Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-05-23 / 47. szám

legtöbbet használan­dana, ha a birtokosok részé­re alakítandó zálogral kölcsönző bank minden részről, tekintettel az 1840 : 21. t. ez. 10- es 20. szorgalmasan megfontoltatnék és a külföldön létező hasonló intézetek példájára a legczélszerű­bb törvények alkottatnának. VII. Azon terhet, mellyel a pozsonyi ház­tulajdonosok az országgyűlési tagok számai a szol­gáltatott ingyen-szállások által viselnek , maguk a Kir. és Kit. már múlt országgyűlés alkalmával ápril 25ről kelt fölterjesztésükben jelentenek. — kívánja tehát öcs. s ap. kir. Fölsége, hogy az országgyűlési szállásokért adandó kárpótlás ta­nácskozás alá vétessék , s ugyan e tárgyban ő fölsége elébe még jelen országgyűlés alatt törvény­javaslat terjesztessék. Vili. Az, mit ő Fölsége a KK. és Kiknek még az lSoVfiki kegyelmes előadásokban meg­hagyni az iránt kegyelmesen méltóztatott, hogy mivel akkoron az országos választmányok, s 1827 ben nevezett határszéli küldöttségek költ­ségei fedezése végett, ő cs. kir. fönsége az ország nádora részéről tett közbevetésre, az országos pénztár hi­ánya miatt saját királyi kincstárából 262,GOB fr. 29/áo kr. előlegeztetett, a KK. és KK. azon összegnek a k. kincstár részére hová előbb megtérítéséről gondoskodjanak, most, mi­után az 1836. és 1846ki országgyűléseken ki­rendelt országos választmányok költségeinek hoz­zá­járulta által azon előlegezés 488,566 ft. ezüst pénz, és 24,313 ft. 2 kr. n. w. nevezetes sum­mára növekedett, — annak szüksége sürgetősebb, — ő Fölsége tehát a legfölsőbb kincstárát terhelő olly és annyi közszükségű kiadások által inditat­va kegyelmesen kívánja, hogy az érintett kölcsön gyors visszatérítéséről gondoskodás történjék. És ezek, mellyeket ő cs. kir. s­ap. Fölsége a KKr. és Kiknek kegyelmesen előterjesztetni azon hozzáadással parancsolt, hogy a KK. és KK. ezen legfölsőbb akaratnak úgy fognak leg­bizonyosabban megfelelni , ha állandó szorgal­mukkal, az időveli gazdálkodást tekintve, azon kívül minden­­igyekezetüket oda forditandják, hogy a köztárgyalások alkalmával kellő rend, s a sza­vazatok biztosítása azok részére, kiket illet, az 1625: 62., 1723: 7. értelmében megtartassák. — Egyébiránt ő cs. s apost. kir. Fölsége a Kir. és Rirnek cs. kir. kegyével legkegye­lesebben és állandóul hajlandó marad s a t.­fitor­mk ügyei. ( Vasutak, vá­mok, Fiume, Győr, Pozsony. Folyt.) Az egész világ tudja, és így nem szükség bő­vebben értekezni, hogy a vasutakra nézve nincs veszedelmesebb mint a párhuzamos vonal. A fiumei vasútnak pedig illyen vonala lesz. És e vonal a triesti vasút. a­rra a tényező erőt tekintjük, mellyet az austriai kormány vas­­utjaira fordít, könnyen jósolható, hogy a triesti vonal kész lesz mielőtt Magyarország­ban a fiumei vasút tervét elkészíthetjük. És igy a kereskedés már a triesti vasúton élén­ken fog működni, mikor a fiumei pálya föláll. A kereskedés természete pedig o­lyan, hogy ha valami vonalhoz szokik, azt könnyen el nem hagyja. Itt még egy­ észrevételt kény­­szeríttetem tenni. Az austriai kormány nyilat­kozata szerint ő a vasutakat nem fogja tartani Ön igazgatása alatt, hanem bérbe adandja