Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-10-19 / 84. szám

fejébe, hogy kétszer kettő a protestánsnak csak szintúgy négy mint a cath­olicusnak, vagy­­­­oy egyiknek szintúgy s olly lakásra van szüksége mint a másiknak, talán nem tagad­játok , pedig ez alapja a mathesisnek és épí­tés- mesterségnek, ez tehát sem catholicus sem evangelici­s nem lehet. Hogy p. o. mace­dóniai Fülöp Nagy­ Sándornak atyja volt, olly történeti igazság protestánsnak mint catholi­­cusnak, pedig a história efféle történeti igaz­ságokon alapul ; a história tehát ha az ese­ményeket híven rajzolja sem catholicus sem protestáns nem lehet ; azt pedig szerény­te­­lenség és az igazságnak sérelme nélkül nem állíthatjátok, hogy egyetemi jeles historicu­­saink a történeti lett dolgokat hűtlenül és el­ferdítve tanítják. Hogy a józan ész, melly a világ eseményeinek fonalát—vagy is a tapasz­talást magába föl­véve reflectál, úgy a prote­stáns mint cath­olicust képes megnyugtatni , alig tagadjátok, pedig ez a kútfője minden jó­zan bölcselkedésnek ; az igazi bölcselkedés tehát sem catholicus sem protestáns nem lehet. Hogy az objectiv szép és fönséges a catholi­­cusnak szint az s nem több vagy kevesebb mint a protestánsnak , ön­magában világos, pedig ez alapja az aesth­eticának ; tehát ebben sem különbözhettek tőlünk. Hogy a természeti tü­nemények sem catholicus sem protestáns ha­nem természeti okokból származnak, alig szük­ség bizonyítani, pedig a természet­tudomány­nak egész feladata nem egyéb , mind­ezen okok nyomozása ; a physica tehát vallási pár­tot nem ismer. Hogy a nap, hold, és egyéb é­gi­testek változásainak, phasisainak kiszámítá­sában sem­ catholicismusra sem protestantis­­musra nincs szükség , bizonyos­ pedig a csil­­lagászat­ ebben áll, tehát ez sem ismerhet val­lási pártot. Mi végre a magyar, német, görög, franczia sat. nyelveket és literaturákat illeti, e­­zek hasonlókép sem a cath, sem az evangeli­­cus vallás elve szerint nem alkalmaztatják magukat. Térjünk a törvény karra: a magyar polgári jogtan, a bányászi jogtan, a római pol­gári jogtan, sat. részint írott részint gyakor­lati törvényeken, a statistica és politica pe­­dig tényeken alapulnak; már hogy miként le­hessen a törvényeket catholicusoknak vagy protestánsoknak elkeresztelni, mi meg nem foghatjuk. Mondhatná ugyan valaki közéletek, hogy miután a politicai tudományok legfon­­tosbak , épen azért szükség a kérdéses egye­tem fölállítása, mivel a protestánsok politikája a catholicusokétól (vagy­is a nemzet nagyobb részeétől) tetemesen különbözik. Úgy, tehát azt kívánjátok, az összes nemzet alkalmaz­tassa magát a ti magánosztálytokhoz, nem pedig inkáb az alkalmaztassa magát az összes nemzethez? — valóban gyönyörű logica, és példánya a nemzetiségért! buzgóságnak ! ? ha pedig ezt nem kívánjátok, akkor aggodalom nélkül léphettek valamint léptetek eddig is. a fönálló magyar egyetem tanodáiba, mert itt a politikai tudományok sem catholicusoknak sem protestánsoknak, hanem a nemzet minden vallású fiainak hirdettetnek. Általában véve a a politica kétféle, t. i. kül és bel­politica; a kül­politicára nézve leh­etlen velünk egyet nem értenetek , mivel azt megváltoztatni sem nekünk sem nektek sem egész ö­s­s­z­e­s nemzetünknek nem áll hatalmában , a bel­politicára nézve pedig nem szabad nem le­het különböznötök , ha csak a nemzetelleni­­ség undok bélyegét viselni nem akarjátok. — Mi az egyházi jogtant illeti , miután ez is nem csak egyházi végzéseken és régi gyakorlaton, hanem egyszersmind világos honi törvényeken épül, és nem csak a catholicusokra, hanem a magyarországi minden törvényesen bevett egy­házakra egyiránt vonatkozik, mint jogban szin­tén nem foglalkozhatik akár a cath­olicismus akár a protestantismus érdekeivel hanem pusz­tán csak törvényes igazakkal és jogokkal. Az orvosi tudo­m­á­n­y­o­k­a­t nem szük­ség említenünk, minthogy ezek nem a cath­o­licusok és protestánsok, de még az izraeliták között sem tesznek különbséget.