Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-10-22 / 84. szám
846. szám Pest, October 22 kép 1846. A felhők és tüneményei megismertetéséhez, A’ halandó természetében rejlik, közönyösnek lenni bármelly nagyszerű tünemény iránt, mihelyt az szokott mindennapi színben tűnik fel; kivált a’ természet szent titkaira vajmi csekély számnál rezeg meg a’ kebelben azon húr, melly a’mindenség alkotójátul ■—emberi tehetségek iránytűjében megkülönböztetésül— adatott, mi nekiek utat nyithatna a’ természet titkaiba hathatásra ’s az önbecsnek magasbra emeléséhez. Értjük számos világpolgárnak a’ természettan iránti hanyagságát, kik megfutják csendes vagy borús életpályájokat a’ nélkül, hogy az általok gyakran hálátlanul tiprolt földgömböt ’s kinövéseit csak csekély figyelemre is méltatták volna. Illy tények közepett ki ne örvendne ’s ki ne fogadná tárt karokkal a’ „magyar orvosok és természetvizsgálók“ egyletét, melly magas hivatásában máris szép eredményeket idézett elő ; és ha a’ kissé rögös pálya idővel simuland, a’ természet mély ismerete ’s méltányos felfogásában, emberi rendeltetés,méltóság, és önbecs-nagyobbulást, közvetve honszeretetet is terjeszteni, öregbítni fognak. — Csekély ismeretimet a’ felhőkről e’ becses lapokban népszerűn iparkodandom előterjeszteni. E’ tárgyban úgy is kevesen emeltek nálunk szót vagy tollat, noha megérdemlené a’ tárgy Fehő tan nevezet alatti rendszeresítését. — Hogy a’ felhők iránti figyelem annyira semmi, mint mondám: a’ mindennapiság iránti közönyösség az oka, a mig a’ legközelítőbb távcsőn is alig kivehető bolygó csillag képes Európa minden tudósait fellázani. úgy vélem, senki nem vélheti fölöslegnek: a’ felhők ’s tüneményire lehető gyakran fordítni szemeit, — leg— kevésbbé a’ kereskedő és a’föld minden népeit kenyérrel ellátó gazda. Ennek többnyire a’ felhők tüneményeiben öszpontul reménye vagy kétségbe esése; a’felhő feltétezi a’nedves vagy száraz évet, ’se’szerint a’bő vagy terméketlent,’stb. De a’ különféle vegyületü, szinti ’s csoportulatu felhők szemlélete gyönyörködteti is a’nézőt; e’ mellett észrevétlenül tanulságos tapasztalatokat is gyűjthet. Most már a’ dologra. I. A’ gőzkör, köd, mint felhőalkotó. A' köd nem egyéb számtalan, végnélkül sűrűn egymás mellett lebegő párabuboréknál. Ezek belül üresek és ha nagyobbak, jó szem által könnyen megkülönböztethetők egymástól. A’ jégben — feloszott láthatlan vizrészekből — ülepités (niederschlag) által származnak. Ez a’ vizrészek meghidegültével történik ’s ekkor azonnal mint párabuborékok láthatók. Több természetbúvár azon hiedelemben van, hogy a’ légben megtalult gőz, nagyobbult légnyomás, ’s kevesbült melegség után megsürűdik ’s ekkor köd képében láthatóvá leszen. E’ véleményt annál is inkább helyeslem, mert csak ez után képeződhetnek magasb légkörben felhők gőzfoltokból. — Légnyomás kevesbültével ’s öregbülő meleggel nap közepe felé elenyészik a’ köd; midőn egyik sem elég nagy, a’ köd felszáll ’s felhővé alakul. — А’ кос* jelentkezte, természete ’s terjedelme a) az évszakhoz, b) a’ földgömb térszínéhez, c) a’ szélességi fokokhoz van kötvea) . Az évszak. A’ köd késő őszszel legtöbbször, eleinte estve’s reggelenként jelentkezik, később a’ nap mindinkább rövidültével egész éjjel sőt napokig is eltart; ollykor déltájban ritkul, de legsűrűbb reggel és estve, midőn t. i. senki orránál tovább, alig láthat. Őszszel leginkább büdös a’köd, mert idegen részek vegyültek közé, mi okból az egészségnek ártalmas. (Az igen büdös köd előjelnek tartatik.) b) . A’ földgömb területi színe. A’hegyeket inkább lepi mint a’ síkot; gyakran midőn a’ síkföldi ködről nem