Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-03-28 / 26. szám

102 mező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is megadandja Ő Fel­sége. Az utóbbi országgyűlés alatt kiadott kegyes válasz tekinte­tében, mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle munkákból egy példány a’m. tudós társaságot illeti, megengedi Ő Felsége, hogy ez a’ törvénybe iktattassék. A’ KK és RR óhajtásá­nak azon része iránt, mellynél fogva a’ magyar nyelvet a’ tudo­mányok előadásának eszközös nyelve gyanánt megállapíttatni kí­vánják ; minthogy ez, a’ tudományok különféle tanítási módszeré­nek épsége mellett, sem általányosan, sem máskép, hanem ha bő­vebb megfontolás után, biztosan elhatározható nem volna. Ő Fel­sége e’ tárgyban a’ m. kir. Helytartótanácsot kegyesen meghallga­­tandja, ’s a’ mennyire lehet, a’ RK és RR óhajtásának közelebbi betöltése végett, illően rendelkezend. A’ RK és RR az országban praeparandiák felállítására nézve előterjesztett kivonatát Ő Felsége már megelőzte; ugyanis ezeknek czélszerű helyeken leendő minél­­előbbi létrehozatalát már kegyesen megrendelte. Végre nem két­­ségeskedhetni, hogy a’ kapcsolt Részek is önkint illő figyelembe veendik az 1741: 61, 1790: 58 és 1792: 18. t. czikkeket, mely­­lyeknek hogy a’ magyar nyelv megtanulására bővebb mód nyíljék, több nyelvtanítói székek felállítása által kegyesen gondoskodva lesz, minélfogva az ezek iránti törvényes rendelkezés mellőzendő. ’S ezek azok, miket Ő Felsége a’ RK és RR felintézett feliratának következtében kegyesen válaszol, ’s ugyanazon felirat többi tar­talmára nézve, az 179011. 10. t. czikkre ’s ennek folytában ki­adott kegyes diplomaticai biztosításaira, törvényekre ’s az 1836ki apr. 26-án ’s több más ízben ismételve kinyilatkoztatott, szándé­kára hivatkozva, azoknak alkotandó törvény­ alakba szerkesztését, ’s majdan megerősítése aláterjesztését kegyesen megengedi. Több­nyire ő cs. ’s ap. kir. Felsége ugyanazon országos KKr és RRnek cs. kir. kegyelmével folyvást és legkegyesebben hajlandó marad. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége által, Bécsben, mart. 14-én 1840. Bartal György m. k. III. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében ’stb. Azon tárgynak igen nagy fontosságánál fogva, mellyet épen ez okból ő Felsége kegyelmes királyi előadásinak sorában elsőnek jelelt ki, teljes bizodalommal ígérte már akkor magának ugyan ő Felsége, hogy királyi gondja e’ részének, melly a’ magyar ezre­­dek erejének megújítása ’s a’ békeségnek a’ bátorság szükséges utalmival leendő megerősítése körül forog, minél hamarabb elég fog létetni. ’S azokból ugyan, melly­ek e’ dologra nézv­e az 1830: 7. törvényczikkely szerint a’Karokkal és Rendekkel minap kegyel­mesen közöltettek, ugyan ők magok is bővebben átlátták, meny­nyire ellenkezik a’ közügy felőli kellő gondoskodással ’s annak épségével , késedelmezve járni el olly dologban, mellynek gyors végzésén legtöbb fekszik. Ámde az országgyűlés befejezésére az 1723 . 7. törvényczikkely egyenes rendelése által is kiszabott idő eltelt; ’s e’ rendelést ő Felsége mind kegyelmes előadásinak to­vábbi tartalmiban, mind későbbi, m. e. juh 28-án költ, királyi leiratának folytában emlékezetökbe hozta a’ Karoknak és Ren­deknek , midőn ugyan őket ama kegyelmes előadások és az or­szággyűlési tanácskozások más tárgyai iránt, ezeknek kellő siet­tetésére felhivá. Mindazáltal ezen országgyűlés ama törvény által szabott határidőnél sokkal tovább húzódván, Ő Felsége, ki a’köz­­igazgatást is illő tekintetbe véve, annak i. e. közelebbi máj. hónap­oik napján leendő berekesztését rendelte, ezen egyenes legfelsőbb akaratjának jelentése mellett, a ’ Karokat és Rendeket intetni pa­rancsolta , hogy siettetve a’ kegyelmes királyi előadások említett pontjára nézve a’ tanácskozásokat, minél előbb a’ többieket is, mikben közöttük az egyesség megtörténendik, ’s mik, mint ter­mészetűknél fogva országgyűlésen tárgyalandók, még hátra v­annak, tov­ábbi késedelem nélkül kegyelmes színe elébe terjesszék. Egyéb­iránt ’stb. Ő cs.’lap. k. Felsége által. Bécsben, mart. 14. napján 1840. Bartal György s. k. Váltó tör­vény­könyvi javaslat. (Folytatás.) III. Czikkely. Az aláírási czím (firma) és köz­keresetre összeállott társaságok szer­ződéseinek bejegyeztetéséről. 