Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-09-12 / 74. szám

295 gyénkre nézve békeség-alkotó, ’s a’ legközelebb aug. 4., 5­, 6. és 7ik napjain tartott tisztujítást diszesítő példás csendességből s rend­ből meggyőződve arról , hogy a'Felséged s törvény iránti bő ra­gaszkodásban Zemplénnek h­ai senki által magokat megelőztem nem engedik__a’ Felséged kir. biztosa által több véreink ellen indított lé­ny izőpöröknek legkegy­elmesebb megszüntetésév­el az óhajtom­egyet­­értést’s rokoni kapcsolatot megyénkben bel­­leállítani méltóztassék. __ A’ kik egyébiránt cs. kir. kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk cs. kir. Felségednek bőséges jobbágyai: Zem­­plénmegye RR.“ Kegyes főispányunk ő excjának: „Nmélt. gr. fő­­cancellár! Tudva vannak excád előtt a’múlt évi tisztujitószéki ese­mények , tudva vannak okai ’s eredményei is, nem szükség eze­ket excád előtt fejtegetni s akármit is vád vagy védelemképen Fel­hordani. Mi az egész történetes eseményt feledékenység leplével kí­vánván betakarni, a’ közbejött eredmények miatt meghasonlott me­gyénknek előbbi békés helyreállásának tekintetéből, fels. kor. ki­rályunk atyai szivéhez az ide­i 1. alatt csatolt legalázatosabb felirat­tal járultunk, az azokból következtetett s megyénk némelly egyes tagjait már eddig is majdnem a’legnagyobb büntetéssel terhelő fe­­nyítő pereknek legkegyelmesebben leendő megszüntetéséért; folya­modunk egyszersmind excádhoz, mint a’kit az egész ország’s benne mi is a’ közbéke főelőmozdítójának ismerünk ’s kérjük ezen ese­­dezésünk sikereztetését excádtól mint főkormányzónktól’s egy olly magas állású lelkes férfiútól, kinek pártfogása mellett királyához in­tézett esedezése siker nélkül nem maradhat, kegyes pártfogása alá venni’s megyénk boldogságát, mellyet excra szivén olly mélyen fe­küdni tudunk, eszközölni méltóztassék.“ ( 2) Kihirdetés végett felolvastatván a’1. év pünkösd havának 13ik napján bevégzett or­szággyűlés alatt hozott ’s a cs. kir. Felségének aláírásával megerő­sített t.czikkelyek, úgy a’mint azok az országgyűlés befejezésével átadattak’s jóváhagyattak’s ide hiteles formában a’fentebb irt mó­don leküldettek, mellynek következésében ezen leküldött törvény­­könyvnek minden czikkelyei felolvastatván, az előlülő első alispány előterjesztéséhez képest ezen törvénykönyvben foglalt czikkelyek­­nek alkalmaztatása ’s megkivántató szabályok elrendeztetése iránt teendő véleményes jelentésnek kidolgozása’s előterjesztése czélirá­­nyosnak találtatván a’ végett a’ mélt. alispány elnöksége alatt egy számos tagokból álló megyei jeles küldöttség rendeltetett ki. ( 3) Indítvány tétetvén ez alkalommal az országgyűlésen jeles magavise­letéről, alkotmányos hazafiuságáról ismeretes Deák Ferencz Zala­­megye nagy és jeles érdemű követének a’megye tbirái körébevé­telének előterjesztése iránt, a’ megye R. mindenkoron hálásérzés­sel lévén a’ haza közboldogságának eszközlésében fáradozó férfiak igazlelkűségének megjutalmazásában , ugyan azért szives örömmel szemlélendik azon tisztelt megye nagy érdemű országgyűlési köve­tének a’ jeles Deák Ferencznek e’ megye tbirái körébe és soroza­tába leendő iktatását ahhoz képest a’ megye főkormánzója a’ főis­­pány hely­ettes megkéretni rendeltetett az iránt, hogy Zalamegyé­­nek azon lelkes fiát és követét a’megye tbirájává kinevezni szíves­kedjék. -------F. hónap 27ik napja örvendetes vala az egész megyére de különösen S.-A.