Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-05-23 / 47. szám
legtöbbet használandana, ha a birtokosok részére alakítandó zálogral kölcsönző bank minden részről, tekintettel az 1840 : 21. t. ez. 10- es 20. szorgalmasan megfontoltatnék és a külföldön létező hasonló intézetek példájára a legczélszerűbb törvények alkottatnának. VII. Azon terhet, mellyel a pozsonyi háztulajdonosok az országgyűlési tagok számai a szolgáltatott ingyen-szállások által viselnek , maguk a Kir. és Kit. már múlt országgyűlés alkalmával ápril 25ről kelt fölterjesztésükben jelentenek. — kívánja tehát öcs. s ap. kir. Fölsége, hogy az országgyűlési szállásokért adandó kárpótlás tanácskozás alá vétessék , s ugyan e tárgyban ő fölsége elébe még jelen országgyűlés alatt törvényjavaslat terjesztessék. Vili. Az, mit ő Fölsége a KK. és Kiknek még az lSoVfiki kegyelmes előadásokban meghagyni az iránt kegyelmesen méltóztatott, hogy mivel akkoron az országos választmányok, s 1827 ben nevezett határszéli küldöttségek költségei fedezése végett, ő cs. kir. fönsége az ország nádora részéről tett közbevetésre, az országos pénztár hiánya miatt saját királyi kincstárából 262,GOB fr. 29/áo kr. előlegeztetett, a KK. és KK. azon összegnek a k. kincstár részére hová előbb megtérítéséről gondoskodjanak, most, miután az 1836. és 1846ki országgyűléseken kirendelt országos választmányok költségeinek hozzájárulta által azon előlegezés 488,566 ft. ezüst pénz, és 24,313 ft. 2 kr. n. w. nevezetes summára növekedett, — annak szüksége sürgetősebb, — ő Fölsége tehát a legfölsőbb kincstárát terhelő olly és annyi közszükségű kiadások által inditatva kegyelmesen kívánja, hogy az érintett kölcsön gyors visszatérítéséről gondoskodás történjék. És ezek, mellyeket ő cs. kir. sap. Fölsége a KKr. és Kiknek kegyelmesen előterjesztetni azon hozzáadással parancsolt, hogy a KK. és KK. ezen legfölsőbb akaratnak úgy fognak legbizonyosabban megfelelni , ha állandó szorgalmukkal, az időveli gazdálkodást tekintve, azon kívül mindenigyekezetüket oda forditandják, hogy a köztárgyalások alkalmával kellő rend, s a szavazatok biztosítása azok részére, kiket illet, az 1625: 62., 1723: 7. értelmében megtartassák. — Egyébiránt ő cs. s apost. kir. Fölsége a Kir. és Rirnek cs. kir. kegyével legkegyelesebben és állandóul hajlandó marad s a t.fitormk ügyei. ( Vasutak, vámok, Fiume, Győr, Pozsony. Folyt.) Az egész világ tudja, és így nem szükség bővebben értekezni, hogy a vasutakra nézve nincs veszedelmesebb mint a párhuzamos vonal. A fiumei vasútnak pedig illyen vonala lesz. És e vonal a triesti vasút. arra a tényező erőt tekintjük, mellyet az austriai kormány vasutjaira fordít, könnyen jósolható, hogy a triesti vonal kész lesz mielőtt Magyarországban a fiumei vasút tervét elkészíthetjük. És igy a kereskedés már a triesti vasúton élénken fog működni, mikor a fiumei pálya föláll. A kereskedés természete pedig olyan, hogy ha valami vonalhoz szokik, azt könnyen el nem hagyja. Itt még egy észrevételt kényszeríttetem tenni. Az austriai kormány nyilatkozata szerint ő a vasutakat nem fogja tartani Ön igazgatása alatt, hanem bérbe adandja azokat. A bérlők megint a kereskedés természete szerint mindent elkövetendnek , hogy a triesti vonalon megtarthassák a közlekedést, a fiumeitől ezt elidegenítvén. E küzdésben a fiumei vasútnak szükségkép vesztenie kell, mert a triesti európai vonal több erővel, több resourceokkal bír mint a fiumei tartományi vonal. E küzdés a triesti vasút mellett még azért is sírkeres, mert a triesti kikötő a kereskedésre , hajózásra sokkal alkalmatosb a fiumeinél. És bármennyit költsön is az ország a fiumei kikötőre , a guarneroi Golf természetét változtatni Európának összes ereje nem képes, annyival kevésbé Magyarország egyedül. Lehet itt azt mondani, s