Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-08-02 / 61. szám
nyi igazságot megtámadóimtól igénylenem, kivált honomban talán nem túlzott követelés; de azért, hogy adatul szolgáljon, mennyire van polgári becsületünk biztosítva, mindenesetre szükséges. Kelt Pesten,julius 21 én 1846. Schodelné. A’ hír. megf. természettud. társulat f. évi május 19kén, jun. és fdlkén tartott közgyűlései. A’ május 19kén tartott rendkívüli közgyűlés az által lön különösen emlékezetessé, hogy Scitovszky János pécsi püspök ő exc. környezve számos köztiszteletben álló és magas rangú honfi koszorújától, foglalá el elnöki székét egy jeles, tárgyavatottságot tanúsító ’s a’nagyszámú hallgatóságot ismételve zajos éljenkiáltásokra ragadó szónoklattal.—Nem bocsátkozunk e’ köztetszést nyert székfoglaló beszéd vázlatos előadásába, nehogy érdekességéből veszítsen, annyival is inkább, mivel a’ következő közgyűlés által fölkéretni határoztatott elnök ő excja a’ végett, hogy beszédének ezen nevezetes nap emlékére leendő kinyomatását kegyesen megengedni méltóztassék; ’s igy bizton reményijük, hogy az nemsokára egész kiterjedésében a’ közönség elébe jutand. E’ megnyitó beszéd után több rendbeli társulatunkhoz érkezett nevezetes levelek olvastattak, u. m. a nádor ő fensége, István főherczeg’s Csehország kormányzója, székhelyi gr. Majláth Antal főkanczellár ő exc.,szigeti Szerencsy István kir. személynök ő exc. s gr. Andrássy György ő mélt. leveleik. Ezek után a’ tudományos fölolvasások következtek, nevezetesen pedig először dr. Lenhossék József értekezett egy általa kidolgozott egyfejü, két törzsökü ’s egybe nyíló mellkasu bárány-szörnyetegről; azután pedig Sztanojovics Lázár egyetemi segédtanár adá elő a’ kisgyülés meghagyása következtében az általa indítványozott vegetatio körüli vizsgálatok módszerét, melly szerint a’ növényfejlődésnek következő stádiumai különböztetnek meg, a m.a levélbimbók, levelek, virágbimbók, virágok kifejlődése,továbbá a gyümölcsérettség, a’ szinváltozás’s levéllehullás. Ezen stádiumok mindegyike pedig három három fokozatra, u. m. az illető stádium eleje, közepe és végére, a’virágfejlődés stádiuma pedig különösen ’s kivételként öt fokozatra osztatik föl; a’virágfejlődési stádiumnak eleje,közepe és végéhez, még a’félig lett elvirágzás és a’ teljes elvirágzás is, mint a’ mondott stadium 5dik és 5dik fokozata járulván. A’ növény életét és kifejlődését előmozdító vagy gátló természeti befolyások két osztályát vagyis sorát általányos vonalakban fejtegetve, — mint a’ melly természeti befolyások egyik sora a’ földben, másik a’ községben rejlik — a’ növényzeti vizsgálatokkal lényeges kapcsolatban álló meteorologiai sat. vizsgálatokat is megérintve— az igy egyesült, ’s azon egy typus szerint országszerte teendő vizsgálatoknak lehető hasznaira figyelmeztető a’ társulatot. Az ezen ügyben teendők kiterjedését azonban fontolóra vevén, arra kérte föl a’ természettudományi társulatot, miszerint az más hatályos erőkkeli egyesülésről is gondoskodnék, ’s e’ részben a’ 1. magyar gazdasági egyesületet vélte fölkérendőnek annyival is inkább, minthogy az illy vizsgálatok Magyarország oeconomiájára nem megvetendő hasznot fognának árasztani, ’s mint a’ melly egyesületben nemcsak az anyagi segély, hanem az intelligentia szempontjából is leghamarább fogná a’ természettudományi társulat azon részvétet találhatni, melly ezen üdvös ügynek sikeres kivihatását nagy részben biztosíthatná. Ezen előadás a’ közgyűlés teljes és általányos helyeslését megnyervén, az értekező arra szólittatott föl, hogy nemcsak a’ növényzetet okvetlen illetőleg, hanem a’ meteorologiai sat. jegyzetekre vonatkozólag is, különösen egy vizsgálati utasítást dolgozzon ki, ’s addig is, migez történnék, határoztatott, hogy e’ fontos ügy a’ t. magyar gazdasági egyesület figyelmébe titoknokilag ajánltassék. Berekesztetett ezen nevezetes gyűlés uj tagok választásával. Megválasztattak pedig, a’ jun. 6diki közgyűlésben megválasztottakat is ide számítván, pártoló tagokat: Fogarasy Mihály czimzet. püspök, nádasdi