Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-09-26 / 78. szám

3 Jó Pál kereskedő 1 fr., Boór Sám. , Márkus Puh­ár 1 ar., Bállá Ma­­lik­idée, Majthényi Ferd., Balla Lilla, Bállá Loisz, Bállá Guszt. 8 fr., Falus Fer. End.1, Dör­ing Jós.1 ar., Kü­lkei Vil.és Béla 1, Berkhofer Pál 5 fr., F. E. 20 kr., Meinlauer György 1 ar., Gyűjtő Szerdahelyi Ferencz tb., Boros Fer. tb. 1, Szabó Pét. tb. 5, Matkovitslui. tb. 1, Matkovits Gáb. tb.l, Jankó Ján. főadószedő 1, Dorner Ed. aljegyzői, Bostaházy Kár. tb. 1, Bezeredi lg. kir. tan. 1, Király Laj. győrmegyei mérnök 1, Karczag Dán. h. ü­gyv. és tb. 2, Goda Jós. tb. 1, Bittó Lász. tb.1, Balogh Korn. főjegyző 5, Szerdahelyi Fer. tb. 5, Szerda­helyi Amalia 5, Csépan Francisca 6, Kovács Márt. főb. 5, Németh Mát. főb. 5, F­orváhz Dán. szb. 2, Markovits Sig. szb. 1, Jankó 1st. tb. 4, Milkovits Jós. szb. 1, Zmeskál 1st. aljegyző 1, Kálóczy Mih. jegyző 1, Mészáros Sánd. tiszt. főb. 1, Bogos Kál.tb. 1, Vadgesztely Fer. ügy. 1 , Szaláscsy Ant. tb. 2, Vrara 1sz. ügy. 1 , Simonfalvy Jós. tb. 1, Torkos Im. 1, Zatkureczky Sám.tb. 1, György 1, Cserny Lász. h. ü­gyv. 1, Perlaky Gáb.h. ügy. 1, Némethy Sánd. h. ügy. 1, Szabó Csiklósi Pál főbíró 1, Matkovits Antal ügyvéd 1, Fraumár Antal rajztanító 2, Vincze Ignácz 1, Bölcsi Imre tbiró 4, Schober And. erdész 1, Hegedűs Pál ügy. 2, Kámpistán, tiszttartó 1, Prágay Kár. írnok 1, Kollár Sánd. 1 fz. 30 kr. — Gyűjtő 1. Péterfy Ant. főbiztossági jegy­ző: Bedents Jós. 8, Elekes 1sz. 5, Péterfy Ant. 5, Bakó Ján. 3, Vajda lg. 2, zemplényi Szilágyi 1st. 3, Telek Lász. 2, Kristófy Ján. 1 , Macza Ján. 1, Flercsényi Sám. 2, Juhász Alb. 2, Tompa Im. 2, Kenderesi Fer. 2, Orosz Jós. 4, Daróczy Pál 3, boldogházy Evinger Jós. 3, Fogarasy P. Ján. 1, Décsy Elek 1 fr., Csibonás Sám. 30 kr., Vajda lg. Uilár újonnan 5, Patrubányi Márt. 1, Isungar 1, Bajor Fer. adótárnoki Írnok 1, Edy Jós. 2, Lővy Ján. 1, Forrer Kár. 2 , Bánfy Kár. 1 , Mike György 1 , Koncza Laj. 1, Kiss Sám. 3, Pekri Sánd.2fr. — Gyűjtő Fábián Gábor tb.: Török Gáb. alisp. 10, Sánna Laj. 2, Vogel Julie 2, Fábián Francisca 2, Telbisz A­lai­né 4, Telbist Jós. 1, Ffrocher Ján. 2 fr., Nagy Ján. 40 fr., Urbán Pál 2, Botis Antonia 5, Domián lm. 1, Fábián Gáb. 3, Telbist Bened. 1 fr. — Gyűjtő műt. Ürmény­i Ferencz, Ürmény­i Fer. 20, Ürmény­i Ján. 20 fr.—Gyűjtő Markos Pál tb.: Deák Sám. 1, Gregus Ed. 1, Adamovits Fer. 2, Tóth György 1, Devits Alaj. 1, Zombory Ján. 1, Kovátsics Ant. 1, Latinovits Mór. alszb. 1, Gródschmid Gáb. tb. 1, Paidlhauser Ist. 1, Bolla számvevő 1, rigiczai Kov­ács Jós. 2, almásy Budits Máté főszb. 2, Schultéty Ján. fiscalis 1, Sebők Jós. tb.1, Paukovits Ján. bajai tanácsnok 1, Krausz Kár. tan. 1, Albrecht Jós. Baja vsbi­ája 1, Baja­ssa közönsége 10, Bozenman Pál főorvos 1, Albrecht Jós. 1 , Herdlim Mih. tan. 1 , Zakó 1sz. 2, Frideg lg. ü­gyv. 1 , Markos Pál tb. 2 fr. — Gyűjtő Gaál József sz.