Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-05-23 / 42. szám
1 ÜT XIII. Az országnak közönséges és különös sérelmei s kiyánatai iránt. (Apr.29.) Sacra« etc. Ad demissam Dominornm SS et 00 ddo. 15. Április a. c. Repraesentationem, qua mediante generalia et nonnullarum Jurisdictionum particularia gravamina et postnlata, exhibuerunt, Suam Majestatem Saer. benigne declarari jussisse: pro ea, qua Sibi légiim, ac signanter dispositionis Articuli 13: 179011 effectus cordi est, constanti cura , in ipsis quoque b. Propositionibus Suis manifestata, editisque una super gravaminibus et postulatis, quae praemissa legali Dicasteriorum pertractatione semet finaliter determinari patiebantur, sub dato 27. Januarii a. c. Nro 1669|149 b. Resolutionibus Suis amplius contestata, jure Eandem desideraturam fuisse, ut intercedentis inter gravamina et postulata discriminis, ordinis item, ut quae de legali tractandorum negotiorum systemate ad dicasterialem spectant viam , aut ex legis positivae defectu sub provisionem Articuli 67: 179011. recidunt, eorsum relegarentur, etdenique elargitarumjam antea super pluribus objectis b. Resolutionuni penitior liabita ratio fuisset. Quo facto illi, quae medio praeprovocatae Repraesentationis sistitur, gravaminum et postulatorum seriei suapte múltúm decessurum, quoad residuam vero partem, et justitia Suae Majcstatis Sacr. intollendis gravaminibus, et paterna in placidandis aequis postulatis benignitas clarius apparitura erat. Pro praesenti objectorum illorum situ sequentia esse, quae Altefata Sua Majestas Sacr. benigne resolvit: ad Classem I. generalium Gravaminum et Postulatorum, ac signanter ad Nrum 1. et anni 1836. Classis Imaeötum. ln quantum DD SS et 00 in merito regulandi per legem preli se distinctam Repraesentationem substraturos esse declarant, elargienda erga eandem b. Resolutione,specifica quoque puncti hujus objecta, praevia quoad propositam per Comitatum Pestiensem in respectu typograpbi Trattner qnerelam , investigandarum investigatione, superanda esse.— Ad Nrum 2dum: Decisione gravissimarum , in objecto Sisauiano subversantium inter duas lineas sexus foeminei, quaruin una bonis jure capillari inest,—juris quaestionum ad sphaeram agendorum Deputationis per Art. 14um 1836. in casibus duntaxat planae successionis ordinatae , contra naturam provisionis hujus baud spectante, gravaminis matériám non adesse. — Ad 3., Classis item IV. 6umet 14um: Quoad cursum postaiéin bis punctis attactum, rem sub actuali Dicasteriorum pertractatione constitui, eoque civitatem quoque Késmarkiensem et Trenchiniensem inviari. — Ad 4tum: Suam Majestatem Sacr. Dominis SS et 00 declarandum jussisse, benigne semet curaturam, ut, quum incolae Districtuum montanorum, qui ad Classem per Articulos 12: 1567. et 9: 1569. designatam non referuntur, sensu Articuli 96: 1715. oneri contributionis obnoxii sint, in quantum praevia investigandorum investigatione lianc legum dispositionein in Districtu Oraviczensi haud debite observari evenerit, eidem exacte satisfiat. (Folytattatik.) Lissabon, apr. 27. A’ Joandi birek (Angolaban) nem igen örvendetes nézeteket közölnek a' dolgok ottani állásáról. A’ kikötő ’s az egész tengerpart angol hadihajók által záratik el; az angolok csak egy hajót sem bocsátanak a' kikötőbe a'legszorosabb vizsgálat nélkül. A’ Brazíliából jövő hajókat általában rabszolga kereskedés gyanújában fogják el, mihelyt olly tárgyakat vesznek a' fedelezeten észre, mellyek különböző személyekhez czimezvék; e’ tárgyak minden további gondolkozás nélkül, mint zsírosragadmányok