Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-09-17 / 74. szám
Pozsonyból, Resch Antal soroksári, Balázs János sz. fejérvári, Deáki Manó budai, Nendtwich Imre kézsmárki Perzsan Zuzanna lőcsei, Tárnok Alajos kanizsai, Wiedner Patricz győri takácsok különféle jeles szöveteket. Vásárhelyi Nagy Alojzia okleveles nevelőnő fehérített len- és kendermutatványok, Deáky Teréz Győrött reggeli főkötet, YVerlé harisnyatakács Pesten, Port Maria Budán fejkötő, ujaska, gyermek ruhák. Pestvárosi dologház: Csipkék, harisnyák ingek. Schmiedt Antal: fűzönyszabó (Miedermacher), Schwerdtner Kristóf Pozsonyból: Barchent, nanquin, piquet. Pestmegyei dologházból: vitorlavászoa zsákszövetek. Steinhoffer József pozsonyi, Szeisz Simon pesti, Magyar Károly mező komáromi takácsok matrácz-nadrágszövetek, lenkender vászon. Madarász Károly muzslai paraszttól, paraszt keztjük. Cruciger, Klapper János, Viadár pesti keztyűsök , Kopsgutter özvegye Pozsonyból: nadrágfékek , kesztyűk . Szuszky lámpabélgyárnok, Pöltel pesti kalapos. Hatodik terem Valero selyemgyára, nagy mennyiségű ’s választékosságu selyemszövetei. Schonaug és Hecht pesti gyapotkelmegy. Esche — Schütz József pesti szövetgyárnok, Hevesmegye,Pestm. Biharm.Tolnár, szederegylet Grauszgruber Eszékről, Spirta György Zimonyból Karap és Diószeghi zeleméri intézetük, Hagl és König Temesvárról Lorencz Fehértemplomról Kaufmann, Lobe Károly Pozsegáról, Gorvetics Pál Eszékről, Stanitzer Farkas Sz. Annáról, ikervári, sopronyi selyemtenyésztők motalált selyempéldányi, Herzog Éva Verseczről, I. Pancsóváról, Petr Vasovics Simon Fehértemplomról, Radalovits testvérek ugyan onnan, Csalagovics Boldizsár Eszékről, Maanok István Mitroviczról, Martinelli pesti selyemfestő, Bárczi — Zemplénből, Posta testvérek Karánsebesről, Viskovszky József Apátiából, Hacsi-Stojanovits Bavanisztáról, Bezerédy István, Georgovics Vunkovczeről, Cseh Antal Novoszellóról, Petrovics Pál Vukovárról, Ivancsits Eszékről: selyemdolgozatok , négy és hat szálas fehér sárga selyem, gombolyitás sans mariage, hat szálas ikerselyem és különféle csepüselyem. E rovat tanúsítványul szolgálhat, milly szép terjedelmet nyert újabb időkben hazánkban is a selyemtenyésztés, a legszebb kereseti ágak jegyike, melly fájdalom az előtt sokáig elhanyagoltan hevert’s ha igazán elterjed, a’ gyapjúnál is busásabban jövedelmezem. — Továbbá: Hübner Károly nyitra-strázsai Stekker Ferencz pesti gyapottakács, Bucher Aloiz egri szövetgyára: nőruhák, nadrágkelmék. Lovass István, Hajós Sándor budai, Farkas János. Roskövi nagyváradi kalaposok, Gervay Antal pozsonyi kalapostul: nemez-selyem-és szövetkalapok. . (Vége következik.) Esztergom é ves Esztergom ? (Folytatása és vége)Kevés szavat találunk a’ magyar nyelvben, melly eszterrel kezdődik, ’s ezek is tót eredetűek, str betűkkel kezdődők ’s ugyanazon fogalmat kifejezőkből származva, u. m. latinul Torneator tótul Struhár innen a’ magyar esztergái: „Calcarostruha sarkantyú subgrunda- strecha eszteró- viz ellenvetett eszterha vagy eszterhaj igy Strigon vagy Stridon Esztergom. Nézze át a t. ez. olvasó közönség az itt kimutatott rendet ’s bátor vagyok reményem „miszerint csekély véleményemet nem fo°ja tartani alaptalannak. És ezen reményem annál alaposabb, minél bizonyos előttem hogy ugyanezen elvitázhatlan szókeletkezés nyelvemlékinkben is föltalálható Én mint falun lakó kézirattárokhoz nem juthatok; nyomtatásban megjelent adatokat azonban, mellyek amazokkal mindig fölérnek, mutathatok elő. Jó nemes Váradnak a’farkasok marása ellen gyenge orvoslása, mellyel gyógyitgattya sebed Biharvármegyének és ótalmazzad szentirásról ’s ekklézsiáról irt könyved az esztergomi érseknek Szalay István pozsonyban 1630. (önök tisztelt uraim, ezt firkának nevezik, miért ? no mert Esztergomot használ) Pétsváradi Péternek váradi lelkipásztornak feleleti Pázmány Péternek esztergomi érseknek lt könyvecskéire. — dedicalva 1626 eszt. kibocsátott, debr. 1629. Bár a nagy Pázmány majd mindenütte-t használ, mégis 1623ki november 14kéről szóló’s Bethlen Gáborhoz irt levelét igy végzi „Pázmány Péter esztergomi érsek.