Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-10-10 / 82. szám
327 ízet elfogtunk, 40 lovat, 200 puskát és több több tevét zsákmányoltunk. Részünkről egy az elesett, ’s hat megsebesített. Algír tartomány csendes. Rónából a’ gőzös nem érkezett meg; az orandóli e‘ pillanatban horgonyt vett.—A’franczia cabinet főaggodalma abban állván, miszerint némelly hatalmak zavarban halászandók a’ portartalmazási ürügye megett önzési czélokat rejtenének ; ez aggály a’ londoni szerződés által felemeltetvén Thiers ur a hatalmak ellenébeni sérelmének oka is megszűnt. A 'londoni szerződés közlése kellemes behatást tön az udvarnál. Nehányan tudni akarják , hogy Thiers urat e’rendelmény intésén hangulatba hozá, de erről alaposan kételkedhetni. Paris, sept. 26. A'követekhez és Valevski úrhoz intézett ’s hírlapok utján nyilvánossá lett válaszon kiüli M. Ali Valevskit még inas titkos felelettel is megbízta. A mnál tudva levő válasznál lógva M. Ali Egyptus és az acrei basaság Adanaig terjedtével beelégülni kész. A titkos felelet föliában igényei csupán Egyptusra szorítkoznak ’s vágyát fejezik ki, miszerint fia Ibrahim a’ felnevezett terjedelemben vett acrei basasággal ruháztassék fel.Thiers ur erre küldnöket bocsáta Bécs és Londonba azon kérelemmel, elégednének be evvel a’szövetségesek. Azóta egy hírnök Bécsből Londonba ment s épen most hallani , hogy M. Aliel válasza felett újólag tanácskozandnak Londonban. Ma ez való, akkor a’ministerelnök előbbi állítása, miszerint Francziaországal szerződés által sértve jön, üres helytelenség; sőt inkább kiviláglik, hogy Thiers ur a’ szövetségesek akaratára hagyja magát ’s cselekvők, mit azok Francziaországtól kívántak, t. i. basárai erkölcsi befolyása alkalmazását , miszerint az alkirály őmnegadásra bizassék. Sept. 28-án délután 1 órakor vezettetének be a’ pakikamrai terembe a’ vádlottak: Bonaparte Lajos legelői fekete öltönyben, csillaggal mellén. Vele ment Berrer- A’ log mellett Montholon’sat. A perfelolvasás sokáig tartott, miközben bevezetettek a tanuk. A’ fővádlott alacsony termetű, szőke hajú szőke barkóval, vonalmas at nélkül, hogy összeillő hasonlatosságot lehetne találni bennük a’ császár arczvonásival, férfiasak, meglehetős szabályosak, nem kellemetlenek, azonban különös kifejezés nélkül. Mai ülésben a legemlítésreméltóbb pillanat a’ vádlott kihallgattatása, vagy inkább a’ nyilatkozás , mit kihallgattatásának előbocsátott. Én képviselek itt egy alapgondolatot, egy korszakot és egy bukást, a’népfelsőséget, császárságot és Waterloot; én egy mezőnyhez nyúltam, midőn láttam, hogy aztónálló kormány tiz év után a’ júliusi revolutio múltával mitsem tett a’ franczia nép kivánati ’s várakozási megnyugtatásira. Ma vétkes vagyok, úgy az egyedül barátim ellenében lehetek, kiket e’helyzetbe hoztam; mindazáltal megvagyok győződve, miszerint közölök egysem vádoland , és nem is tudom meggondolni, hogy a’pakkamra bűnösnek fog találni azért , mivel a’ császárság elveit és nagyságát felébreszteni törekvőm, minek közülük legtöbben szolgái valának. Többiben a’ vádlott régebbi válaszira vonatkozik, és határzottan vonakodik felelni a’ többi kérdésekre, mellyek bűntársinak veszedelmesek lehetnének. Montholon állítja , miképpen a’ merényről csak néhány órával a’ partraszállás előtt vett tudomást. Voisin ezredes is ugyan ez értelemben felelt, ’s hogy csupa tisztelet és hódolatérzetből állt a’ hg részire. Az alsórajnai Courrier magánylevelek után hirdető, miképen a’ német kormányok megtilalmazák lovak bevitelét Francziaországba. Ezen adat valótlan. 