minő gyárakat lehetne az általa ismert vidéken haszonnal felállítani ? bátorkodtam e’ tekintetben, mint a’ kereskedés, minden ipar ’s gyárak hű pártolója , az iparegyesületi t. ez. választványnak, hoszabb idő óta szerzett topográfiai ismeretem után Zala-balaton vidékérül alábbi tudósításaimmal egész készség és szívességgel szolgálni; vajha kitűzött nagy fontosságú czélja elösegéllésére, e’ tudósitásom legcsekélyebb eszközül használható lenne! úgy megelégült’s nyugott kebellel mondhatnám, hogy átalakulási épületünk alapjához Balaton vidékérül legalább egy kis kövecset vinni én is segítettem. — Előrebocsátván, hogy a’ t. ez. Iparegyesület választványának 84 kérdésbe foglalt igen terjedelmes ,s valamint hivatásomat úgy készültségemet is felülmúló kérdéseire kielégitőleg válaszolni képes nem lévén, csupán azokra terjeszkedem, miket alapos ismeretimbül merítve, szent czélja elősegéllésire csekély véleményem szerint jónak és hasznosnak találok, ámbár semmiben sem szokásom hátul fogni meg a’dolgot, itt azonban kénytelen vagyok a’ legutolsó thesisen kezdeni meg—azon tudósításomat: vájjon Zalamegyében lehet é és minő gyárakat haszonnal felállítani? Úgy látszik, hogy Zalát a’ természet inkább iparírzésre,’s gyárak és mesterségek hivatoztatására , mintsem bőségesb termesztvények előállítására rendelte , mert ha kiveszszük annak muraközi, kanizsai, és sümegi vidékét, a’ többi nem gabonatermesztésre való,de e’ helyett a’természet megáldotta sok és jó borterméssel, minden fajú marhaneveléssel, sok erdőséggel, Balaton, Zala és más hasznos vizekkel, malmokkal, jószü fogassal, halak és rákokkal, erdei vadakkal, és mindenféle jó gyümölcscsel. Körültekintvén e’megye fokgyűrüzésre , mert itt nemcsak az ahoz szükséges ’s alkalmas folyóvizek, épitésszerek, kő, cserépsindely, tégla, mész és fa legnagyobb bőségben ’s olcsó áron feltalálhatók, hanem a’ gyári anyagok is alacsonyabb jutányosb árúak mint máshol,és nagy mennyiségben megszerezhetők , ezekhez járul még a’ sűrü helységek szorgalmas és munkás sok népe , a’ közlekedési csinált jó utak; Veszprémből Fiumébe vezető kereskedési útnak hoszanta vonulása , a’ környékben tartatni szokott sok vásár, portékájokat , Bécsbül hozó számos boltos zsidó, a’ népnek jól és tisztán öltözni szerető szokása. A’ sok és alkalmas hely közül különösen kiemelendőknek vélem gyári tekintetben : — 1 . Kapolcs és Díszhely nemes helységeket, meg Tapolczamező-várost, melly helyek egymás szomszédságában feküsznek a’ Veszprémből Fiumébe vezető országutban a’ legkiesb ’s regényesb vidéken, körülvéve Veszprém , Devecser , Somlyóvásárhely veszprémamegyei, Jánosháza vasmegyei, Kéthely, Marczali somogymegyei, Sümeg, Türje, Sz. Grót és Keszthely zalamegyei népes mezővárosokkal, nemkülönben Veszprémnek, Vasnak, Somogynak és Zalának több mint 150 falvaival, mellyek legmeszszebbike is a’ fen nevezett három helyhez legfölebb négy mérföldnyire fekszik, és e’ négy mérföldnyi körben az öszszes népség számát mintegy 145 ezerre tehetni, kik között van r. kathol. 109,310; protestáns 30 ezer, zsidó 5660. Ezek közt nemes 7000; városi szabados 45,800 ; falusi jobbágy és zsellér 86,540 ; zsidó 5660 találtatik. Mindezek kevés német sógor kivételével, mindnyájan magyarok , munkás és szorgalmas mezei és szőlőmivesek, egészséges, deli testalkotásuak és hoszszu életűek, nemritkán a’ 80 éves após együttkapás unokájával, és migez egyszer, ő kétszer üríti ki jó borral töltött poharát, erkölcstelenségről vádolni őket nem lehet, noha bor közben ollykor jól elütögetik egymást, férfias posztó ruhát nőji pedig kartonszoknyát viselnek, mellyért a’zsidóknak évenként szép sommát űzetnek. 2 . Kapolcs nemes helység fekszik Veszprémhez három órányira a’ fiumei útban , mind két oldalról magas erdők közt,öszszeszorított kis síkságon Egregy hasznos folyó partján, lakosai száma mintegy 1500, kik közt r. kath. van 500, evangelicus és reformatus 900 , zsidó 100, nagyobb része nemes, néhány szabó, csizmadia, bognár,fazekas, lakatos és kovács, a’többi pedig szorgalmas földmives , napszámba vagy fuvarba menni nem restes, mert földje szűk és terméketlensége miatt arra kénytelen, lakosai általjában magyarok. Határjában a’ falu végén találhatni nagy mennyiségben liszthez hasonló szép fehér földet, mellyet a’ göröncsérek (fazekasok) fehér mázul szoktak használni. Nem meszsze a’ hegyette fekvő erdőben egy elpusztult vasbányának helye látható ; hihető, hogy szemesebb vizsgálat után egy újabbnak felállítása most is jövedelmező lenne.A’falunak átellenében sűrü erdőség közt egy sziklacsúcson fekszik sasfészek- formában egy omladozott régi vár, mellyet a’köznép Atila várának nevez. Szemközt ezzel másik oldalon van egy 9 ölnyire egyenest benyúló, egy öl magas és két öl széles, a' természettől kősziklával boltozott üreg, mellynek benső végén gyönyörű forrás csörgedez, e’ hely a’ köznép által pokol torkolatának tartatik. Van Kapolcsnak még egy nagy kincse, az Egregy folyóvíz, melly nem pokol, hanem a’leghasznosabb kereset, és pénz torkolatának vagy forrásának méltán neveztethetik, mellyet majd lejebb bővebben le fogok írni. 3 . Elhagyván a’ regényes fekvésű Kapolcsot, mindenütt egyenes jó utón, Egregy folyam partján , számos malom víg reczegése és zöldelő rétek közt, Monostor- Apáti helységen keresztül,érkezik az utas másfél óra alatt Díszhely hely *3 Ezen derék czikk azon óhajtással küldetett érdemes szerzőjétől a’ Társalkodó részire, коду azt a’Hetilap tisztelt szerkesztőjébe is, mint az Iparegyesület orcanuma, lenne szives hasábjaiba elfogadni, ha czélszerűnek ítéli. a’ Szerk.