-Ujhely vsára nézve; ugyanis estvéli 6 óra táj­ban megérkezett ide ócskái Ocskay Antal tisztelve szeretett megyés püspökünk ó­rsága, útját másnapra a’főcancellár üdvözlésére Per­­benyikbe folytatandó, a’megye alkotmányát tartó első alispány két lovas huszárt kü­lde elejébe a’ szelíd főpapnak, ezáltal is tanúsít­ván azon tiszteletet, mellyel a’ megye RR­e’ kegyes főpásztorunk iránt viseltetnek. U­nsága még azon estve kegyes vala a’megye há­zánál az első és második alispányoknak szives látogatását megtenni, kiknek és több megyei tbiráknak és a­ tisztelkedőleg összegyűlt pap­ságnak körében a’ városi parochiára kisértetett. Visszajövet ismét vala szerencsénk tisztelhetni ó nságát szeretett megy­és püspökün­ket, azon óhajtással bocsáttatván el a’megye Rőtől, hogy több íz­ben részesittesse kies egy­házi megyéjének ezen egyikét atyai látoga­tásiban.— A’gyakori esőzés miatt folyóvizeink ismét áradozni kez­denek , a’ szénasarjat több helyen már el is borította az árvíz, a’ juhos gazdák méltán aggódhatnak a’jövendő takarmány szőke mi­att. Az aratás a’ legsilányabb volt; semmi legkisebb gyümölcs; a’ szőlő gerezdek a’ hideg és gyakori esőzés miatt szintén még alig kez­denek érni; bort keveset és nem igen jót várhat a’ szőlős gazda. Sept. 3ban tarta­ni Komárommegye egyik legdiszesb nemzeti ünnepét t. i. tisztujitó­ székét, melly alkalommal Nádasdy Leopold gr. főispán ur az udvar előterén épült emeltebb alkotmányon von elnöki helyet, kinek megjelentével általányos köz­felkiáltással Ghy­­czy Ráfael másod-alispán s volt országgyűlési követ választaték meg első alispánnak; Sárközi József ur 1200 szóval, 500 ellen, másodalispánnak vállasztaték. A’ tisztikar többi egyedei pedig fel­kiáltás utján, legillőbb renddel e’ következők: Csallóközi járásban főszbiró: Pázmándy Zsig. alszbirák: Ghyczy Mát. és Sárkány Fer. esküitek: Csepy Ant. Végh Jós. és Pázmán Th­addé; aladószedő : Csontos Ist. Udvar­i járásban főszbiró: Halassy Ilalassy Eduárd; alszbirák : Madarassy Mór. és Konkoly Thege Elek ; esküitek : Jaross Ig. Petrovics Ant. és Ordódy Leop. aladószedő: lioitig. Gesztesi járásban főszbiró: Milkovics Zsig. alszbirák: Pálffy Jós. és Csajághy Kár. esküttek : Pázmándy Laj. Csa­jágh­y Sánd.’s Thal­­lg. aladószedő: Boday Laj. Tatai járásban főszbirónak Huszár Fer, olly móddal erősittetett meg, hogy számos érdemei méltánylása miatt a BRek kivonatahoz képest e’ polezra senki más nem je­­­lehetett ki; alszbirák: Nyikes Benj. és Pi­bér lg. esküttek: Mor­­i­vai lm. Szala­ lg. s Nedeczky Sánd.; aladószedő: Miskey J­áz.— ! Főjegyző: Ghyczi Kál.; tiszteletű, főjegyző: ifj. Pázmándy Dien.; első aljegyző: Nedeczky Kál., másod: Bar­any­ai Gásp. a’ főispán által megerősittettek, tiszteletbeli aljegyzőknek pedig kineveztet­tek: Beöthy Zsig. és Bossány­i Rád. ’s tiszteletbeli szbirónak Ka­rácsony Adolf. Hadi főadószedő: Thaly Laj., házi: Micsky Laj. ; Számvevő : Závody Fer, mint a’ megyének legrégibb tisztviselője hivatalában közakarattal kijelölés nélkül megerősíttetett. Főü­gy­ész:­­ Kü­rthy Alaj.; rendes alügyészek: Csorba Lász. és Nagy Dán. Hadi főbiztos: Redl Aloiz; középponti: Foghtay Zsig. Kiadó és per- s tárnok: Farkas Pét.; levéltárnok: Nagyváthy Yen. Mérnökök : Thaly Dien, és Kovács Zsig. Főorvosok: Klein Mih. és Swartzl Jós., tiszteletbeli: Nagy Jós.; sebészek: László Jós., Mikolay­­ Láz. Csáktornyay Mih. és Csecskovics Ján. hivatalaikban megerő­sittettek. Tiszteletbeli esküttek csallóközi járásban : Aranyosy Dien, Farkas Pét., Simony Im. Szarga Zsig. és Csepy Laj.; udvariban : Kan­cza Zsig.; tataiban : Búzás Ján. Várnagy : Kosa Jós. — A’ tisztújító Kir. és RRtől a’ már délutáni 3 órakor befejezett válasz­tás után , a’ tapasztalt békés rend örömében , ékes ajakkal vett búcsút az Ör. főispán ur, kinél 100 vendégnél többre készített fé­nyes lakoma volt hódolati áldomásokkal fels. urunkra ’s országló házra ’s tiszteletiekkel a’ főispánra, magas erényű­ nejére, uj­­ tisztikarra’s leköszönt alispánra. A’ felek víg zene mellett járták meg a’ várost, mellynek kebelbeli szépeit több érdekes vidékivel egybe fűzve , hajnali négy óráig tartott népes és díszes táncz­­iga­­lom mulattató. — Zágráb, aug.28. Az országos közgyűlési tudósítás vége. A’ 3ik pont azon módosítással hagyatott helyben, hogy Telasich La­jos indítványára, a’ jegyzőkönyvben a’ RK és RR ama reménye fejeztessék ki, melly szerint noha fiúi alázatosságból elhallgatják is forró óhajtásukat, mégis reményük, hogy Ő Felsége atyai kegyes­ségénél fogva azt talán teljesíteni fogja.