Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-08-02 / 61. szám

nyi igazságot megtámadóimtól igénylenem, kivált honomban talán nem túlzott követelés; de azért, hogy adatul szolgáljon, mennyire van polgári becsületünk biztosítva, mindenesetre szük­séges. Kelt Pesten,julius 21 én 1846. Schodelné. A’ hír. m­egf. természettud. társulat f. évi május 19kén, jun.­­ és fdlkén tartott közgyű­lései. A’ május 19kén tartott rendkívüli közgyűlés az által lön különösen emlékezetessé, hogy Scitovszky János pécsi püspök ő exc. környezve számos köztiszteletben álló és magas rangú honfi koszorújától, foglalá el elnöki székét egy jeles, tárgyavatottságot tanúsító ’s a’nagyszámú hallgatóságot ismé­telve zajos éljenkiáltásokra ragadó szónoklattal.—Nem bo­csátkozunk e’ köztetszést nyert székfoglaló beszéd vázlatos elő­adásába, nehogy érdekességéből veszítsen, annyival is inkább, mivel a’ következő közgyűlés által fölkéretni határoztatott el­nök ő excja a’ végett, hogy beszédének ezen nevezetes nap emlékére leendő kinyomatását kegyesen megengedni méltóz­­tassék; ’s igy bizton reményijük, hogy az nemsokára egész ki­terjedésében a’ közönség elébe jutand. E’ megnyitó beszéd után több rendbeli társulatunkhoz érkezett nevezetes levelek olvas­tattak, u. m. a nádor ő fensége, István főherczeg’s Cseh­ország kormányzója, székhelyi gr. Majláth Antal főkanczel­­lár ő exc.,szigeti Szerencsy István kir. személynök ő exc. s gr. Andrássy György ő mélt. leveleik. Ezek után a’ tudományos fölolvasások következtek, neve­zetesen pedig először dr. Lenhossék József értekezett egy általa kidolgozott egyfejü, két törzsökü ’s egybe nyíló mell­­kasu bárány-szörnyetegről; azután pedig Sztanojovics Lázár egyetemi segédtanár adá elő a’ kisgyülés meghagyása következtében az általa indítványozott vegetatio körüli vizsgála­tok módszerét, melly szerint a’ növényfejlődésnek következő stá­diumai különböztetnek meg, a m.a levélbimbók, levelek, virágbimbók, virágok kifejlődése,továbbá a gyümölcs­érettség, a’ szin­változás’s levéllehullás. Ezen stá­­diumok mindegyike pedig három három fokozatra, u. m. az illető stádium eleje, közepe és végére, a’virágfejlődés stádiuma pedig különösen ’s kivételként öt fokozatra osztatik föl; a’virágfejlődési stádiumnak eleje,közepe és végéhez, még a’félig lett elvi­rágzás és a’ teljes elvirágzás is, mint a’ mondott sta­dium 5dik és 5dik fokozata járulván. A’ növény életét és ki­fejlődését előmozdító vagy gátló természeti befolyások két osztályát vagyis sorát általányos vonalakban fejtegetve, — mint a’ melly természeti befolyások egyik sora a’ földben, má­sik a’ községben rejlik — a’ növényzeti vizsgálatokkal lényeges kapcsolatban álló meteorologiai sat. vizsgálatokat is megérint­ve— az igy egyesült, ’s azon egy typus szerint or­szágszerte teendő vizsgálatoknak lehető hasznaira figyelmez­tető a’ társulatot. Az ezen ügyben teendők kiterjedését azon­ban fontolóra vevén, arra kérte föl a’ természettudományi tár­sulatot, miszerint az más hatályos erőkkeli egyesülésről is gon­doskodnék, ’s e’ részben a’ 1. magyar gazdasági egyesületet vélte fölkérendőnek annyival is inkább, minthogy az illy vizs­gálatok Magyarország oeconomiájára nem megvetendő hasz­not fognának árasztani, ’s mint a’ melly egyesületben nem­csak az anyagi segély, hanem az intelligentia szempontjából is leghamarább fogná a’ természettudományi társulat azon részvétet találhatni, melly ezen üdvös ügynek sikeres kivi­hatását nagy részben biztosíthatná.­­ Ezen előadás a’ köz­gyűlés teljes és általányos helyeslését megnyervén, az érteke­ző arra szólittatott föl, hogy nemcsak a’ növényzetet okvet­len illetőleg, hanem a’ meteorologiai sat. jegyzetekre vonat­kozólag is, különösen egy vizsgálati utasítást dolgozzon ki, ’s addig is, migez történnék, határoztatott, hogy e’ fontos ügy a’ t. magyar gazdasági egyesület figyelmébe titoknokilag ajánltassék. Berekesztetett ezen nevezetes gyűlés uj tagok választá­sával. Megválasztattak pedig, a’ jun. 6diki közgyűlésben meg­választottakat is ide számítván, pártoló tagokat: Fogarasy Mihály czimzet. püspök, nádasdi Trsztyánszky