Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-26 / 78. szám
3 Jó Pál kereskedő 1 fr., Boór Sám. , Márkus Puhár 1 ar., Bállá Malikidée, Majthényi Ferd., Balla Lilla, Bállá Loisz, Bállá Guszt. 8 fr., Falus Fer. End.1, Döring Jós.1 ar., Külkei Vil.és Béla 1, Berkhofer Pál 5 fr., F. E. 20 kr., Meinlauer György 1 ar., Gyűjtő Szerdahelyi Ferencz tb., Boros Fer. tb. 1, Szabó Pét. tb. 5, Matkovitslui. tb. 1, Matkovits Gáb. tb.l, Jankó Ján. főadószedő 1, Dorner Ed. aljegyzői, Bostaházy Kár. tb. 1, Bezeredi lg. kir. tan. 1, Király Laj. győrmegyei mérnök 1, Karczag Dán. h. ügyv. és tb. 2, Goda Jós. tb. 1, Bittó Lász. tb.1, Balogh Korn. főjegyző 5, Szerdahelyi Fer. tb. 5, Szerdahelyi Amalia 5, Csépan Francisca 6, Kovács Márt. főb. 5, Németh Mát. főb. 5, Forváhz Dán. szb. 2, Markovits Sig. szb. 1, Jankó 1st. tb. 4, Milkovits Jós. szb. 1, Zmeskál 1st. aljegyző 1, Kálóczy Mih. jegyző 1, Mészáros Sánd. tiszt. főb. 1, Bogos Kál.tb. 1, Vadgesztely Fer. ügy. 1 , Szaláscsy Ant. tb. 2, Vrara 1sz. ügy. 1 , Simonfalvy Jós. tb. 1, Torkos Im. 1, Zatkureczky Sám.tb. 1, György 1, Cserny Lász. h. ügyv. 1, Perlaky Gáb.h. ügy. 1, Némethy Sánd. h. ügy. 1, Szabó Csiklósi Pál főbíró 1, Matkovits Antal ügyvéd 1, Fraumár Antal rajztanító 2, Vincze Ignácz 1, Bölcsi Imre tbiró 4, Schober And. erdész 1, Hegedűs Pál ügy. 2, Kámpistán, tiszttartó 1, Prágay Kár. írnok 1, Kollár Sánd. 1 fz. 30 kr. — Gyűjtő 1. Péterfy Ant. főbiztossági jegyző: Bedents Jós. 8, Elekes 1sz. 5, Péterfy Ant. 5, Bakó Ján. 3, Vajda lg. 2, zemplényi Szilágyi 1st. 3, Telek Lász. 2, Kristófy Ján. 1 , Macza Ján. 1, Flercsényi Sám. 2, Juhász Alb. 2, Tompa Im. 2, Kenderesi Fer. 2, Orosz Jós. 4, Daróczy Pál 3, boldogházy Evinger Jós. 3, Fogarasy P. Ján. 1, Décsy Elek 1 fr., Csibonás Sám. 30 kr., Vajda lg. Uilár újonnan 5, Patrubányi Márt. 1, Isungar 1, Bajor Fer. adótárnoki Írnok 1, Edy Jós. 2, Lővy Ján. 1, Forrer Kár. 2 , Bánfy Kár. 1 , Mike György 1 , Koncza Laj. 1, Kiss Sám. 3, Pekri Sánd.2fr. — Gyűjtő Fábián Gábor tb.: Török Gáb. alisp. 10, Sánna Laj. 2, Vogel Julie 2, Fábián Francisca 2, Telbisz Alainé 4, Telbist Jós. 1, Ffrocher Ján. 2 fr., Nagy Ján. 40 fr., Urbán Pál 2, Botis Antonia 5, Domián lm. 1, Fábián Gáb. 3, Telbist Bened. 1 fr. — Gyűjtő műt. Ürményi Ferencz, Ürményi Fer. 20, Ürményi Ján. 20 fr.—Gyűjtő Markos Pál tb.: Deák Sám. 1, Gregus Ed. 1, Adamovits Fer. 2, Tóth György 1, Devits Alaj. 1, Zombory Ján. 1, Kovátsics Ant. 1, Latinovits Mór. alszb. 1, Gródschmid Gáb. tb. 1, Paidlhauser Ist. 1, Bolla számvevő 1, rigiczai Kovács Jós. 2, almásy Budits Máté főszb. 2, Schultéty Ján. fiscalis 1, Sebők Jós. tb.1, Paukovits Ján. bajai tanácsnok 1, Krausz Kár. tan. 1, Albrecht Jós. Baja vsbiája 1, Bajassa közönsége 10, Bozenman Pál főorvos 1, Albrecht Jós. 1 , Herdlim Mih. tan. 1 , Zakó 1sz. 2, Frideg lg. ügyv. 1 , Markos Pál tb. 2 fr. — Gyűjtő Gaál József sz.