— A’ 41k pontra nézv­e föl­kelt Osegovich Gusztáv Varasd ü­gyének követe, ’s utasításánál fógva az evangelica valláson lévőket kitiltó municipalis törvénynek, még ez országos közgyűlés alatt,’s nehogy a’ lelkiismeret szabadsága mel­lékes tekintetek által korlátoztathassék, titkos szavazat útján esz­­közlendő végképem­ eltörlését sürgette, azt tevén hozzá, hogy e’ törvény soha sem váland Horvátország becsületére. Erre fölkelt Inkey ó­rsága, ’s e’ végső kifejezésben a’ horvát nemzet dicső ős eleinek sértését látván, arra szólítá fel a’ KK ’s RRket, hogy arról tanácskozzanak, mikép lehessen e’sértő kifejezésért minél fogana­­tosabb elégtételt kieszközölni; de miután Varasd vgyének első kö­vete arra értetni kérte volna követtársának szavait, hogy miután már a’zsidók is polgári jogot nyertek e’ hazában, illő volna már egyszer a’ protestánsokat is abban részesíteni; ’s miután Köröské­­nyi tbiró úr azt állítaná, hogy e’ kifejezés nem olly rendkívüli, hogy ahhoz hasonlót akár a’magyar akár más országgyűlésen v. parlament­ben hallani ne lehessen: fölkelt újra Osegovich Gusztáv, ’s előre bocsátván, hogy mindenki önnön szavának legjobb tolmácsa, azt állítá hogy egészen utasításának értelmében szólott, mire mint kö­vetnek teljes joga volt, mellytől el sem is állhat, ’s ennek követ­kezésében utasítására hivatkozva kénytelen újra kijelenteni, hogy miután már a’ zsidók is bebocsáttattak ez országba, soha sem vá­land Horvátország becsületére, ha a'protestánsokra nézve hasonlót tenni ezentúl is vonakodni fog, kik noha némelly pontokban kü­lönböző véleményűek, mégis mindig keresztény társaink maradnak. Gr. Szécsen­y mgának azon észrevételére azonban, hogy valamint e’ municipalis határozat csak a’ magyar országgyűlésen nyert tör­vényes erőt, úgy azt csak ott lehet ismét eltörleni, ’s az iránt csak a’jövő országgyűlésre küldendő követeknek adathatik utasítás , a’ többség a’ tudósítás ezen pontját is helyben hagy­ta. Ezek után el­fogadtatván még az 5., 6., 7., 8. és 91k pont, a’ iöik arra módo­­sítatott, hogy miután Ő Felsége már a’ múlt országgyűlésen megígérni kegyeskedett,a’magyar nyelv könnyebb megtanulhatására Horvát­­honban tanítószékeket illő számmal felállítandani, a’KK és RR nem látják szükségesnek arra ő felségét felirásképen újra emlékeztetni. — Végre Segnia vsának sérelmére nézve Busán Herman előadá e’ sérelemnek mibenlétét, noha t.i. e’. város a’magyar koronához vissza­­csatoltatott, a’ katonakormány mégis megtiltotta a’polgároknak a’ követek küldetését e’ jelen országos közgyűlésre, a’ mint azok el is maradtak; sőt a’ múlt országgyűlésen volt követeknek diurnu­­mait sem engedte a’ község pénztárából kifizettetni, hanem a’pol­gárok magok közt gyűjtöttek pénzt azok fizetésére. Fennek követ­kezésében tehát az végeztetett, hogy felirásképen megfogják a’RK és RR Ő Felségét kérni, hogy a’ katonakormányt illynemű hatal­maskodásoktól eltiltani kegyesked­jék.— Az utolsó napon még Kö­­röskényi tarta egy hosszú s heves beszédet, mellyben előre bocsát­ván azt, milly szomorú köv­etkezései v­oltak mindenkor annak, ha valaki egy nemzetet nemzetiségétől’s nyelvétől meg akará fosztani, példa gyanánt hozv­án fel erre Napóleont ’s többeket, végre azt ál­lítá , hogy jelenleg a’ horvát nemzetet is e’ v­eszély fenyegeti, ideje tehát a’ népet fölvilágosítani, figyelmeztetni ’s ébren tartani, nehogy nemzetisége’s nyelve végképen elenyésszék. Ezek után ő excja az elnök egy rövid de felette ékes beszéddel e’jelen országos közgyű­lést berekesztette. (H-k.)

Next