Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-04-08 / 29. szám

iránt hasonló ellenvetés nem létezett, követelésére nézve tel­jes biz­tosítást nem talál. De illy esetben is összeírást teljesítő törvény­­széki tag az efféle va­gyon feljegyzésénél azonnal megemlítendi az összeírásban az iránta tett észrevételt, megnevezendi azon sze­mélyt, kinek állítólag arra igényei vagynak, ’s azt oda utasítja, hogy igényeit haladék nélkül a’ váltótörvényszéknél bizonyítsa be. 150. §. Ha ugyanazon időre többen jöttek össze, kik ugyanazon elmarasztalt ellen végrehajtási foglalást kívánnak, akkor a’ ki­küldött törvényszéki tag minden egyes végrehajtási végzés bemu­tatását pontosan bejegyzendi, ’s ha a’ felek kívánják, a végrehaj­tás alá került félnek minden ingó javait azonnal összeírja. Ezen összeírás valamennyinek biztosítására fog szolgálni, de a’kielégitésnél a’ végrehajtási végzés bemutatásának ideje fogja a kielégítési elsőbb­séget elhatározni. 157.§.A’birói összeírás,a’törvényszéki személy’s a’ végrehajtó fél által aláírva, jelentésként a’ kiküldő törvényszékhez beadandó , a’ 149. §. értelmében bírói őrizet alá vett tárgyak pedig ugyanottan leteendők. A’törvényszék a’bírói összeírást (Beschrei­bung) megvizsgálja, ’s ha az összeírásban olly tárgyak foglaltatnának, mellyeket a’ fellebbi 155. §. értelmében más valaki tulajdonának állít, ezen állításokat a’ követelők beadott bizonyításai után tüs­tént elitéli, ’s ha a’ követelést valóságosnak találja, azokat az ösz­­szeírásból kitörölve, bírói záraiét felmenti. 158. §. Ha pedig az illető fél birtokjogát világosan bebizonyítani képes nem volt, a’ kérdéses tárgy ugyan a’leírásból ki nem töröltetik, azon megjegy­­zés azonban hozzá tétetik, hogy csak akkor kerülhet árverés alá, midőn a’ követelés kielégítésére az adósnak egyéb ingó vagyona nincsen. 159. §. Bejegyzett közkereseti társaságok a’ közös tár­gyakból semmit nem követelhetnek. 160. §. Más egyéb, a’végre­hajtás alá került adóssal közösségben lévő, vagy együtt lakó sze­mélyek követelhetik, hogy az, mi egyenesen csak ön használatuk­ra szolgál, továbbá a’ közös tárgyak árából a’ számuk szerinti arány­ban reájok eső rész nekik kiadassék. 161. §. Mindezeket a’váltó­törvényszék végzésbe foglalja, végzését pedig az összeírás másá­val , mellynek eredetije a’ váltótörvényszék jegyzőkönyve mellett megtartandó, a’ feleknek kiadja. 162. §. Ki a’végzéssel meg nem elégszik, az ellene a’ váltófeltörvényszékhez folyamodhatik; de ezen folyamodás a’ kielégítési végrehajtást, hol annak helye va­gyon , nem akadályoztatja. 163. §. Ila azonban a’ végrehajtás alá került fél a’ biztosítási összeírást’s ingó javainak bírói zár alá vé­telét magától elhárítani kívánván, az ellenfél követelésének teljes biztosítására kezest állítva, ’s a’ kezességet ’s állított kezest a’ biz­tosítást kívánó fél is elfogadná, akkor összeírás nem történik; hanem a’ kezességi kötés a’ végrehajtási összeírás végett kiküldött törvényszéki tag előtt három példányban írásba foglaltassék, kettő a’ feleknek kiadatván, harmadik a’ kiküldő törvényszéknek be­­mutattassék. — Az illy kezes állításának puszta ajánlgatása azon­ban a’ megrendelt biztosítási összeírás és bírói zár alá vétel elha­lasztásának soha ürügyül ne szolgáljon. 164. §. Midőn a’végrehaj­tásnak átküldő­ levél mellett más hatóság által kell eszközöltetni, következő szabályok lesznek megtartandók. 165. §. A’ váltótör­vényszék a’ végrehajtási folyamodást a’ fentebbi szabályok szerint tárgyalás alá vévén,’s a’végrehajtást megrendelvén, az esedezésre írott végzést mellékleteivel együtt a’ végzés hozatala után legfelebb 24 óra alatt két példányban, átküldő-levél mellett, az illető ható­sághoz elküldeni, ’s a’ megtörtént átküldés napját az esedezésnek harmadik példányára, melly a’ folyamodónak visszaadandó, felje­gyezni köteles. 