3000 ló tétetett szárazra Dünkirchennél, több ezret várnak, Mosel kerületen bejöendőt, több már uton van Hagenau felé. A’ német kormányoknak nincs érdekük Francziaországot kihívással fenyegetni. Azonban ha megtiltanák kivitelét azon lovaknak, mellyeket a’ francziák a’ rajnántúli szerződmények és törvényekben bízván összevettek, az mindenesetre ellenségeskedés leendne ’s háboruüzenethez hasonlitna. Poroszország okosabb hogy sem a szerződés végrehajtásából eredendő viszálkodásokat e’ pontra emelné. — Commerce szerint a’ konsulokat illető alexandriai hirek ellenkeznek egymással. A’ Courrier francais valótlanak állítja , hogy a’ követek zászlóikat leverék. Csak Hodges az angol konsul hagyá el Alexandriát, Syriába menendő. Törökország. A’ Konstantinápolyban sep. i4én azon kérdés felett, ha valljon a porta bocsátkozzék e’ egyezkedésbe M. Alival , ’s általán fogva méltassék e a’ basa még némi kihallgattatásra? tartott értekezés következményül e’ határzatot közöljük: ,,M. Ali ajánlati ne hallgatassanak ki, ő maga áldozó fel politikai állását, minden további joga megszűnt.“ Az egyházszerű átok által, mit a’ stílián M- Ali fejére kimondott, nevetséget gerjeszt a francziaegy'ptusi párt, minthogy" a török átok elvesztő már máguszi erejét. Futólag említve M. Ali végajánlati imezek: Adana, Kandia sziget, Arabia szent városital, a’ porta közvetlen hatalma alá térjenek: Syriát élethoszáig. Egy piusz örökösen bírhassa. — Sept. 11 én volt Livién b. kihallgattatásán a’sultánnál, melly alkalommal az orosz követ czárja nevében ajánlá a’ padisebahnak a’ középtengerre szánt hajóhad segedelmét. A’sultán kijelenté, milly hálával tartozik ezért a hatalmaknak különösen Oroszországnak, ’s bizodalmát fejeze ki, mit az orosz szárazföldi katonaságban helyez , ha az egyptusiak Tauruszt áthágni merészelnék, mire Sivién b. Miklós császár ajánlatára nyilatkoztató , hogy az csupán a’ sultán parancsból függ, csak jelentse ki hol és mikor kell történnie . Miután M. Ali felett az összegyűlt ulemák tanácsában a' főpap elnöklete alatt majd egy' hangulag kimondatott az átok, a’ Nyrrai basa kinevezésivel foglalkozott a’ porta. Izzet Mehmed Ali neveztetett acrei kormányzóvá. Azonban minthogy a basa többi birtokai felett is rendelkezni kellett a’ portának, ennek folytában Izzót Egyptus ideigleni kormányzójává, ’s a' syriai basaság seraskierévé neveztetett ki. Syria és Egyiou. A’ franczia lapokban egy értekezés jelent meg Soliman b. és a’ beyruti angol követ közt. Soliman tudtára adja a konsulnak, miképen Anglia törvény elleni követelési, fenyegetés, és ellenséges végzeményei valónak okai az eddigi Nagybritannia és Egyptus közt létezett baráti viszonyok bomlásának; erre nézve a konsul jelenléte Bejrutban felesleges ; és ő tanácsolja neki, miszerint egész családával távozzék Bejrutból. Háború esetében, (mi igen valószínű, mivel az alkirály nem fogja odaengedni csupasz szavakra, mit erő- S hatalommal magáévá tett) tanácsot adjon al konsul többi alkonsuli laknak és Anglia valamennyi ügynökinek minél hamarabbi távozására. Moore ar a’ követ válaszoló, miszerint kormánya parancsa, hogy az egyptusi hatóság formaképi felszólítása nélkül oda nem hagyhatja állomását. A’ követ emlékezteti a basát, miképen ő a’ népjog uralma alatt áll, és ha baleset érendi, Soliman leend felelős érte. Végtre álmélkodását jelenti Moore úr, hogy a bejruti konsulok közül egyedül ő kapott illyn közlést. Soliman e végpontra felelő, hogy ő ennek okát csak az angol kormány ügyviselőinek fedezi fel, kik zendületre bizgaták a hegylakókat. Soliman baja általán erőteljes rendszabályokhoz látszik