talán fogják is, hogy a triesti és fiumei vasutak egymással concurrentiába lépni nem fognak; a triesti vasúton járni kelni fog az európai kereskedés az adriai tengertől, a balti tengerig, a fiumei vasúton tisztán magyar kereskedés élni. De ez állítás is csak leng meddig igaz, t. i. csak amennyiben magyar termesztmények vizetnének ki; de mi külföldről hozattatnék be, az a triesti vasúton Bécsen keresztül, és a Dunán fog hozzánk nagyobb részben jönni És e vonal föntartása végett lesz a már érintett küzdés a triesti s fiumei vasút között. Fia az ország a magyar kereskedés Fiume felé akarja vezetni, nem szükség annyi pénzt költeni, mennyi a buda-fiumei vasútra kívántatik, azt kevesebb költséggel is elérhetni. A magyar kereskedés természetes vonalai a folyók. A magyar kereskedés gőzösök által a Dunán le, a Száván fölvezettethetik, választassék a Száva jobb partján egy alkalmas pont és onnan építessék egy vasút Fiuméig. És sokkal olcsóbb lesz a fiume-budai vasútnál. Ezt átlátta egy priváttársaság, és e társaság által terveztetett már vasút Sziszektől Károlyvárig. Ha az ország a fiumei kereskedés végett valami lépést szükségesnek talál, biztosítsa e társaságot úgy, mint az ausztriai kormány a velencze-mailandi vasutat, mint fölebb érintettük, és ha az ország a sziszekkárolyvári vasút sikerét látja, ha kisül, hogy ebből nagy haszon háramlik az országra, ha az ország még ezután is kívánja, hogy a vasut folytattassék, lehet akkor úgy rendelkezni mint az jónak fog látszani. Ez minden esetre biztosabb eljárás, mint a milliumokkali experimentálgatás. Mert a fiume-budai vasut amint az most terveztetik, nem több experimentumnál. Vizsgáljuk most a másik tervet, Magyarországnak vasutak által kieszközlendő összekapcsoltatását az adria-balt-tengeri európai vonallal. Mondok már, hogy ez kétféle módon vihető ki. Az egyik vonal Budától Győrön keresztül Bécsbe, a másik Pestről Pozsonyon keresztül Günsendorfnál a Ferdinand-északi pályára vezet. Szemléljük e két vonalt egyenként közelebbről. A bécs-győri vasút egy társaság által , egy magyar báró vezérlése alatt nagy lármával terveztetett most négy vagy öt esztendeje; hirleltetek , minő roppant haszon fog keletkezni belőle az egész országra, és minden egyes részvényesre; összeköttetésbe hozattatok egy csatornával, melly ép azon társaság vezére által terveztetett a Dunának Tiszávali egybekapcsolására, és találkozott több magyar, ki részvényeket vett, részint nyereség-remény fejében, részint az ország java előmozdítása végett. De nem sokára kivilágosodott, miszerint ez ígéretekben igen sok szemfényvesztés rejlett. A társaság nem kezdő munkálatait Bécstől Magyarország felé , hanem Badent Becscsel szándékozott összekötni. Eleinte e munkálódás szárnyvonalnak neveztetett, ez ürügy alatt dolgoztak egy ideig, de a szárnyvonal kész lévén, nem fordult a társaság ereje Magyarország felé, hanem folytattalak a munkálatok Neustadt felé, ürügyül fölhozatván, hogy a vasut onnan Sopronynak vezett atendik. Midőn a vasut Neustadtot elérte, ismét nem fordult Soprony' felé hanem Gloggnitz felé a Schneeberghez És igy a bécs-győri vasut, noha tiz mértföldre terjedett, noha elnyelte mindazon pénzt, melly a magyar vasútra magyarok által szánva volt, mégis Magyarországban csak egy arasznyira sem terjedett. Ámításul azonban mégis a „bécs-győri vasút”” nevet viselte, mig az austriai kormány e helytelenségnek (igazi gúnynévnek) véget vetvén a bécs-győri nevezetet megszüntette, és e vonalt bécs-gloggnitzi vasútnak neveztetni parancsolt. S most a társaság vezére társait azon nyilatkozással lepte meg, hogy a társaság a Bécstől Győrig építendő vasútról egészen lemond. Csak journalistai kötelességünknek felelünk meg, midőn ezen, a bécs-győri vasúttársasága szigorú megrovást érdemlő