166. §. Midőn a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték sz. kir. vagy első bírósági hatósággal ellátott rendes tanácsú mezővárosokban vagyon, nemesek ellen szintúgy mint nem-neme­sek ellen a’városi tanácshoz, egyebütt pedig, még a’földesúri hatóság alatt lévőkre nézve is, az első alispánhoz történik az át­küldés. 167. §. Az ekkép megkeresett tanács tartozik a’kívánt vég­rehajtás teljesítése végett a’ megkereső-levél vételétől számítandó 24 óra alatt, a’ szükség úgy hozván magával, elnökileg is, egy tanácsbeli tagot kiküldeni, ’s egy úttal azon személyt, ki a’ váltó­törvényszéki végzésben, mint a’végrehajtást kívánónak megbízott­ja, megneveztetett, haladék nélkül tudósítani. 168. §. A’ kikül­dött tanácsbeli, mihelyest a’végrehajtást kívánó, vagy annak meg­bízottja által felszólitatik, köteles szintén 24 óra alatt minden elő­re teendő tudósítás nélkül a’ hely­színére kimenni, ’s a’ bírói fog­lalást, legyen bár a’ végrehajtás alá kerülő érték nemesé vagy nem­­telené, elkezdeni, ’s szakadatlanul folytatni. 169. §. A’megkere­sett alispán hasonlóul köteles a megkereső­ levélnek vételétől szám­lálandó 24 óra alatt még a’ földesúri hatóság alatt lévők ellen is a’ megyei szolgabirák egyikét szintén a’ felebbi módon a’ kívánt vég­rehajtás teljesítésével megbízni, s arról a’ végrehajtást kívánónak a’ váltótörvényszéki végzésben megnevezett megbízottját haladék nélkül tudósítani. Ezek után a’kiküldött szolgabiró, a’végrehaj­tást kívánó fél, vagy megbízottja által, felszólítva, legfelebb négy nap alatt, minden egyéb dolgainak félretételével, tartozik a’hely­színére szintén kimenni, ’s a’végrehajtást azonnal elkezdve, sza­kadatlanul folytatni. 170. §. A’ biztosítási összeírásra és bírói zár alá vételre nézve mind a’kiküldött tanácsbeli tag, mind a’szolgabiró szorosan megtartják azon szabályokat, mellyek az ez iránt köve­tendő eljárásra nézve a’föntebbi §§-ban a’ váltótörvényszéki tagra néz­ve körülirattak, olly különbséggel mindazonáltal, hogy — 171. §. A’ teljesített összeírást és bírói zár alá vételt a’ tanácsbeliek az őket kiküldő tanácsnak mutatják és jelentik be, s a’ netalán bírói őrizet végett átvett, kész pénzt ’s drágaságokat ugyanannál teszik le, ’s azokat, kik az összeírt, vagyonnak valamelyikére a­ 155.§. értelmében tula­jdonosi követeléseket formálnak, az őtet kiküldő tanácshoz utasítja, melly azt a’ 157. §. szerint szinte a’legrövidebb után azonnal elintézi, ’s mindezekről az összeírás megküldése mel­lett a’ megkereső váltótörvényszéknek haladék nélkül jelentést te­­end; ’s az összeírás egyik példányát a’ feleknek, ha kívánják, ki­adja;— a’kiküldött szolgabiró pedig az illyen követeléseket azon­nal maga elintézi, a’ netalán által vett pénzt ’s drágaságokat a’ ki­küldő alispánnak nyugtatvány mellett beadandja, ’s ez a’ váltótör­vényszéket mindenekről tudósítja, az összeírást a’ váltótörvény­széknek megküldi, sőt a’ feleknek is, ha kívánják, hiteles pél­dányban kiadja. 172. §. Mind a’ megkeresett városi tanácsok és al­ispánok, mind a’ kiküldött tanácsbeliek és szolgabirák kötelesek a’ legsúlyosabb felelet terhe alatt a’ fentebb kitett rövid határidő­ket szorosan megtartani, ’s a’ megbízásban pontosan eljárni; el­lenkező esetben minden, mulasztás vagy halasztás által okozott kárt vagy hátramaradást a’ károsított félnek megtéríteni kötelesek. 173.§.Midőn a’követelését biztosítani akaró fél,az ellenfélnek ingó ja­vaiban elegendő biztosítást nem találván,annak ingatlan javai által kí­vánja követelését biztosítani, az az ingatlanokra nézve a’ t. törvény­­czikkelyben mind formájára, mind következéseire nézve körülirt betábláztatás által eszközölhető. 174. §. A’ kielégítési végrehajtás rendesen az adósnak összeirt ’s bírói zár alá vett ingó vagyoniból árverés útján történik, ’s annak teljesítése ugyanazon bírói ható­ságokat illeti, mellyek a’ fentebbi szakaszokban a’biztosítási vég­rehajtásnak teljesítésére kijelentettek. 