elfoglaltatnak ’s Sierra Leone-be vitetnek, a’ hajós legénység pedig a' legelső partnál szárazra tétetik, hol még kevés tulajdonaiktól is megfosztatnak a* szerencsétlenek, úgy hogy ez ostromzárt valódi szabaditékos kalózolásnak lehet tekinteni. Nehány hetek előtt annyira ment kegyetlenségük, hogy egy hajó legénységét minden élelemszer nélkül akarák Negro-foknál szárazra tenni, hol ezek egy vad,emberevő törzsek étvágyának kitételve lettek volna, szerencséjükre megjelent egy parti naszád, melly őket fedélre vévé. Még az igazgató hajóit is fölkobozzák mellyek Loandaból Dandébe vitorláznak, ’s megkívánják tőlök az útilevelet; felkutatnak ez angol kalózok minden friss élelmiszereket, csirkét stb. ha panaszosodnak illy bánásmódért, „még jól jártok“ mondják“ hogy igy elmehettek és nem lövettek öszve “Illy módon (szóll tovább a’ levelező) minden kereskedés semmisült itt ; az afrikaiak rabszolgaságtól megmentésük czime alatt jutánk mi tönkre,’s annál hamarább mivel a’ britt boszontásnak egykedvűséget teszünk ellenébe. A’ status jövedelmei a’ kereskedés köz elakadása miatt egészen oda lettek, a’ fölösleg melly a’ pénztárokban létezett, most elenyészett, a’nyomor ajtónk előtt áll,’s mi lesz mindennek következése? Az esztendőnkénti fölösleg melly a’ status pénztárából Portugalliába folyt — mint mondám megsemmisűlt, ’s ha Portugalliából uj segély nem érkezik sem status szolgái sem katonaság nem fizettethetik. Noronha kormányzó , ki Portugalliába visszatérendő , tengerre szállott, mivel semmi hir nem érkezik róla, hihetőleg elveszett. Olaszország. Nápoly. Máj. 2. A kiállott gondok és sok viharok után mindenek értékeiben köznyugalom fog a helyt, ’s az ipar ismét emelkedve elébbi rendes folyamára téré vissza. De feszült figyelemmel vagyunk, mi módon döntik el Párisban a’ czivódási kérdést. A’ franczia követségi titoknok Vicomte de’ Haussonville nagyérdemet szerzett e dolog oil buzgón tett vitele által. Mi Temple urat illeti, ő is sok személységi készséget mutatott a’ dolog mennél előbbi eldöntésében, miután ő a’ nélkül hogy cabinetjától egyenes tudósítást vett volna — egyedül Slaussomille ur azon szavára hogy Anglia elfogadó a’ Francziaország közbevetését—parancsot adott az ellenségeskedés megszüntetésére. Egy Máltából ma érkezett angol hadigőzös azon hitt hozá, mikép minden ott letartóztatott nápolyi hajókat szabadon bocsátanak. A’ révünkben fekvő hajók száma naponként fogy; jelenleg három angol- s ugyanannyi franczia vonalhajók, valamint nehány corvettek’s gőzösök vagynak itt, mellyek bizonyosan itt fognak mind addig maradni, mig tudósítást vesznek Párisból az egyezkedés kimeneteléről, mellynek határideje három hétre szabatott. Npanolyomág, Paris, máj. 4. Tolosából apr. 30ról írják, mikép a’carlosi kém Bicuna, hajdan haditiszt a’ trónkövetelő szolgálatában; elfogatott fontos leveleket találának nála, mellyek a’ spanyol szökevények és a’ franczia legitimisták közti egyetértésre mutatnak a’ legutabbi lázadásokban. A’ franczia legitimisták e’ czélra a’ szökevényeknek 30,000 piastert kerdének. Bordeaux, máj. 5. Ápr. 27dikén Espartero, Christina királyné születési ünnepére egy pompás vendégséget adott, saját fő tanyáján, hol meggyőződését milatkoztatá a’ felett, mikép az ő serege ez ünnepélyes napon szál utószor csatamezőre, mivel minden jelek a’ polgárháború nem sokára leendő bevégződésére mutatnak. Valóban naponként tovább harapózik a’ bátorságvesztés ’s a’ szökés a’ felkeltekbe. — Cabecilla Navas ’s négy társai nem rég Toledo közelében Balbao kezébe estek. Galiczia tartományban egy 13 személyből