Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-03-28 / 26. szám
102 mező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is megadandja Ő Felsége. Az utóbbi országgyűlés alatt kiadott kegyes válasz tekintetében, mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle munkákból egy példány a’m. tudós társaságot illeti, megengedi Ő Felsége, hogy ez a’ törvénybe iktattassék. A’ KK és RR óhajtásának azon része iránt, mellynél fogva a’ magyar nyelvet a’ tudományok előadásának eszközös nyelve gyanánt megállapíttatni kívánják ; minthogy ez, a’ tudományok különféle tanítási módszerének épsége mellett, sem általányosan, sem máskép, hanem ha bővebb megfontolás után, biztosan elhatározható nem volna. Ő Felsége e’ tárgyban a’ m. kir. Helytartótanácsot kegyesen meghallgatandja, ’s a’ mennyire lehet, a’ RK és RR óhajtásának közelebbi betöltése végett, illően rendelkezend. A’ RK és RR az országban praeparandiák felállítására nézve előterjesztett kivonatát Ő Felsége már megelőzte; ugyanis ezeknek czélszerű helyeken leendő minélelőbbi létrehozatalát már kegyesen megrendelte. Végre nem kétségeskedhetni, hogy a’ kapcsolt Részek is önkint illő figyelembe veendik az 1741: 61, 1790: 58 és 1792: 18. t. czikkeket, melylyeknek hogy a’ magyar nyelv megtanulására bővebb mód nyíljék, több nyelvtanítói székek felállítása által kegyesen gondoskodva lesz, minélfogva az ezek iránti törvényes rendelkezés mellőzendő. ’S ezek azok, miket Ő Felsége a’ RK és RR felintézett feliratának következtében kegyesen válaszol, ’s ugyanazon felirat többi tartalmára nézve, az 179011. 10. t. czikkre ’s ennek folytában kiadott kegyes diplomaticai biztosításaira, törvényekre ’s az 1836ki apr. 26-án ’s több más ízben ismételve kinyilatkoztatott, szándékára hivatkozva, azoknak alkotandó törvény alakba szerkesztését, ’s majdan megerősítése aláterjesztését kegyesen megengedi. Többnyire ő cs. ’s ap. kir. Felsége ugyanazon országos KKr és RRnek cs. kir. kegyelmével folyvást és legkegyesebben hajlandó marad. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége által, Bécsben, mart. 14-én 1840. Bartal György m. k. III. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében ’stb. Azon tárgynak igen nagy fontosságánál fogva, mellyet épen ez okból ő Felsége kegyelmes királyi előadásinak sorában elsőnek jelelt ki, teljes bizodalommal ígérte már akkor magának ugyan ő Felsége, hogy királyi gondja e’ részének, melly a’ magyar ezredek erejének megújítása ’s a’ békeségnek a’ bátorság szükséges utalmival leendő megerősítése körül forog, minél hamarabb elég fog létetni. ’S azokból ugyan, mellyek e’ dologra nézve az 1830: 7. törvényczikkely szerint a’Karokkal és Rendekkel minap kegyelmesen közöltettek, ugyan ők magok is bővebben átlátták, menynyire ellenkezik a’ közügy felőli kellő gondoskodással ’s annak épségével , késedelmezve járni el olly dologban, mellynek gyors végzésén legtöbb fekszik. Ámde az országgyűlés befejezésére az 1723 . 7. törvényczikkely egyenes rendelése által is kiszabott idő eltelt; ’s e’ rendelést ő Felsége mind kegyelmes előadásinak további tartalmiban, mind későbbi, m. e. juh 28-án költ, királyi leiratának folytában emlékezetökbe hozta a’ Karoknak és Rendeknek , midőn ugyan őket ama kegyelmes előadások és az országgyűlési tanácskozások más tárgyai iránt, ezeknek kellő siettetésére felhivá. Mindazáltal ezen országgyűlés ama törvény által szabott határidőnél sokkal tovább húzódván, Ő Felsége, ki a’közigazgatást is illő tekintetbe véve, annak i. e. közelebbi máj. hónapoik napján leendő berekesztését rendelte, ezen egyenes legfelsőbb akaratjának jelentése mellett, a ’ Karokat és Rendeket intetni parancsolta , hogy siettetve a’ kegyelmes királyi előadások említett pontjára nézve a’ tanácskozásokat, minél előbb a’ többieket is, mikben közöttük az egyesség megtörténendik, ’s mik, mint természetűknél fogva országgyűlésen tárgyalandók, még hátra vannak, további késedelem nélkül kegyelmes színe elébe terjesszék. Egyébiránt ’stb. Ő cs.’lap. k. Felsége által. Bécsben, mart. 14. napján 1840. Bartal György s. k. Váltó törvénykönyvi javaslat. (Folytatás.) III. Czikkely. Az aláírási czím (firma) és közkeresetre összeállott társaságok szerződéseinek bejegyeztetéséről. 