is álmod, — a’ nap nagyobb részében vastag köd borítja a’hegyek ormait, a’ mély völgyeket; ennek különösen a’ magas bérezek, havasok, hó és jégterek vannak kitéve, hol még nyáron át is esti’s reggeli ködök tanyáznak. — Sikföldön : mocsár, vizenyős helyek, erdők a’ ködtenyésztők; a’ tenger ’s ennek lapos vagy igen erdős szigetjei Például szolgáljanak a’ németalföldi tartományok, Anglia, Dánföld, mellyek az egész éven át sűrű ködtől látogattatnak.Köztudomásu dolog a’ ködnek London felett azon megsürüdése, melly a’napi munka folytatását gyertya ’s lámpa világnál kívánja. Csak a’ nedves ködöknek köszönhetik gyenge telüket e’ tartományok melly 10 fok R—1 a’ O-on alul, ritkán mutat többet. c) Szélességi fok. Az éjszaki és déli földsark körül örökös a’ köd, gyakran egyhuzamban több hetekig tart ’s igen sűrű. A’ mérsékelt égaljt megközelítve mindinkább ritkább; a’ déli tartományokban csak a’ hegyek közt, — az egyenlítő alatt, innen ’s túl — kivéve az igen magas bérczeket — nem is ismerik. — A’ köd a’ földszinen vékonyan elterülve képeződik, — lassú emelkedtével mindinkább vastagul; vagy a’ hegyek ormain kezdi, ’s mindinkább szétterülve a’ völgyekbe, a’ síkra ereszkedik; ez utóbbi eset esti köddel gyakoribb. (Midőn a’ hegyormokra köd ereszkedik, a’ nélkül hogy a’ völgyekbe, és síkra lenyomulna, eső jele). — Midőn a’ köd nap előhaladtával légnyomás meleg, feltámadt szél, vagy egyéb még ismeretlen indok miatt emelkedni kezd, — ez rézsut és szaggatott idomban veszi kezdetét; vagy újra feloszol egymásután több napokban; vagy a’ felső légkörnek lebeg. A’ földszinét elhagyott ködöt a’ felhőtől megkülönböztethetni: a’szaggatott idom, színvegyület és tömöttség uj mutatókus lévén. A’ tulajdonképi ködnél más a’ szárazköd, (Höhenrauch), melly magával hordja nevét ’s igen finom részekből áll, nagy városok felett terjed el, de ollykor egész tájakat beterít; rajta keresztül a’ nap halvány, homályos. Hires az 1783diki szárazköd , melly egész Európán elömölve volt. A’ szárazköd felhő— képeződésre legkevesb befolyású, ’s olly anyagból szerkezetinek mondatik, melly a’ meteorokat ’s bolygó-csillagokat ’stb. környezi. — A’ felhő tehát ködnél nem egyéb. Némi módosításai közül legkitűnőbb a’ földszintes különböző távolság; a’ köd emelkedtével ennek szaggatottsága, — külön színvegyület és vastagságban csoportulása, erősb szegélyzése a’ felhőnek. Vagy másszunk egy magas, felhőktől fedett hegycsúcsra, — sürü ködben vélnők magunkat ott lenni, a’ láthatár majd szűkül, majd ismét tágul előttünk, a’mint t.i. a’felhők jönnek ’s távoznak. A’ távozó ködben néhány percz múlva felhőre ismerünk. — Magas bérczeken lábaink alatt a’ zivatart, sűrű köd alakban, czikázó villámokkal szemlélhetjük, mig odafen nyugodtan és szárazon vagyunk. — A’ köd a’ felső légkörnek felhő alakban emelkedvén, mind inkább sürűdik a’ légkör közép tájáig, innen feljebb ritkul, szétterül, mint azt némi jelekből következtetni bátorkodom. — Senki eddig bizonyosan nem állíthatja, melly erő központosítja, sürűsíti a’ párabuborékokat végkép felhővé, midőn az a’ felső légkört elérte? — váljon légnyomás, a’ részek villanyossága, — vagy a’ léghiggadtság és fajlagos vonzalom (attractio) okozza ezt ? A’ felhők eredete csak ősz, télen át ’s kora tavaszszal tulajdonítható közvetlen felszálló ködnek. Tapasztalásból állíthatom, hogy nyáron — kivéve az igen hegyes tájakat — közvetlen nem a’ felemelkedő ködből származik a’ felhő. Nagy szerepüek ugyanis nyáron a’ légkörben úszó kivehetlen ködfoltok, melyekről fentebb emlékeztem. Ezek naperő vagy széllengéssel öszpontosulnak és homályosan láthatók lesznek, míg