-fejérvári kanonok: 1, Gaál Jós. 5, Takáts Henrik director 2, Petrich lg. titoknok 1 , Schedt Kár. aligazgató 1 , Jaeger Kár. kápl. 1, Daris Sig. áld. pap 2, Mihalik György sz.-fejérvári pleb. 2, Krizsányi lg. pl. 2 fr. — Gyűjtő Dömötör Gábor feb.: Dömötör Gáb. 2, R­adkó Fer. 2, Tóth Fer. 1 , ilju Bátory Gáb. esperes 2, Somogyi Ist. 1, Fitos Amb. 1 , Karay Gerg. 1 , Kalocsa László 2, inártsi Farkas Fer. 2, a kőrösi takács-czéh 2, bognár-czéh 3 fr. — Gyűjtő m.b. Vétsey Pál, b. Vétsey Pál 10, Pajthényi Gerg. 1, Nagy-Kövesd B. T. P. 5, Nádaskai Mih. 2, Szögyényi Im. 2, id. Szögyényi Fer. 3, Csernyánszky Kati 2, B. B. G. 1, dr­­. Mok­ovicz 1, b. Barkoczy Ján. 5, tokai pl. 1, leleszi prefectus 1, Kolosy Jós. 1 fr.—Gyűjtő Fial­ász Kálmán tb.: Halász F­arkas 5, Halász Belam.5, Segesváry Sám. 5, Halász Bold. 5, Bereczky Sánd. 2, Szapanyos Sánd. 2, Fialász Mór. 5, Dinnyés Pál 2, Zlinszky Lász. 2, Halász Jós. 2, vizeki Talián Terézia 10, Bartsik Borbála 1, if. győnyi Halász lm. 1, Fialász Mik. 2, alsó-dabasi israeliták 5, Gere Sig. 1, Halász Kál. 2 fr. — Gyűjtő Olgyay Gáspár, Nitzky Laj. és testvérei 40, Zli­­novszky Ján. 2, Királyi György 2, Sváb Pét. 2 fr. Költ Pesten, aug. 9én 1840. Nyáry Pál egyesületi jegyző. Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 10. A’mozgalmi párt elcsü­ggedése, Bonaparte Lajos meghiúsult merénye következtében nem sokáig tartott. A'harczi lárma, mellyet franczia lapok ful­­löki szerződés ellen emelnek, ama hatást nemcsak paralyzálta, hanem a­ kedé­lyek forradalmi ingerültségét is nevelé. Nevezetesen Anconában en­nek világos jelei mutatkoznak. Csapatonkint vonultak az ifjak zendületi dalok éneklése közt az utczákon keresztül, úgy hogy a’ hatóság kényszerítve látá magát ellenök kemény tilalmat bocsátani. — A római kormány toborzást rendelt a’ „guardia Civica“ szá­mára; minél el nem fojthatjuk azon kivánatot, mikép vigyázzon a’ kormány, nehogy a’ forradalmi felekezetek benne kedvező mó­dot találjanak társaikat észrevétlenül felfegyverzeni. — Rómában azon hir terjeng, hogy: ,,a’palermói bibornok-érsek és egy czim­­zetes püspök kir. parancsra számkiűzettek.“ Fia ez valósul, Róma és Nápoly közt kellemetlen vitázás fog támadni,’s Siciliában szer­fölött káros beny­omást idézne elő. Olasz határszélekről, sept. 10. Római tudósítások szerint a­ rendkívüli követséggel felruházott porosz őrnagy , Brühl gr., nem rég Lambruschini bibornokkal hosszú tanácskozást tartott, melly­­ben a’gr. királya nevében azon kivánatot nyilvánitá, miszerint a’ pápa, befolyásánál fogva bírná arra a’kölni érseket, hogy méltó­ságáról önkénytesen mondjon le. A’bibornok különféle kifogásokat ett ’s a’ kívánat teljesültét különösen azon feltételhez köté, hogy Jroste