27. §. Minden kereskedő, ki köny­veinek váltótörvényszék előtt maga mellett is próbát tevő hiteles­séget kíván tulajdoníttatni, azon aláírási czímet (firma), melly alatt kereskedését föly­tatja, az illető váltótörvényszéknél köteles beje­gyezni. Ezeken kívül pedig, ki az I.Rész II. Czikkelye szerint v­ál­tójogi kötelezéseket magára vállalhat, azon aláírási czímet, melly alatt jövendőben váltóleveleit kiadni kívánja, a’ váltótörvényszék­nél bejegyeztetheti. A’ bejegyezés módja pedig következő: 28. §. A’ bejegyeztetésérti esedezés írásban, vagy szóval is történhetik, ’s annak a’ váltótörvényszék haladék nélkül eleget tenni köteles; e’ végett az esedezőt, ha tagjai előtt ismeretes, egyedül; ellenke­ző esetben két, a’ váltótörvényszéknél ismert ’s az esedező sze­mélyét szintén ismerő tanú kíséretében maga elébe rendelendi. 29. §. Bejegyeztetésekre a’ váltótörvényszék különös lapszámokkal jegyzett és selyem zsinórral, mellynek két vége a’ törvényszék pecsétjével megerősíttetett, körülvont (paraphirt) könyvet tartand. 30. §. Ezen könyvben a’ váltótörvényszék, miután az esedezőnek teljeskoruságáról meggyőződött, a’ sorszám mellé bejegyezvén a’ kérelmet ’s annak teljesítését, az esedezővel tulajdon nevét beira­­tandja, ezen kézvonat valóságát közvetlenül alatta megismerendi, és megjegyzi azt, miképen az esedezőt oda intette, hogy váltóle­veleket csak igy írjon alá, mihez, ha a’ váltótörvényszék előtt helmes, mindkét részről felette sok, a'kereskedési könyvek fá­radságos vizsgálatával ’s összehasonlításával fel­világosítandó pontból összeálló tárgy­ak tömege miatt, más perek nyilvánságos késleltetése nélkül igen ritkán végeztethetnek , sokkal jobb azért , az efféle pereket írásban vinni vagy mint másutt divatozik az ezen uti pereket kényszerítő választott bírósági után kereskedők által eliga­­zíttatni; azoknak ítélete aztán az illető kereskedési­ törvényszék ál­tal lévén végrehajtandó. Ezek jelentése mellett tehát Ő Felsége a­ többi javaslati törvények intézkedéseiben kegyelmesen megnyugod­ván, a’ Karokat és Rendeket felszólíttatni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fentebb említett felírásokban érintett egyéb ré­szei kidolgozását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt f­öl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegyelmes válaszát.—Egyéb­iránt Ő cs. ’s ap. kir. Felsége az ország ugyanazon Karaihoz és Rendeihez császári-királyi kegyelmével folyvást hajlandó marad. — Ő cs. ’s ap. kir. Felsége által, Bécsben, martius 14dik napján 1840. Bartal György s. k. II. Ő cs. ’s ap. kir. Felségének, legkegyel. Urunknak nevében ’s a’t. Ő cs. kir. Felsége, a’ hazai nyelv további gyarapidására szol­gáló , a’ KK és RR által f. é. jan. 31 kei föliratokban foglalt eszkö­zökről, ugyanazon kegyességgel, mellyet, mint előbb már számos alkalommal bebizonyítottál, magok a’ RK és RR is hálás lélekkel említenek, az igazságos és kellő intézkedési okok ’s azok megerő­sítési módjában , az 1792 ki­r. czikk. üdvös értelme szerint alkal­mazva megfontoló ’s a’ RK és RRnek következőket jelenteni pa­­rancsolá . Különösen mi a’ Fenséges Ház Herczegeinek a’ magyar nyelvbeni oktatását illeti, Ő , az 1836ki apr. 26kán kiadott s a KK és RR által idézett törvényekkel teljesen egyező kegy­es vála­szára utal, egyszersmind pedig azt, mit a’ már e’ jelen országgyű­lésből felterjesztendő felírásokra nézve kegyesen megengedett, azt