-fejérvári kanonok: 1, Gaál Jós. 5, Takáts Henrik director 2, Petrich lg. titoknok 1 , Schedt Kár. aligazgató 1 , Jaeger Kár. kápl. 1, Daris Sig. áld. pap 2, Mihalik György sz.-fejérvári pleb. 2, Krizsányi lg. pl. 2 fr. — Gyűjtő Dömötör Gábor feb.: Dömötör Gáb. 2, Radkó Fer. 2, Tóth Fer. 1 , ilju Bátory Gáb. esperes 2, Somogyi Ist. 1, Fitos Amb. 1 , Karay Gerg. 1 , Kalocsa László 2, inártsi Farkas Fer. 2, a kőrösi takács-czéh 2, bognár-czéh 3 fr. — Gyűjtő m.b. Vétsey Pál, b. Vétsey Pál 10, Pajthényi Gerg. 1, Nagy-Kövesd B. T. P. 5, Nádaskai Mih. 2, Szögyényi Im. 2, id. Szögyényi Fer. 3, Csernyánszky Kati 2, B. B. G. 1, dr. Mokovicz 1, b. Barkoczy Ján. 5, tokai pl. 1, leleszi prefectus 1, Kolosy Jós. 1 fr.—Gyűjtő Fialász Kálmán tb.: Halász Farkas 5, Halász Belam.5, Segesváry Sám. 5, Halász Bold. 5, Bereczky Sánd. 2, Szapanyos Sánd. 2, Fialász Mór. 5, Dinnyés Pál 2, Zlinszky Lász. 2, Halász Jós. 2, vizeki Talián Terézia 10, Bartsik Borbála 1, if. győnyi Halász lm. 1, Fialász Mik. 2, alsó-dabasi israeliták 5, Gere Sig. 1, Halász Kál. 2 fr. — Gyűjtő Olgyay Gáspár, Nitzky Laj. és testvérei 40, Zlinovszky Ján. 2, Királyi György 2, Sváb Pét. 2 fr. Költ Pesten, aug. 9én 1840. Nyáry Pál egyesületi jegyző. Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 10. A’mozgalmi párt elcsüggedése, Bonaparte Lajos meghiúsult merénye következtében nem sokáig tartott. A'harczi lárma, mellyet franczia lapok fullöki szerződés ellen emelnek, ama hatást nemcsak paralyzálta, hanem a kedélyek forradalmi ingerültségét is nevelé. Nevezetesen Anconában ennek világos jelei mutatkoznak. Csapatonkint vonultak az ifjak zendületi dalok éneklése közt az utczákon keresztül, úgy hogy a’ hatóság kényszerítve látá magát ellenök kemény tilalmat bocsátani. — A római kormány toborzást rendelt a’ „guardia Civica“ számára; minél el nem fojthatjuk azon kivánatot, mikép vigyázzon a’ kormány, nehogy a’ forradalmi felekezetek benne kedvező módot találjanak társaikat észrevétlenül felfegyverzeni. — Rómában azon hir terjeng, hogy: ,,a’palermói bibornok-érsek és egy czimzetes püspök kir. parancsra számkiűzettek.“ Fia ez valósul, Róma és Nápoly közt kellemetlen vitázás fog támadni,’s Siciliában szerfölött káros benyomást idézne elő. Olasz határszélekről, sept. 10. Római tudósítások szerint a rendkívüli követséggel felruházott porosz őrnagy , Brühl gr., nem rég Lambruschini bibornokkal hosszú tanácskozást tartott, mellyben a’gr. királya nevében azon kivánatot nyilvánitá, miszerint a’ pápa, befolyásánál fogva bírná arra a’kölni érseket, hogy méltóságáról önkénytesen mondjon le. A’bibornok különféle kifogásokat ett ’s a’ kívánat teljesültét különösen azon feltételhez