Trsztyánszky Imre püspök, Rímely Mihály benedeki főapát, Villax Ferdinand zirczi apát; Ürményi Ferencz koronaőrs exoja, gr. Cziráky János a’ kir. tábla bárója; Tisza Lajos Biharmegye főispáni helytartója, Melczer István kir. táblai ülnök. Rendes tagokat választottak: Rander János kanonok,Körmöczy Imre egyetemi tanár, Petfer Antal püspöki titoknok, Kovács Józs., Szanka Józs. nevelők: Tóth Ján., 1a 11 a Ján., Matics Imre, Rudics Dienes tanárok, Garay Sámuel gyógyszerész, Lösz Antal sebészmester, Bezerédy Gergely, Simany György, Hubert Ferencz, Siebenfreund János. Vidéki levelező tagul Schmidt Ján. Ferdinand, laibachi természetbúvár. A jun. 6dikán és folytatólag 7dikén tartott közgyűléssel társulatunk létezésének 5dik éve fejeztetett be.E közgyűlést Bugát Pál alelnök nyitá meg egy lelkes beszéddel, mellyben élénkül vázolván a’ társulat évi pályáját ’s működéseit, egyszersmind azon utakat és módokat fejtegeté, mellyek által társulatunk működései hatályosabban elősegíttethetnének. Erre Petényi Salamon János tarta egy a’magyarhoni Fauna gyarapítását ’s annak bővebb ismertetését illető tartalmas értekezést. Ő nevezetesen először is az őrlők rende’s mókusfélék családjához tartozó pelékről (myoxus, Schläfer) ’s ezen emlősök némelly sajátságairól értekezett, bemutatván azoknak a’ természetrajzban eddig ismert ’s általa hazánkban is talált mind a’ négy faját; figyelmeztetvén ezek közt főleg az annyira ritka és érdekes, ez előtt Georgiából ismert, általa pedig Pestmegye cserjéseiben is fölfedezett Cserpelére (myoxus dryas, Eichenschläfer) és nyomozásai következtében az épen e’napokban egyik lelkes tanítványa Rainer János György által a’ tátrakiesdi (smekszi) vidékről legelőször kapott kerti pelére (myoxus nitela, Gartenschläfer). Ezután a’ fogas vakonynak(földi kutya, spalax typhlus, Blindmoll) természetvizsgálótól még nem látott két eleven fiatal és idősebb példányával mulattatta a’ gyűlést, mellyet neki egyik lelkes tanítványa és segédtaga Sztraka Károly békéscsabai tanító e’ napokban külde ’s fölszólitá a’ társulat tagait, hogy holnap hozzá jőni, ’s e’tökéletesen vak állat érzékei körül általa teendő kísérletekben részt venni, egyszersmind pedig még azt megengedni szíveskednének, hogy e’ fogas vakonyok ezen jó alkalommal valamelly ügyes festő által természethiven lefestessenek, ’s majdan az általa társulatunk évkönyvei számára készülő terjedelmesebb magányrajzhoz csatoltassanak. Ezen két fölszólitásnak örömmel engedvén a’ társulat tagai, a’ jun. 7dikén tartott kísérletekben többen részt vettek, azután pedig ez érdekes állatkák Grimm művész által különféle alakban lerajzoltattak. Majdan szükséges jellemzések kíséretében a’ természetnek egy igen ritka szüleményét mutatá be, t. i. a’ közép fajdinak (tetrao medius, Mittelwaldhuhn) e’ napokban tátrakiesdi tanítványa Rainer Ján. Györgytől kapott példányát, melly madárnak hosszabb ideig homályba rejtetett mivolta számos vitára nyújtott alkalmat az európai madárbuvárok között,migutójára kiviláglott a’ siket- és a’ nyírfajd (tetrao urogallus et tetrix, Auer- und Birkwaldhuhn) rendkívüli összepárosodásából származott korcsfaj (bastard) eredete. Ugyancsak az említett tátrakiesdi Rainer Györgytől e napokban kapott két ritka szépségű madárválfaj alkalmat szolgáltatott Petényinek azok bemutatásánál az állatországban, jelesen az emlősök és madarak közt előforduló 3 rendbeli, tudniillik a’ szabadban, a’ házi állatok és a’ fogságban tartott állatok közt származó színválfajokról (varietates coloricae, Farbenspiele) értekezni, ezeknek a’ mások és saját tapasztalataiból merített okait előadni, egyszersmind pedig mind a’ három rendbelinek fölállított és élő példányait bemutatni. Ezt követé az általa 1837 ben a Tátra tövében téli öltözetben fölfedezett, most pedig fáradhatlan szorgalmú barátja Rainer György által gyönyörű nyári öltönyben is szerzett,még kevés természetbúvártól látott narancshasú vízigyík (triton hyperauranthus Petényii, Nycthemerus Michaellis) több szép példányának bemutatása, melly állatkák tartózkodási he