nyúlni. Minden lázadási iratterjesztőt halállal, minden illyz irományok titkolóját, külföldi vagy belszületés légyen az,huszonötéves bilincsbüntetéssel lényegesen Timis és Tripolis. Tripolis a levelek szerint Tripolis kormányzósága állapota változatlan. A’ törökök csak nehány városokat bírnak, többi az arabok hatalmában van. A’fezzani hatalmas bei Abdelschelil s a ghumai és tarhunai scheikok folyvást nyugtalanítják a’ basa sergeit. Nem régiben véres csatának valt tanúja Tripolis nyugati része. Mind két részről sok volt a’ halott és sebesült. Nem lévén reménység e' birtokot a’ porta részire megtarthatni, tunisi beynek akarják e’ kormányzóságot adni bizonyos adó mellett. Hihetetlen, hogy a függetlenséget megszokott arab törzsű főnökök könnyebben fogják e’ bei jármát viselni, mint a’mostani basáét. Timisből a tudósítások sept. 1 -ig terjednek. A’ bei táborozásából tömérdek zsákmánnyal tért a’ tartomány belsejébe vissza. 7—8 millió frankra teszik az általa a’törzsöknél felvett adót; ezenkívül 50,000 juhot, 8000 tevét ragadott magával. A’ préda 6000 tevén vala feltéve; a’ katonák is loptak saját részükre. Az ellenállott főnökök lánczczal nyakokon hurczoltattak Tunisba. Sok időre el lesznek szegényülve a’ tájak, miken keresztül vonult a’bei. Jelenleg uj ezredeket alakitnak Tunisban, mivel sok katona ragályban veszett a’ táborozás ideje alatt. A’bei Goleta mellett fekvő palotájába zárult s az ottani fürdőket használja. Görögomán: Török határszélekről , sept. 19. A’ hajóhadával Phabruson kivili horgonyzó Hugón ellenadmirállal együtt Lalande admirál is váratik az ottani vizeken. Egy angol tiszt kémlelő nemrég a messeniai erőségeket, mi athenei levelek szerint nagy figyelmet gerjesztett. Görögországban általán hiszik a’ háború bekövetkezendését. A’görög hírlapok vágyokat fejezik ki, miszerint most Candia Görögországgal kapcsoltassák egybe’s e kép vége leend az Anglia és Francziaország közti e’ sziget birtokát illető perkérdésnek. Az Albania, Macedonia és Epirusban lakó törökök még folyvást M. Alihoz ragaszkodnak részint győzelmi hite miatt, részint azért, mivel őt izlám megvédőjének tartják. Mindenütt azon kivánatokat hallhatni, miszerint M. Ali ne engedjen; ha háborúba keveredik, győző legyen; főleg pedig ólhajtnak a’ törökök egy összeütközést Ibrahim és az oroszok között, kiknek összeütközésén már előre nagy bizodalommal örülnek. Poroszország*. Különös benyomást okozott Berlinben Esslin, a Németországban tisztelt könyvkereskedő gutenbergi ünnepélye alkalmával mondott áldomási köszöntőbeszéde, mivel ez egy ecsetvonal a’közönségesen legkedvezőbben nyilatkozó hangulat rajzához. A’ legszivesb szavak ekép hangzanak: „Én részesültetem a becses feladatban, fellépni t. i. az első áldomási mondattal ő felsége a király jólétéért. Könnyebb és háladatosabb feladattal nem szerencséltethetem ez ünnep alkalmával. Nagy tüneményeket mindig kevés szavakkal rajzolhatni ; nem szorulnak hoszadalmas körülírásra, hogy nagy gonddal dicséreteket keressünk számokra, így a’mi királyunk sem. Minden jó és érdemes önmagában dicsőül, azaz dicséretet talál a’ közméltánylásban. Nekem itt csak saját véleményemet kel előadnom, és én bizonyos vagyok, miszerint abban a’jelenlevők közül mindenik résztveeni. Ha szabad lett volna a világ valamennyi koronaörökösei közül egyet királynak választanom , egy királyt főleg nekünk poroszoknak, jobbat nem találhattam volna, mint épen őt. Ezt teendezték önök mindnyájan, a szemeikből olvasom. De épen miként soha nagyobb igényekkel nem bírt valamelly herczeg népe szeretete és bizalmára, úgyszintén soha