175. §. A’ kielégítési végre­hajtást kívánó fél, ha neki ahhoz a’ 146. §. értelmében joga va­gyon , olly esetben, midőn követelésére nézve a’ biztosítási vég­rehajtás már előbb megtörtént, folyamodását azon bírói hatóság­hoz nyújtja be, m­ellynél előbb a’ biztosítási végrehajtásnak telje­sítését eszközlette; — folyamodásához melléldi azon váltótörvény­széki határozatot, mellynek erejével kielégítési végrehajtást kér; megnevezi azon személyt, kit megbízott, hogy érdekeire a’ vég­rehajtásnál felügyeljen, ’s az összeírást és arra következett vég­zést is bemutatván, kéri az összeírt javaknak árverés általi eladá­sát. 176. §. Az ekképen megkért bírói hatóság, ha bizonyítva látja azt, hogy a’ félnek a’ kért végrehajtáshoz törvényes joga vagyon, az árverést azonnal megrendelni, ’s annak teljesítésével a’fenteb­biek értelmében egy bírói személyt kiküldeni tartozik. 177. §. Mi­dőn pedig a’ félnek a’ nélkül, hogy előbb már biztosítási végre­hajtás történt volna , egyenesen kielégítési végrehajtáshoz vagyon joga, folyamodását, mellyben kérelmének törvényes alapját is be­bizonyítani, ’s megbízottját hasonlóul megnevezni tartozik, a’ vál­tótörvényszékhez adja be, ez pedig a’végrehajtást végzés által meg­rendelvén, azt a’fentebbiek szerint, vagy maga teljesíti, vagy teljesítését átküldő levél által az illető bírói hatóságnál eszközli.E my esetekben, minthogy az adósnak foglalás alá veendő ingó ja­vai még összeírva ’s bírói zár alá téve nincsenek, mindenek előtt az összeírás és bírói zár lesznek eszközlendők, azon módon, mint a’ biztosítási végre hajtásnál körü­lh­atott. — Megvizsgáltatván pe­dig ugyanazon bírói hatóságnál az összeírás, és elintéztetvén azon követelések, mellyek az összeírásba foglalt fal­ iránt netalán mások által felhozattak, az árverés minden újabb folyamodás nélkül azon­nal megrendelendő, ’s annak teljesítésére egy bírói személy kikül­dendő. 178. §. Az árverés teljesítésére kiküldött bírói személy az árverési határnapot kitűzi, melly azonban sz. kir. városokban és első bírósági hatósággal biró rendes tanácsú mezővárosokban 8 nap­nál, falun pedig 15 napnál későbbre, a’felek megegyezése nélkül, nem határoztathatik, — ezen határnapról a’ feleket, vagy azok­nak helyben lévő ügyviselőjét tudósítja, ’s az árverést szokott mó­don köz­hírré teszi. 179. §. Az árverésre kitűzött napnak eljöt­tével mindenek előtt azon kész­pénzt vagy drágaságokat, mik az Összeíráskor találtattak, ’s a’kiküldő törvényszéknél, tanácsnál, vagy alispánnál letétettek, ismét kezéhez veszi, — ’s a’ hely­szí­nére kimenvén, ott a’ megmarasztási sommához az összeirási költ­ségeket is hozzáadván, a’ kielégítési summát a’ felek előtt össze­számolja , magában értődvén, hogy a’ még következő árverésnek előre ki nem számítható költségei az árverés berekesztésével fog­nak felszámíttatni, ’s az árverés által bejött sommából kifizettetni. Ezek után azon készpénzt, melly az Összeíráskor találtatott, ’s bírói őrizet alá vétetett, a’ nyertes félnek azonnal átadja, ’s a’ mennyiben ez az egész tartozást fel nem üti, az árverést elkezdi. 180. §. A’ végrehajtást szenvedő félnek szabadságában áll, kije­lelni azon sort, mellyel összeirt’s bírói zár alá vett ingó javai egy­más után árverésnek kitétessenek, sőt ha valamelly az összeírás­ban foglalt tárgyat különösen megkívánna az eladástól menteni, helyette más ollyan ingó javakat ereszthet árverés alá, mikről sza­badon rendelkezhetik, habár azok még összeírva nem voltak is, csak hogy a’ követelési somma, minden járulékival együtt teljesen kikerüljön. Midőn pedig a’ végrehajtást szenvedő ezen jogával él­ni nem akar, az eladás az összeírás sora szerint történik. 181. §. Árverésnél minden tárgy kész­pénzzel kifizetendő, a’ végrehajtó félnek jogában állván , mindazt, a’ mit vészén, követelésébe szá­mítani. 182. §. Az árverés alá kitett tárgyak a’ legtöbbet ígérőnek minden esetre oda fognak adatni, ugyanazért, ha az első kikiál-

Next