köté, hogy Jroste érsek előbb hivatalába helyeztessék vissza. A tanácskozás eredmény nélkül végződött be, de azért Brühl gr. kedvező sikert remél. Spanyolország: A madridi időközi kormányjunta következő feliratot küldött a’ királynénak: „Asszonyunk midőn a’ spanyol nép az 1837-i alkotmányra, miképen az az alkotó cortestól kidolgoztatott,’s felséged által szabad önhatározatából helybehagyatott, ünnepélyes esküjét letévé, ez azon szilárd eltökéléssel történt, miszerint azt foganatba hozni, ’s minden háborító ellen védelmezni erősen féltéve magában; nem hiú csalképnek tekintvén azt, hanem jogainak valódi biztosságául, dicsősége ’s jövő jólétének alapjául. Ellensége lévén a’ kényuraságnak valamint a’ rendetlenségnek a’ spanyol nép mérhetlen sokasága, tiszteletben tartá folyvást a’ korona alkotmányszerű előjogait, ’s nemzeti felsőségének ez épűlete iránti ragaszkodását, valamint második Isabella trónjához ’s felséged magas személyéhez, vonzalmát késedelem nélkül tulajdon vérének folyamával pecsétlé. E’ szabad nemzetben léteznek az engedelmességnek maga határai; ezek a’ törvény által kijegyezvék. Semmi sem veszélyezteti olly nagyon a’ korona méltóságát; ereje, varázsa, sőt tétele megsemmitésével mi sem fenyegeti úgy, mint a’ helytelen önhittség, magát a’ törvény felibe helyezni, melly egyedüli ’s valódi kifejezése az összeségnek. Felséged lélekismeretlenélküli, tanácsadói, szemeik elől elvesztvén ez alapelveket, miknek megtartása a’ hatalmat megerősíti, a’ nyilvános vélemény hangos nyilatkozatit leggonoszabb akaratú jelentéssel bélyegzeni bátorkodának — ők türelmünk ’s kész önodaadásunk szemtelen visszaélésivel felségedet visszahatás rendszerére vezetni akarák, minek valósítása Spanyolhonban lehetetlen a’ nélkül hogy a’ status műszere ne rendüljen ’s a’ haza az iszonyatosságok mély örvényébe ne taszittassék. A’ sajtószabadság, választásjog, kormányzás felett hozott törvénytervek nem mutatnak e’ a’ rombolóterv elágazásira? Nem jelentik e névtelen ajánlatit egy pártnak, melly magát fentartónak hiresztgeti, de a’ kétszínű mérséklet álarcza alatt gonoszságát titkolgatja ? Lélekismeret ’s politikai hit nélkül felséged párthívei csak egy czélra törekszenek, hogy t. i. magokat gazdagítsák a’ szerencsétlen Spanyolország vérárán homályos pénzmunkálatok által; vagy azon vagy kapcsolá őket össze, miszerint közönséget sértő szabadalmaikat védelmezzék — szélelhordta maradványokat a’ monarchia gyermekéveiből. Vagy a’ kényhatalom utáni telhetetlen szomj izgatja őket, nem akarván máskinek hatalmi befolyása alatt lenni. Barcelona, sept. 9. Espartero nyilatkozott azon feltételekről , mellyek mellett a’ királyné parancsinak engedelmeskedni akar. A’belyhatósági törvény eltörlését, a’cortes feloszlatását,’s a’ ministerek elbocsátását