érsek előbb hivatalába helyeztessék vissza. A tanácskozás ered­­mény nélkül végződött be, de azért Brühl gr. kedvező sikert remél. Spanyolország: A madridi időközi kormányjunta következő feliratot küldött a’ királynénak: „Asszonyunk­­ midőn a’ spanyol nép az 1837-i alkotmányra, miképen az az alkotó cortestól kidolgoztatott,’s fel­séged által szabad önhatározatából helybehagyatott, ünnepélyes es­küjét letévé, ez azon szilárd eltökéléssel történt, miszerint azt fo­ganatba hozni, ’s minden háborító ellen védelmezni erősen féltéve magában; nem hiú csalképnek tekintvén azt, hanem jogainak va­lódi biztosságául, dicsősége ’s jövő jólétének alapjául. Ellensége lévén a’ kényuraságnak valamint a’ rendetlenségnek a’ spanyol nép mérhetlen sokasága, tiszteletben tartá folyvást a’ korona al­­kotmányszerű előjogait, ’s nemzeti felsőségének ez épűlete iránti ragaszkodását, valamint második Isabella trónjához ’s felséged ma­gas személyéhez, vonzalmát késedelem nélkül tulajdon vérének folyamával pecsétlé. E’ szabad nemzetben léteznek az engedelmes­ségnek maga határai; ezek a’ törvény által kijegyezvék. Semmi sem veszélyezteti olly nagyon a’ korona méltóságát; ereje, varázsa, sőt tétele megsemmitésével mi sem fenyegeti úgy, mint a’ helyte­len önhittség, magát a’ törvény felibe helyezni, melly egyedüli ’s valódi kifejezése az összeségnek. Felséged lélekismeretlenélküli, tanácsadói, szemeik elől elvesztvén ez alapelveket, miknek meg­tartása a’ hatalmat megerősíti, a’ nyilvános vélemény hangos nyi­latkozatit leggonoszabb akaratú jelentéssel bélyegzeni bátorkodá­­nak — ők türelmünk ’s kész önodaadásunk szemtelen visszaélé­sivel felségedet visszahatás rendszerére vezetni akarák, minek valósítása Spanyolhonban lehetetlen a’ nélkül hogy a’ status mű­szere ne rendüljen ’s a’ haza az iszonyatosságok mély örvényébe ne taszittassék. A’ sajtószabadság, választásjog, kormányzás felett hozott törv­énytervek nem mutatnak e’ a’ rombolóterv elágazásira? Nem jelentik e n­évtelen ajánlatit egy pártnak, melly magát fen­­tartónak hiresztgeti, de a’ kétszínű mérséklet álarcza alatt go­noszságát titkolgatja ? Lélekismeret ’s politikai hit nélkül felséged párthívei csak egy czélra törekszenek, hogy t. i. magokat gazda­gítsák a’ szerencsétlen Spanyolország v­érárán homályos pénzmun­kálatok által; vagy azon vagy kapcsolá őket össze, miszerint kö­zönséget sértő szabadalmaikat védelmezzék — szélelhordta marad­ványokat a’ monarchia gyermekéveiből. Vagy a’ kényhatalom utá­ni telhetetlen szomj izgatja őket, nem akarván máskinek hatalmi befolyása alatt lenni. Barcelona, sept. 9. Espartero nyilatkozott azon feltéte­lekről , mellyek mellett a’ királyné parancsinak engedelmeskedni akar. A’bely­hatósági törv­ény eltörlését, a’cortes feloszlatását,’s a’ ministerek elbocsátását kívánja. Tarragona, Reus