álló haramia csapat, melly régóta rettegést gerjeszte a’ tartományban, a’ nemzeti őrsereg egy osztálya által szétosztatott. Bordeaux, máj. 9. Madridi tudósítások után két gyors ’s két szállító szekerek estek a’ carlosiak kezébe, a’szekereket megégették ’s az utazókat Betetába hurczolák. A’ fölkelteknek mint hírlik Betetában van egy ágyuöntő műhelyük, mellynek minden kézre keríthető harangok , olajütő üstök stb. anyagul szolgálnak. Szorgosan erősitik e’helyet, fatörzsököket hánynak keresztben az utakra, azokat járhatlanokká teendők. A’ Móra christinók által tett ostroma következtében egész csoport barátok ’s carlosiak futnak a’ franczia határokra. Peracampnál ütközet történt, hol a’ christinók győztek Van Halen vezér alatt, amazoknak veszteségét többre teszik 2000nél. Egy osztály christinói meglepő minap Petros de Seros pártost Mayals faluban , ’s golyókkal végzé őt ki. Ezt 31 gyilkolással vádolák. — Cabrera haláláról hírek szárnyalnak. — Számos carlosiak, ’s azok közt több tisztek fogattak el, mire a’ parasztok is segédkezet nyújtanak. Z¥ag*ylritannia. (Az angolok Chinábani meggyilkoltatásokról szólló hihetlen hír.) London, máj. 1. Ha azon borzasztó hír teljesedésbe ment, mellyet a’ singapori újság közöl, úgy köztünk, ’s China közt félelmes had ütend ki. E’hír igy hangzik: Mihelyt meghallá a’császár kis hajóhadának két angol hajók általi földúratását, minden angolok meggyilkolását parancsolá kiket csak érni lehet, ’s valóban meg is ölettek 200an. Egy illyes tett nem lehetetlen ugyan az igazság szeretet azon ösmeretes alapvonalai mellett,millyet a’mandzsúk külföldiek iránt viseltetnek ; de azon ragasztók az egész elbeszélést kétségbe hozza, mikép az indiai főigazgató ezen hir hallatára 40,000- ből álló erősítést küldött légyen, azon parancscsal, hogy egy dunainak se kegyelmezzenek — ez olly határzat mire e’ tisztviselő teljességgel nem kaphatott felhatalmazást, valamint nem is vállalhatná magára olly kevés legénységével, mielőtt az egész flotta egybe gyűlnék, olly népes föld ellen mint China bosszúhadat kezdeni. Azonban a’ Bombayból közlött utolsó hírek , hol erről csak tudni kellene, e’ dologról semmi említést nem tesznek. Csaknem bizonyossággal föl lehet ugyan tenni, miszerint elkeseredésükben vittek valamelly dolgot a’ chinaiak véghez, minek jelentékeny kimenete lehet. — Lancashire Cole nevű városában, hol a’ rendőrség bevitelét a’ nép ellenzi, azokat megtámadá, és sokakat megsebesite közölök. Apr. 30-án London legnagyobb tekintetű zsidóközönsége egy kiküldöttséget nevezett ki, melly az angol kormányt arra bírja, hogy a’ syriai üldözött zsidók dolgába közbevesse magát, a’küldöttség tagjai közül voltak: Rothschild báró, Sir Moses Montefiore D. Salomons, Henriquez i. G. Megjelenvén ezek Palmerston lordnál, Henriquez vala a’ szószóló, ki a’nemes status titoknoknak a’ damaski és rhodusi zsidók ügyében több nekik megküldött iratokat terjesztett elő. Palmerston felelé, mikép neki semmi kedvesebb foglalatossága nincsen, mint a’ kiküldöttség tagjait illy czéljokban elősegíthetni, hiszen alig hihetőnek tűnik fel időnkben olly tudatlanság ’s vadság. Késesem nélkül is ha Ponsonby lordhoz a’ konstantinápolyi követhez, ’s az alexandriai kormányi ügyvivőkhöz, hogy ezek minden hatalmukban lévő eszközöket elővegyenek a’zsidókon jövőben elkövetendő olly borzalmas tettek gátlására. A’ pártfogásnak, mellyet ő magasságánál talált igen megörült a’ küldöttség. A’ máj. ikei felsőházi ülésben Ashburton loro a’ China elleni had tervezetnek nyilvános közlését, nevezetesen a’ hajok ’s le- Portugalia.