kívánja. Tarragona, Reus és Arensden-Mar helyhatóságok az insurrectiohoz csalakoztak. Itt minden nyugalmas. Yagilrtamia. A’ londoni vezérlapok legújabb nyilatkozati a’ jelenleg uralkodó politikai fordulat felett következő kivonatban pontosulnak. M. Chronicle: „Nehéz bizonyosan állíthatni, a’franczia lapok közül mellyik lép fel szenvedélyes mérgesebben Thiersur ellen, a’ Nationale’, vagy a’ Journal des Debats, a’ republicanusi, vagy a’ túlzó fentartási párt műszere? A’ franczia minister soha sem valt terhesebb, szellemet ’s jellemet kisértő helyzetbe téve mint jelenleg: ő tulajdon szemeivel látja a’ rendetlenség ’s lázadás elmeit maga körül születni ’s forradalomban lenni. Látja a’ háború ’s lealáztatás egymásmellettiségét fenyegetőzni kívülről, mig belül azok, kiknek kötelességük volna veszély órájában legfmzgóbban körűlé csoportosulni, t.i. a’ régi kormány ’s udvari párt őt olly dühösen megtámadják, hogy szinte világosan kitűnik, miszerint az uralkodó főérzet benne a’ minister remény lett ’s várt bukása feletti öröm. Egy illy pillanatban nemtelenség jele volna az önző és szabadelmüségnélküli lármazást Thiers ur ellen még inkább nevelni, mivel voltaképen az előállott nehézségek és zűrzavarok nem az ő szüleményei. Francziaország politikája, melly angliátóli elidegenetéséhez vezetett, nem Thiers ur koholmánya. Ő kénytelenült a’ körülményeket ’s nemzeti hangulatot olly mértékben ’s valóságban elfogadni, miilyen állapotban talála kormányközi jutásakor. Ő sem azt sem ezt nem ellenőrizheté, csupán mérsékelheté; korlátot szabhata a’ nemzet indúlatoskodásinak, mennyiben helyzete vagy a’ diplomatika engedé. Mi a’ republicanus ’s ultraliberalisokat illeti, zajgásuk a’ cabinetet kislelkűséggel vádolja; késedelmességgel a’ franczia hajóhadat, hogy támadást nem mer, a’ franczia hadserget hogy a’ határokat át nem hagja, a’ franczia diplomatikát, hogy Európának a’ bajvívó keztyüt oda nem veti. E’ tüzes vádak felviditják ’s lángra lobbantják a’ tudatlan sokaságot, ’s ingerlékenységük haloomra csiklandja, ennek hiányában belső nyugtalanságokra buzditgatja. A’ főváros ’s Lyon alsóbbrendű osztályai legveszélyesb mozgalmakat tüntetnek elő. A’ ministeriale’ gondszerző lázjeleket nagy fokú vigyázat ’s őrködéssel az egészleni kitöréstől akadályozza, a’szenvedélyek hullámit gyengítve, a’ kolompos vezéreket befogatva, a’ csoportulatok nagy tömegével kímélve bánva. Ezért az udvarpárt árulást és büntetlen hanyagságot kiált a’ ministerial« ellen. Thiers urat váddal terheli, hogy az a’ mozgalmat tűri, ’s kész lenne a’ munkások ezreit lekaszabolni küszöbén lévén a’ háború, egy valószínű háború. ( 111) pártok közé helyezve lévén Thiers ur a’ legterhesebb állapotnak alá van vetve.44 A’ Globe igy okoskodik: „Ha a’keleti kérdés mostani csomó