és Arensden-Mar helyhatóságok az insurrectiohoz csalakoztak. Itt minden nyu­galmas. Yagil­­r­­­t­ami­­­a. A’ londoni vezérlapok legújabb nyilatkozati a’ jelenleg ural­kodó politikai fordulat felett következő kivonatban pontosulnak. M. Chronicle: „Nehéz bizonyosan állíthatni, a’franczia lapok kö­zül mellyik lép fel szenvedélyes mérgesebben Thiers­ur ellen, a’ National­e’, vagy a’ Journal des Debats, a’ republicanusi, v­agy a’ túlzó fentartási­ párt műszere? A’ franczia minister soha sem valt terhesebb, szellemet ’s jellemet kisértő helyzetbe téve mint jelenleg: ő tulajdon szemeivel látja a’ rendetlenség ’s lázadás el­meit maga körül születni ’s forradalomban lenni. Látja a’ háború ’s lealáztatás egymásmellettiségét fenyegetőzni kívülről, mig belül azok, kiknek kötelességük volna veszély órájában legfmzgóbban körűlé csoportosulni, t.i. a’ régi kormány ’s udvari párt őt olly dü­hösen megtámadják, hogy szinte világosan kitűnik, miszerint az ural­kodó főérzet benne a’ minister remény lett ’s várt bukása feletti öröm. Egy illy pillanatban nemtelenség jele volna az önző és szabadelmü­­ségnélküli lármazást Thiers ur ellen még inkább nevelni, mivel voltaképen az előállott nehézségek és zűrzavarok nem az ő szüle­ményei. Francziaország politikája, melly angliátóli elidegenetésé­­hez vezetett, nem Thiers ur koholmánya. Ő kénytelenült a’ kö­rülményeket ’s nemzeti hangulatot olly mértékben ’s valóságban elfogadni, miilyen állapotban talála kormányközi jutásakor. Ő sem azt sem ezt nem ellenőrizheté, csupán mérsékelheté; korlátot szab­­hata a’ nemzet indúlatoskodásinak, mennyiben helyzete vagy a’ diplomatika engedé. Mi a’ republicanus ’s ultraliberalisokat illeti, zajgásuk a’ cabinetet kislelkűséggel vádolja; késedelmességgel a’ franczia hajóhadat, hogy támadást nem mer, a’ franczia hadser­­get hogy a’ határokat át nem hagja, a’ franczia diplomatikát, hogy Európának a’ bajvívó keztyüt oda nem veti. E’ tüzes vádak felvi­­ditják ’s lángra lobbantják a’ tudatlan sokaságot, ’s ingerlékeny­ségük haloomra csiklandja, ennek hiányában belső nyugtalansá­gokra buzditgatja. A’ főváros ’s Lyon alsóbbrendű osztályai leg­­veszélyesb mozgalmakat tüntetnek elő. A’ ministerial­­e’ gond­szerző lázjeleket nagy fokú vigyázat ’s őrködéssel az egészleni ki­töréstől akadályozza, a’szenvedélyek hullámit gyengítve, a’ ko­­lompos vezéreket befogatva, a’ csoportulatok nagy tömegével kímél­ve bánva. Ezért az udvarpárt árulást és büntetlen hanyagságot ki­ált a’ ministerial« ellen. Thiers urat v­áddal terheli, hogy az a’ mozgalmat tűri, ’s kész lenne a’ munkások ezreit lekaszabolni kü­szöbén lévén a’ háború, egy valószínű háború. ( 111) pártok közé helyezve lévén Thiers ur a’ legterhesebb állapotnak alá van vetve.44 A’ Globe igy okoskodik: „Ha a’keleti kérdés mostani csomó­

Next