a’ törvényhatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldendő felírásaikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthes­sék. A’ RK és RR óhajtása iránti fönebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságául továbbá megegyezését adja a cs. kir. Felsége, hogy a’kir. Helytartó-Tanács nem csak intézvényeit, hanem kör­leveleit is az ország minden hatóságaihoz magyar nyelven bocsás­sa ; hogy továbbá az egyházi hatóságok a’ világi hatóságokkal, ’s ezek egymás között szinte az ország határain belűl csupán magyar nyelven levelezni köteleztessenek. Mi mindazonáltal a’ törvények tartalmát illeti, miután a’ magyar tartalom ereje iránt azok által, mik az 1836: 3. t. czikkben rendeltetnek, eléggé gondoskodva van, ’s a’ kettős tartalom között netalán eredő kétségre nézve illő intézkedés történt, O es. ’s ap. kir. Felsége , ezen czikk rendele­téhez ’s kegyes kir. leiratainak ’s válaszainak kiadására nézve fen­­álló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegy­esen ragaszkodik. A’ hozandó törvények czikkelyei tehát, akképen, mint ez az utób­bi országgyűlésen történt, mindkét nyelven felterjesztendők, ’s­­ általa is mindkét tartalomra nézve kegy. kir. helybenhagyással meg­erősítendők lesznek. A’ Törvénykönyv, minthogy az annak fog­laltnál tevő eredeti latin törv­ények tartalma tekintethetnék különben is mindenkor csak eredetinek, a’ mondott czélra kinevezendő or­szágos küldöttségnek szüksége épen nem forog fen; a’ többire néz­ve, Ő cs. sáp. kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723. 16.t.cz. szerint épségben maradása mellett, kegyesen rendelkezni fog, hogy a’ m. kir. udvari kincstár a’ hozzá magyar nyelven írandó hatósá­gokkal , ugyanazon levelezzen; arra, hogy a’ káptalani kiadások­nak bevezetését’s befejezését magyar ny­elven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helyeken is, hol a’ szent beszédek ma­gyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés végétől számí­tandó három év után magyar nyelv­en vitessenek; végre, hogy ezen­túl minden valláskülönbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káp­lánok és segédpapok alkalmaztassanak, kik a’ magyar nyelv isme­retével bírnak. Ő es. ’s ap. kir. Felsége kegyesen helybenhagyja. A’ KKr és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ Felséges Ház egyéb­­ birodalmainak hatóságai közti levelezést tárgyazó abbeli előterjesz­tése , hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag ke­gyesen megerősíttetik; mire nézve, ugyszinte oda irányzólag is, hogy az 1792 . 7. t. sz. elveinek épsége mellett a’ magyar nyelv ismerete a’ határszéleken is előmozdíttassék; végre, hogy a’ ma­gyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyan e’ nyelven levelezzenek, ő Felsége kegyesen gondoskodni fog. Szin­te nem ellenzi . Felsége, hogy az országos pénztárak számadásai magyar nyelven vizessenek; azt mindazonáltal, hogy a’magányo­sak számvitelei máskép ne, hanem csak úgy vétethessenek törvé­nyes tárgyaltatás alá, hogy ha ezen nyelven készültek, mivel ezen rendelet a’ magányosak jogainak biztosságával ’s az 1687: 13 és 1723: 53.’s egyéb országos törvényczikkek szellemével össze nem egyeztethető.­­ Felsége meg nem engedheti, ’s ugyan Ő, a’ pe­rek folyamára nézve indítványozott rendelmények iránt is annyi­val inkább ragaszkodik az 1836: 3. t. czikk intézkedéséhez, mint­hogy épen nem kétségeskedik, miszerint a’ RK és RR csak úgy akarják a hazai nyelv gyarapítását, hogy az országnak bizonnyá­­ra sok tekintetben hasznos latin nyelvet, ’s leginkább azokra néz­ve, mik a­ törvényes bíróságokat illetik, Miksa Vik Végzése 4. t. czikkelye 4 dik §ának, és VI. Végzése 16. t. czikkelye 3. §ának Útmutatása szerint is egyáltalában szükségeset, el nem hanyagolják. A’ pecsétek magyar köriratát az 1600: 25. t. czikk. utján kérel­

Next