-------S így bár­mennyire analysaljuk az eddig ismert tu­dományokat , gr. Széchenyikint in ultima ana­­lysi csak oda jutunk , hogy miután azok mint tudományok vallási különbséget nem ismernek, s igy sem reformált sem nem reformált vallási vehiculumra nem szorultak, az úgynevezett evang reform, egy­etem eszméjének megtes­tesítése tudományi és szellemfejlesztési tekin­tetben egészen szükségtelen. 10. (Folytatása következik.) Magyar tud­ósó társaság. Az aca­­demiának idei , vagyis XIII-dik nagy gyűlése, a föns. főlg nádor pártfogó helybenhagyásával s az elnökség rendeléséből, f. évi november 21­, az igazgató tanács ülései pedig nov. 25-d. ve­­endik kezdetüket. Minél fogva a társaság tagjai­ra nézve a megjelenés napja nov. 20., az igaz­gató tagok részére pedig nov. 24. leszen. A köz ülés napja a gyűlés folyamatja alatt fog kihir­­dettetni. Pesten, october 16. 1942. — D.Lebe­dei F. titoknok. AliBianac Srtársaság. Azon t. ez. irók, kik a Nemzeti Almanachban megjelent dolgoza­taikért az illető tiszteletdijt még nem vették föl, ezennel kéretnek, hogy követeléseik iránt magukat C­s­a­n­á­d­y Ferencz társasági pénztárnok urnái Pesten, Ujvilágutcza Reisinger ház­adik emele­tén, f. évi november 1 -skéig jelenteni szivesked- I!­jenek, mivel azontúl e tiszteletdijakról a társa­ság fog rendelkezni Pest, oct. Zsikán 1842. A közgyűlés meghagy tából. — Nagy I­g­n­á­c­z, jegyző. •Jelentés. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékp­énztár - egyesü­letnek ez évi közgyűlése folyó october 30-án délelőtti 9 órakor fog teli. Pest vármegye nagy teremében tartatni, mellyre minden t. ez. rész­vényes urak és asszonyságok ezennel tisztelettel meghivatnak. Ovas. Miután a pestbudai hangászegye­sület igazgatása alatti nyilvános énekiskola igaz­gatósága kötelességének érzi az említett intézet jó hírének bár­milly csonkítása ellen is figyelem­mel őrködni, ezennel kényteleníttetik nyilvánitni, hogy a nevezett énekiskolából az igazgatóság tudta s megegyezése nélkül kevés idő előtt kilépett leányok. H. C. és S. M. az éneklés tudomány első elveire ott ingyen taníttattak ugyan, de az intéze­tet sokkal előbb hagyták el a meghatározott ta­nulási esztendők vége előtt hogysem tökélyes kiképzettséget nyerhettek volna; minél fogva őket énekiskolánk nevendékeinek nevezni nem lehet annál kevésbbé , minthogy magu­kat ollyaknak nevezhetni az alapszabályok sze­rinti bizonyítvány leírása­ nélkül jogosítva nincse­nek. Pesten 1842. oct. 14-én.— Gróf Feste­tics Leo, egyesületi elnök. — Mátray Gábor, igazgató. Ikervárosi hintók Milly hűséggel és melegen csüggnek Pestbuda lelkes lakosai a fönséges nádor házán , ki élénk részvéttel vala mindenkor e két város örömeiben és ba­jaiban , legközelebb , késő időkre fönm­aradó emlék által iparkodtak tanúsitni. Azon mély fájdalom, melly Her­mine főlig assz. halála által minden érzékeny kebelben fakadott, még meg nem enyhült. Kora elhunyta után, több eszmék körzöttek ,­­köztünk mulatása emléké­nek mikénti örökítésére; győzött az, melly egy kápolnát inditványoza. Ezen kápolna létezni fog; a folyó hó le-én délutáni 4 óra tájban téve­re ismert jeles ízlésű építé­szünk H­i­­­d ur az első követ a város er­dejének határán azon fasorok végén, hol a nagy boldogult gyakran sétált. A kápolna „Hermine kápolnájáénak és a vidék „Hermine mezejének neveztetendik. Az építéshez szá­mos polgár járult kész­pénzzel, építményi a­­nyaggal és más szükséges szerekkel. A mint halljuk, a szükséges egyházi öltözeteket a női egyesület készítendi. Eként nyilatkozik min­den részről az őszinte részvét, az iránt, ki a szegények iránt m­ig élt legélénkebb rész­véttel viseltetett. —Néhány