27. §. Minden kereskedő, ki könyveinek váltótörvényszék előtt maga mellett is próbát tevő hitelességet kíván tulajdoníttatni, azon aláírási czímet (firma), melly alatt kereskedését fölytatja, az illető váltótörvényszéknél köteles bejegyezni. Ezeken kívül pedig, ki az I.Rész II. Czikkelye szerint váltójogi kötelezéseket magára vállalhat, azon aláírási czímet, melly alatt jövendőben váltóleveleit kiadni kívánja, a’ váltótörvényszéknél bejegyeztetheti. A’ bejegyezés módja pedig következő: 28. §. A’ bejegyeztetésérti esedezés írásban, vagy szóval is történhetik, ’s annak a’ váltótörvényszék haladék nélkül eleget tenni köteles; e’ végett az esedezőt, ha tagjai előtt ismeretes, egyedül; ellenkező esetben két, a’ váltótörvényszéknél ismert ’s az esedező személyét szintén ismerő tanú kíséretében maga elébe rendelendi. 29. §. Bejegyeztetésekre a’ váltótörvényszék különös lapszámokkal jegyzett és selyem zsinórral, mellynek két vége a’ törvényszék pecsétjével megerősíttetett, körülvont (paraphirt) könyvet tartand. 30. §. Ezen könyvben a’ váltótörvényszék, miután az esedezőnek teljeskoruságáról meggyőződött, a’ sorszám mellé bejegyezvén a’ kérelmet ’s annak teljesítését, az esedezővel tulajdon nevét beiratandja, ezen kézvonat valóságát közvetlenül alatta megismerendi, és megjegyzi azt, miképen az esedezőt oda intette, hogy váltóleveleket csak igy írjon alá, mihez, ha a’ váltótörvényszék előtt helmes, mindkét részről felette sok, a'kereskedési könyvek fáradságos vizsgálatával ’s összehasonlításával felvilágosítandó pontból összeálló tárgyak tömege miatt, más perek nyilvánságos késleltetése nélkül igen ritkán végeztethetnek , sokkal jobb azért , az efféle pereket írásban vinni vagy mint másutt divatozik az ezen uti pereket kényszerítő választott bírósági után kereskedők által eligazíttatni; azoknak ítélete aztán az illető kereskedési törvényszék által lévén végrehajtandó. Ezek jelentése mellett tehát Ő Felsége a többi javaslati törvények intézkedéseiben kegyelmesen megnyugodván, a’ Karokat és Rendeket felszólíttatni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fentebb említett felírásokban érintett egyéb részei kidolgozását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt föl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegyelmes válaszát.—Egyébiránt Ő cs. ’s ap. kir. Felsége az ország ugyanazon Karaihoz és Rendeihez császári-királyi kegyelmével folyvást hajlandó marad. — Ő cs. ’s ap. kir. Felsége által, Bécsben, martius 14dik napján 1840. Bartal György s. k. II. Ő cs. ’s ap. kir. Felségének, legkegyel. Urunknak nevében ’s a’t. Ő cs. kir. Felsége, a’ hazai nyelv további gyarapidására szolgáló , a’ KK és RR által f. é. jan. 31 kei föliratokban foglalt eszközökről, ugyanazon kegyességgel, mellyet, mint előbb már számos alkalommal bebizonyítottál, magok a’ RK és RR is hálás lélekkel említenek, az igazságos és kellő intézkedési okok ’s azok megerősítési módjában , az 1792 kir. czikk. üdvös értelme szerint alkalmazva megfontoló ’s a’ RK és RRnek következőket jelenteni parancsolá . Különösen mi a’ Fenséges Ház Herczegeinek a’ magyar nyelvbeni oktatását illeti, Ő , az 1836ki apr. 26kán kiadott s a KK és RR által idézett törvényekkel teljesen egyező kegyes válaszára utal, egyszersmind pedig azt, mit a’ már e’ jelen országgyűlésből felterjesztendő felírásokra nézve