Imre püs­pök, Rímel­y Mihály benedeki főapát, Villax Ferdinand zirczi apát; Ürményi Ferencz koronaőr­s exoja, gr. Czi­­ráky János a’ kir. tábla bárója; Tisza Lajos Biharmegye fő­­ispáni helytartója, M­el­cz­er István kir. táblai ülnök. Rendes tagokat választottak: Ran­­­­der János kanonok,Körmöczy Imre egyetemi tanár, P­e­­­tf­e­r Antal püspöki titoknok, K­o­­vács Józs., Szanka Józs. nevelők: Tóth Ján., 1­a 11 a Ján., Ma­tics Imre, Rudics Dienes tanárok, Garay Sámuel gyógyszerész, Lösz Antal sebészmester, Bezerédy Ger­gely, Simany György, Hubert Ferencz, Siebenfreund János. Vidéki levelező tagul Schmidt Ján. Ferdinand, lai­­bachi természetbúvár. A jun. 6dikán és folytatólag 7dikén tartott közgyűléssel társulatunk létezésének 5dik éve fejeztetett be.E közgyűlést Bu­gát Pál alelnök nyitá meg egy lelkes beszéddel, mellyben élénkül vázolván a’ társulat­­ évi pályáját ’s működéseit, egy­szersmind azon utakat és módokat fejtegeté, mellyek által tár­sulatunk működései hatályosabban elősegíttethetnének. Erre Petényi Salamon János tarta egy a’magyarhoni Fauna gyarapítását ’s annak bővebb ismertetését illető tartalmas ér­tekezést. Ő nevezetesen először is az őrlők rende’s mókus­félék családjához tartozó pelékről (myoxus, Schläfer) ’s ezen emlősök némelly sajátságairól értekezett, bemutatván azoknak a’ természetrajzban eddig ismert ’s általa hazánkban is talált mind a’ négy faját; figyelmeztetvén ezek közt főleg az annyira ritka és érdekes, ez előtt Georgiából ismert, általa pedig Pestmegye cserjéseiben is fölfedezett Cs­er­p­elére (myoxus dryas, Eichenschläfer) és nyomozásai kö­vetkeztében az épen e’napokban egyik lelkes tanítványa Rai­ner János György által a’ tátrakiesdi (smekszi) vidékről legelőször kapott kerti pelére (myoxus nitela, Gar­tenschläfer). Ezután a’ fogas vakonynak(földi ku­tya, spalax typhlus, Blindmoll) természetvizsgáló­tól még nem látott két eleven fiatal és idősebb példányával mulattatta a’ gyűlést, mellyet neki egyik lelkes tanítványa és segédtaga Sztraka Károly békéscsabai tanító e’ napokban külde ’s fölszólitá a’ társulat tagait, hogy holnap hozzá jőni, ’s e’tökéletesen vak állat érzékei körül általa teendő kísérletek­ben részt venni, egyszersmind pedig még azt megengedni szí­veskednének, hogy e’ fogas vakonyok ezen jó alkalommal va­­lamelly ügyes festő által természethiven lefestessenek, ’s maj­dan az általa társulatunk évkönyvei számára készülő terjedel­mesebb magányrajzhoz csatoltassanak. Ezen két fölszólitásnak örömmel engedvén a’ társulat tagai, a’ jun. 7dikén tartott kí­sérletekben többen részt vettek, azután pedig ez érdekes ál­latkák Grimm művész által különféle alakban lerajzoltattak. Majdan szükséges jellemzések kíséretében a’ természetnek egy igen ritka szüleményét mutatá be, t. i. a’ közép faj­di­nak (tetrao medius, Mittelwaldhuhn) e’ napokban tátrakiesdi tanítványa Rainer Ján. Györgytől kapott pél­dányát, melly madárnak hosszabb ideig homályba rejtetett mi­volta számos vitára nyújtott alkalmat az európai madárbuvárok között,migutójára kiviláglott a’ siket- és a’ nyírfajd (te­trao urogallus et tetrix, Auer- und Birkwald­­huhn) rendkívüli összepárosodásából származott korcsfaj (bastard) eredete. Ugyan­csak az említett tátrakiesdi Rainer Györgytől e­ napokban kapott két ritka szépségű madárvál­faj alkalmat szolgáltatott Petényinek azok bemutatásánál az állatországban, jelesen az emlősök és madarak közt előfor­duló 3 rendbeli, tudniillik a’ szabadban, a’ házi állatok és a’ fogságban tartott állatok közt származó szín­válfajokról (varietates coloricae, Farbenspie­le) értekezni, ezeknek a’ mások és saját tapasztalataiból merített okait előadni, egyszersmind pedig mind a’ három rendbelinek fölállított és élő példányait bemutatni. Ezt követé az általa 1837 ben a Tátra tövében téli öltözetben fölfedezett, most pedig fáradhatlan szorgalmú barátja Rainer György által gyönyörű nyári öltönyben is szerzett,még kevés termé­szetbúvártól látott narancshasú vízigyík (triton hy­­perauranthus Petényii, Nycthemerus Michaellis) több szép példányának bemutatása, melly állatkák tartózkodási he­

Next