eljárásának szomorú hatását Magyaroszágra nyíltan előterjesztjük. Az első szomorú hatás azokat illeti, kik Budáról Fiuméig vasutat terveznek.Mindenki átlátja a kvalitást, mellyben a fiumei és triesti vasut állani fog, és ime egy magyar társaság, egy magyar báró vezérlete alatt, sok magyar pénzzel, Magyarország java elői mozdítása ürügye alatt Bécsitől Triest felé tíz mértföldre terjedő vasutat készített, azt az austriai kormánynak minden pillanatban általadandó. Ez által a fiumei vasút létezhelése igen nehezítetett, mert mennyivel előbb készül el a triesti vasút, annyival kevésbé lehet remélem , hogy a fiumei vasut valahára létre kaphasson. Ezt mi nem azért jegyezzük meg, mintha nagy szerencsétlenségnek tartanák, mert ép e czikkünkben nézeteinket e tárgyról kimódoltuk , de részvétlenségünk azt hozza magával, hogy a fiumei vasut pártolóinak jelöljük ki tervük kivitelének akadályait és kútfejeit. A másik szomorú következés az, hogy a bécs-győri vasut a pest-günsendorfi vagyis rövidebben a magyar centrális vasut létrehozását négy esztendő óta gátolta. Az egész világ tudja, hogy a Ferdinandészaki már több évek előtt szárnyvonalnak Gansendorftól Pozsony felé a magyar határszélig vezetése szándékoltatok, melly ott a magyar centrális vasúttal találkozván Pestet, — Magyarország szivét— a Ferdinand-északi pályával való összekötendő. A Ferdinand-északi pálya austriai eljárásmód szerint a kormánytól engedelmet kért az említett szárnyvonal építésére. Ekkor fölállott a bécs-győri vasút vezére azon thesissel, hogy ez engedmény által paralellvonal létesittetnék; és a bécs-győri vasútra engedmény már lévén —s t. i. Bécstől a magyar határig — a gansendorfi szárnyvonal ne engedtessék meg, és nem is engedtetett meg. De a bécs győri pálya vezére még országgyűlésünket is el tudta ámítani; mert midőn a vasutak kérdése az 1S39-i országgyűlésen szőnyegre került, sokan a bécs-győri vasut mellett szólottak, annyival is inkább, mert ép akkor a bécs-győri vasut vezére azon csatornát tervezte, mellyet, mint a Dunát a Tiszával összekötendő, már említettünk. A bécsgyőri vasútnak az országgyűlésen jelenlevő elámított pártolói egy repraesentatiót eszközlettek ki, mellyben ő Fölsége megkérettetteti, hogy a szárnyvonal építését Gansendorftól a magyar határig engedje meg ugyan, de azon megszorító hozzátétellel, hogy" e szárnyvonal használása a társaságnak addig meg ne engedtessék, míg a vonal Pestről az említett szárnyvonalig kész nem lesz. Az osztó igazság e helyzetben azon kérelmet következtette volna ő Felségéhez, hogy a bécs-győri vasut (akkor még szárnyvonalnak neveztetett bécs-badeni pálya) használtatni ne engedtessék. De ez nem történt, hanem ő Fölsége csak arra kerestetett meg, hogy a bécs-győri vasut társaságát kötelességei teljesítésére szorítsa. *) De a gansendorfi szárnyvonal nem engedtetett meg, mert amint mondám a bécs-győri vasut vezére ezt paralellvonalnak állította, és igy a dunai baloldali, vagyis centrális vasút sem jöhetett létre. E szerint a bécs-győri vasút vezérének köszönheti Magyarország, hogy a fiumei vasút létrehozása nehezítetett, és a centrális v. dunabaloldali vasut három esztendeig akadályoztatott. A győr-bécsi vasút tehát most létrejönni nem fog, mert a társaság saját czéljáról lemondott. Ez magában nem kár, mert a bécsgyőri vonal természetelleni vonal. A bécsgyőri vonal czélja lett volna Magyarországot összekötni az európai adria-balt-tengeri vonallal, de ép e czélja a vonal természetelleniségét bizonyítja be. Mert Magyarországnak három negyedrésze a Duna baloldalán fekszik. #3 Aki e tanácskozásokat közelebbről ismerni akarja (és valóban méltó hogy bővebben ismertessenek), olvassa a Ki. es Kft. naplóját és a mágnási naplót — bizonyára igen váratlan furcsaságokra fog találni. Gr. M. J. 323