kegyesen megengedett, azt a’ törvényhatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldendő felírásaikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthessék. A’ RK és RR óhajtása iránti fönebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságául továbbá megegyezését adja a cs. kir. Felsége, hogy a’kir. Helytartó-Tanács nem csak intézvényeit, hanem körleveleit is az ország minden hatóságaihoz magyar nyelven bocsássa ; hogy továbbá az egyházi hatóságok a’ világi hatóságokkal, ’s ezek egymás között szinte az ország határain belűl csupán magyar nyelven levelezni köteleztessenek. Mi mindazonáltal a’ törvények tartalmát illeti, miután a’ magyar tartalom ereje iránt azok által, mik az 1836: 3. t. czikkben rendeltetnek, eléggé gondoskodva van, ’s a’ kettős tartalom között netalán eredő kétségre nézve illő intézkedés történt, O es. ’s ap. kir. Felsége , ezen czikk rendeletéhez ’s kegyes kir. leiratainak ’s válaszainak kiadására nézve fenálló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegyesen ragaszkodik. A’ hozandó törvények czikkelyei tehát, akképen, mint ez az utóbbi országgyűlésen történt, mindkét nyelven felterjesztendők, ’s általa is mindkét tartalomra nézve kegy. kir. helybenhagyással megerősítendők lesznek. A’ Törvénykönyv, minthogy az annak foglaltnál tevő eredeti latin törvények tartalma tekintethetnék különben is mindenkor csak eredetinek, a’ mondott czélra kinevezendő országos küldöttségnek szüksége épen nem forog fen; a’ többire nézve, Ő cs. sáp. kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723. 16.t.cz. szerint épségben maradása mellett, kegyesen rendelkezni fog, hogy a’ m. kir. udvari kincstár a’ hozzá magyar nyelven írandó hatóságokkal , ugyanazon levelezzen; arra, hogy a’ káptalani kiadásoknak bevezetését’s befejezését magyar nyelven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helyeken is, hol a’ szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés végétől számítandó három év után magyar nyelven vitessenek; végre, hogy ezentúl minden valláskülönbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káplánok és segédpapok alkalmaztassanak, kik a’ magyar nyelv ismeretével bírnak. Ő es. ’s ap. kir. Felsége kegyesen helybenhagyja. A’ KKr és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ Felséges Ház egyéb birodalmainak hatóságai közti levelezést tárgyazó abbeli előterjesztése , hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag kegyesen megerősíttetik; mire nézve, ugyszinte oda irányzólag is, hogy az 1792 . 7. t. sz. elveinek épsége mellett a’ magyar nyelv ismerete a’ határszéleken is előmozdíttassék; végre, hogy a’ magyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyan e’ nyelven levelezzenek, ő Felsége kegyesen gondoskodni fog. Szinte nem ellenzi . Felsége, hogy az országos pénztárak számadásai magyar nyelven vizessenek; azt mindazonáltal, hogy a’magányosak számvitelei máskép ne, hanem csak úgy vétethessenek törvényes tárgyaltatás alá, hogy ha ezen nyelven készültek, mivel ezen rendelet a’ magányosak jogainak biztosságával ’s az 1687: 13 és 1723: 53.’s egyéb országos törvényczikkek szellemével össze nem egyeztethető. Felsége meg nem engedheti, ’s ugyan Ő, a’ perek folyamára nézve indítványozott rendelmények iránt is annyival inkább ragaszkodik az 1836: 3. t. czikk intézkedéséhez, minthogy épen nem kétségeskedik, miszerint a’ RK és RR csak úgy akarják a hazai nyelv gyarapítását, hogy az országnak bizonnyára sok tekintetben hasznos latin nyelvet, ’s leginkább azokra nézve, mik a törvényes bíróságokat illetik, Miksa Vik Végzése 4. t. czikkelye 4 dik §ának, és VI. Végzése 16. t. czikkelye 3. §ának Útmutatása szerint is egyáltalában szükségeset, el nem hanyagolják. A’ pecsétek magyar köriratát az 1600: 25. t. czikk. utján kérel