nap múlva visszatérend főváro­sunkba a munkáiról dicséretesen ismeretes fia­tal­­ösztésznő Kaergling Henriette, kilói érdekes leend következőt, a művésznő előmenetelének tanujant említenünk. Lyonból két megbízott érkezik nem rég Nürnbergbe, ott bizonyos K­­­eeb­e­r­g­e­r nek (ki a tizen­hatodik század elején telepedett meg Lyonban s nagy birtokot szerze, amellyel nagyobbrészt mind jótékony czélokra fordított) arczképét ki­­kutatandók, mellyet azonban nem itt, hanem legközelebb Bécsben találtak fel a császári képtárban, és miután a képtárfelügyelet Kralt urat kérték volna, szíveskednék a föllelt kép hű másolatát festetni, az erre a föladat minél pontosabb teljesítése végett a nevezett fiatal művésznőt választá. A másolat, első rendű művészek szigorú bírálata után, minden tekin­tetből tökélyesen sikerültnek ismertetvén , a megbízottak teljesen kielégítve vivék azt hónuk­ba vissza. A bécsi művészek illy kedvező ítélete nagy remény­ekre jogosít szorgalmas sidomdús m­űvésznénk iránt, kinek háromszori műkiállí­­tásainkban több jeles dolgozata tünteti ki szép hivatását és szorgalmát. Dolgozatin erő­s mély fölfogás ömlik el; szerencsés színezet, jel­lem , és fesztésznőknél ritka biztosság emelik műveit. Mi szerencsét kívánunk a szorgalmas művésznőnek, t. olvasóinkat pedig hazatérte után újabb művei megtekintése végett figyel­­m­eztetendjük. Sas, Fej­érvárból, oct. 17 Főispánunk ő kegyelnességének elnöklete alatt, nagyszámú közönség jelenlétében kezdeték meg évne­­gyedes közgyűlésünk , mellyet némellyek bi­­zonyáros előjelekből viharosnak jósoltak Eddig még csak egy pár személyeskedés történt, pedig köz- és nem személy-ügyek tárgyaltat­tak. Mi lesz majd akkor, ha valóban szemé­­­lyek ügye kerülend szőnyegre?— A mai ülést beléptekor üdvözlő hangos éljenzéssel foga­dott főispánunk rövid,velős beszéddel nyitá meg; azután jelenté a KKnak és Iiánek, hogy báró M i s k­e, ki több év előtt a megye táblabirá­­inak sorába igtattatott, hivatalos esküjét kí­vánja letenni , mi meg is történvén , váloga­tott szavakban igére az érdemdús ősz férfiú teljes készségét s közügyekbeni részvéte csüg­­gedhetten, buzgóságát. Ez után egy kis vita ke­letkezett az iránt: minő tárgy vétessék föl e­­lőször ; a többség a küldöttségek munkálatait kívánta először tárgy­altatni, s igy szőnyegre jött az országgyűlési utasításokban munkálódó választmány több rendbeli tudósítása, amellyek­­nek megvitatásáról s eredményéről a közeleb­bi alkalommal. Ili­­strftól. Nagyvárad. Közgyűlé­sünk sept. 22. első alispánunk által nyittatott meg , és ugyanannak elnöklete alatt folytatta­tok, minthogy főispánhelyettesünk a múlt gyű­lés alkalmával­ szomorú események következ­­tében nyilatkoztat, hogy mig a köztanácsko­zásokban megkívántat­ illő rend helyre nem álland, és személye méltatlan bártalmak ellen védve nem leend, elnökölni nem fog. Föld­­­olvastatott t­isa­nni helytartótanács leirata, mellyben tudtára adatik a megyének , misze­rint Földváry Gábor ur kir. biztosul kü­l­­detendik hozzá az utóbbi közgyűlésben tör­tént egyenetlenségek megvisgálására, nehezte­lés jelentetvén e leiratban egyszersmind ő Fölsége részéről a megyének pártoskodása , a tanácskozásokban­ viszálykodások és sze­mélyes illetlenségek fölött A Rendek e k. rendeletnek teljes készséggel hódalnak azon reményben, hogy az igaz ügy győzni fog. Ezek folytában a nm. helytartótanácsnak még több rendbeli leiratai fordultak elő.— 2) Hal­ler Ferencz grófnak horvátországi bánná tör­tént kineveztetése öröm kinyilattkozottal jegy­zőkönyvbe iktattaték. — 3) A husárszabályo­­zás kissé élénkebb vitákat idézett elő. A hus ára” első nap b­ebb szállitatván, már másnap a mészárosok folyamodványt nyújtottak be, mellyben nyilatkoztatják, hogy ha az föl nem emeltetik, a husmérést bár­kinek átengedni 334

Next