“ (I. Döbrentei r. m. nyelvemlék III. köt. másodszor előkerült II. lapon.) Nagy volt ugyan tekintélye mint mindenütt úgy az irodalom mezején e’ valóban nagy férfiúnak, kinek képe alá ezt irá egy valaki: „Purpura virtutem, doctrinam scripta loquuntur, magnos magna decent, utraque summa fuit.“ ’S bár„Illyés András szebeni prépost és d tekintetes, és tiszteletes pozsoni káptalan anyaszentegyházának lectora“ „A megrövidített ige44 czimü munkájában igy szól: „ama nagy Pázmány Péter kardinál írásiból sok szép üdvösségek tanulságot kiszedegetvén: (ill.köt. az előszóban) mégis Pázmány gyakoribb írásmódját nem utánozza mindenütt Esztergomot használván igy: a II. köt 417 1 422 1. később II. Sylvester levele fordításában II. köt. 2*6. e’ munka „Bécsben nyomtattatott Sickowitz Mátyás által MDCXCII.“ úgy gondolom ezek is bizonyának annyit, mennyit a’ borbély engedelem-levele, vagy Takács Éva 169$ írt hitelezője. Továbbá van a dorogi kisded könyvtárban egy régi visitatio, mellyben ezek találhatók „aliud (pratura) Esztergomi ut mellett inter easdem vicinitates" másutt: „In calcatura autem Esztergom felé inter vicinitatem viae Bajnensdis etc. Esztendőszám nincsen rajta, mert táblája már leszakadódé hogy régi,abbul tetszik ki, mivel Csolnok helység mint Doroghoz tartozó fiók-egyház emlittetik, az pedig régen volt. Ezután Magda, Szászky,Páriz Pápai a’mult században egyre a-t használnak folyvást. A’ jelen századot nem is kell emlitni; az esztergomi jegyzőkönyv 1907tól mint tiszt, uraim mondják, m-t mutat, de is csúszott be (tehát még is ?) pozsonyi könyvkötő Bucsánszky ur vagy tudós Horváth Mihály gyakorlata ellen régiségbuvár Döbrentei Gábor úr tekintélye mindenesetre fentarthatja az egyensulyt Esztergomjával. A’t. n. vármegye pedig dicső emberszeretete legnemesebb kifolyásának eredményén a’ táti takarék-magtáron szinte Esztergomot szerepeltet. A’ jámbor utas Tátról Esztergomba utasíttatik az országút mellett fölállított oszlopon levő kéz által,Dorogról azonban, az ott levő útmutató fölírást követve,azt gondolja hogy Esztergomba megy, pedig csalódik, mert alig ér a’ városba, már is a’ balrészen létező legelső föliráson Esztergomot talál. (t. i. a’ mit kell is találnia.) Ezen adatokat nemcsak azért hordottam föl, hogy kitűnjék, miszerint e’ kérdésben nem lehet biró a’ gyakorlat, mert a’ gyakorlat mindegyik állítást pártolja, hisz illy' esetben csak a’ szónyomozás szerepel, mint imént megmutatám, hanem azért is hogy meggyőződjenek t. ez. esztergomi urak, miszerint irataikról nem igen lehetne elmondani: „Liber scriptus proferetur inquo totum continetur, unde mundus iudicetur.‘ Nemcsak jövevények használják az ő-t, hanem ollyanok is kiknek szépapja is Esztergomban lakott, írjuk tehát oval a’ kérdéses város nevét, mert ezt mutatja a’ szónyoraozás ’s megerősíti a’ régi ’s jelenkori gyakorlat. Ha t. ez. esztergomi urak még ezután is Č-t használnak, én róla nem tehetek, ’s hallgatok.) Si defendere, quam vertere malis: Nullum ultra verbum, aut operam insumamus vnanem, Quin sine rivali teque et tua solus ames. (Ног.) Én részemről maradok Esztergom mellett: Dorogon sept. .. ‘*846. Zalka János. A’ gonosztevő hazatérte. (Angol beszély) Midőn ezen faluba’jöttem letelepülni, minek most épen 25 éve, legrosszabb hírben álló személy vala híveim közt egy Ed*) Legtanácsosabb is , mert akár Esztergomot akár Esztergomot írunk mindegy; sem az a sem az , nem told akár a’ megye, akár a’ város dicsőségéhez egyhajszálnyit sem, nem ró abból el egy mákszemnyit; mindkettő használása mellett irás, nyomtatás, beszéd, szóval a’ szokás többé vagy kevesebbé harczol; azért bizton divatozhat mindkettő, e’ miatt bizony nem fordul ki sarkából sem a’ ús megye sem a’ város, következőleg iilyesmiről továbbá vitatkozni nem egyéb tenne hasztalan szószaporitásnál Szerk.