azo­kat. A bérlők megint a kereskedés természe­te szerint mindent elkövetendnek , hogy­ a triesti vonalon megtarthassák a közlekedést, a fiumeitől ezt elidegenítvén. E küzdésben a fiumei vasútnak szükségkép vesztenie kell, mert a triesti európai vonal több erővel, több resourceokkal bír mint a fiumei tartomány­i vonal. E küzdés a triesti vasút mellett még azért is sírkeres, mert a triesti kikötő a ke­reskedésre , hajózásra sokkal alkalmatosb a fiumeinél. És bár­mennyit költsön is az ország a fiumei kikötőre , a guarneroi Golf termé­szetét változtatni Európának összes ereje nem képes, annyival kevésbé Magyarország egyedül. Lehet itt azt mondani, s talán fogják is, hogy a triesti és fiumei vasutak egym­ással concurrentiába lépni nem fognak; a triesti vas­úton járni kelni fog az európai kereskedés az adriai tengertől, a balti tengerig, a fiumei vas­úton tisztán magyar kereskedés élni. De ez állítás is csak len­g meddig igaz, t. i. csak a­mennyiben magy­ar termesztmény­ek vizetné­nek ki; de mi külföldről hozattatnék be, az a triesti vasúton Bécsen keresztül, és a Dunán fog hozzánk nagy­obb részben jönni És e vo­nal föntartása végett lesz a már érintett küz­dés a triesti s fiumei vasút között. Fia az ország a magyar kereskedés Fiu­me felé akarja vezetni, nem szükség annyi pénzt költeni, mennyi a buda-fiumei vasútra kívántatik, azt kevesebb költséggel is elér­hetni. A magyar kereskedés természetes vo­nalai a folyók. A magyar kereskedés gőzö­sök által a Dunán le, a Száván fölvezettethe­tik, választassék a Száva jobb partján egy alkalmas pont és onnan építessék egy vasút Fiuméig. És sokkal olcsóbb lesz a fiume-budai vasútnál. Ezt átlátta egy­ priváttársaság, és e társaság által terveztetett már vasút Sziszektől Károly­várig. Ha az ország a fiumei kereskedés végett valami lépést szükségesnek talál, biz­tosítsa e társaságot úgy, mint az ausztriai kormány a velencze-mailandi vasutat, mint fölebb érintettük, és ha az ország a sziszek­­károly­vári vasút sikerét látja, ha kisül, hogy ebből nagy haszon háramlik az országra, ha az ország még ezután is kívánja, hogy­ a vasut folytattassék, lehet akkor úgy­ rendelkezni mint az jónak fog látszani. Ez minden esetre biztosabb eljárás, mint a milliumokkali expe­­rimentálgatás. Mert a fiume-budai vasut amint az most terveztetik, nem több experimen­tumnál. Vizsgáljuk most a másik tervet, Magyar­­országnak vasutak által kieszközlendő össze­­kapcsoltatását az adria-balt-tengeri európai vonallal. Mondok már, hogy ez kétféle módon vihető ki. Az egy­ik vonal Budától Győrön keresztül Bécsbe, a másik Pestről Pozsonyon keresztül Günsendorfnál a Ferdinand-északi pályára vezet. Szemléljük e két vonalt egyen­­ként közelebbről. A bécs-győri vasút egy társaság által , egy­ magyar báró vezérlése alatt nagy lármá­val terveztetett most négy vagy öt esztendeje; hirleltetek , minő roppant haszon fog kelet­kezni belőle az egész országra, és minden egy­es részvényesre; összeköttetésbe hozatta­tok egy­ csatornával, melly ép azon társaság vezére által terveztetett a Dunának Tiszávali egybekapcsolására, és találkozott több magyar, ki részvényeket vett, részint ny­ereség-remény­ fejében, részint az ország java előmozdítása végett. De nem sokára kivilágosodott, misze­rint ez ígéretekben igen sok szemfény­vesztés rejlett. A társaság nem kezdő munkálatait Bécstől Magyarország felé , hanem Badent Becscsel szándékozott összekötni. Eleinte e munkálódás szárnyvonalnak neveztetett, ez ürügy alatt dolgoztak egy­ ideig, de a szárny­­vonal kész lévén, nem fordult a társaság ereje Magyarország felé, hanem folytattalak a mun­kálatok Neustadt felé, ürügyül fölhozatván, hogy a vasut onnan Sopronynak vezett aten­­dik. Midőn a vasut Neustadtot elérte, ismét nem fordult Soprony' felé hanem Gloggnitz felé a Schneeberghez És igy a bécs-győri vasut, noha tiz mértföldre terjedett, noha elny­elte mindazon pénzt, melly a magyar vasútra ma­gyarok által szánva volt, mégis Magyaror­szágban csak egy arasznyira sem terjedett. Ámításul azonban mégis a „bécs-győri vasút”” nevet viselte, m­ig az austriai kormány e hely­telenségnek (igazi gúnynévnek) véget vetvén a bécs-győri nevezetet megszüntette, és e vonalt bécs-gloggnitzi vasútnak neveztetni pa­­rancsolt. S most a társaság vezére társait azon nyilatkozással lepte meg, hogy a társaság a Bécstől Győrig építendő vasútról egészen lemond. Csak journalistai kötelességünknek fele­lünk meg, midőn ezen, a bécs-gy­őri vasút­társasága szigorú megrovást érdemlő eljárá­sának szomorú hatását Magyaroszágra nyíl­tan előterjesztjük. Az első szomorú hatás azokat illeti, kik Budáról Fiuméig vasutat terveznek.­­Minden­ki át­látja a k­valitást, melly­ben a fiumei és triesti vasut állani fog, és ime egy magyar­­ társaság, egy magyar báró vezérlete alatt,­­ sok magyar pénzzel, Magyarország java elő­­i mozdítása ürügy­e alatt Bécsitől Triest felé tíz mértföldre terjedő vasutat készített, azt az austriai kormány­nak minden pillanatban által­­adandó. Ez által a fiumei vasút létezhelése igen nehezítetett, mert menny­ivel előbb készül el a triesti vasút, annyival kevésbé lehet re­mélem , hogy a fiumei vasut valahára létre kaphasson. Ezt mi nem azért jegy­ezzük meg, mintha nagy szerencsétlenségnek tartanák, mert ép e czikkü­nkben nézeteinket e tárgyról kimódol­tuk , de részvétlenségünk azt hozza magával, hogy­ a fiumei vasut pártolóinak jelöljük ki tervük kivitelének akadályait és kútfejeit. A másik szomorú következés az, hogy a bécs-győri vasut a pest-günsendorfi vagy­­is rövidebben a magyar centrális vasut létreho­zását négy esztendő óta gátolta. Az egész világ tudja, hogy a Ferdinand­­északi már több évek előtt szárnyvonalnak Gansendorftól Pozsony­ felé a magyar határ­szélig vezetése szándékoltatok, melly­ ott a magyar centrális vasúttal találkozván Pestet, — Magyarország szivét— a Ferdinand-északi pályával való összekötendő. A Ferdinand-északi pálya austriai eljárásmód szerint a kormány­tól engedelmet kért az említett szárnyvonal épí­tésére. Ekkor fölállott a bécs-gy­őri vasút ve­zére azon thesissel, hogy ez engedmény által paralellvonal létesittetnék; és a bécs-győri vas­útra engedmény már lévén —s t. i. Bécstől a magyar határig — a gansendorfi szárnyvonal ne engedtessék meg, és nem is engedtetett meg. De a bécs győri pálya vezére még ország­gyűlésünket is el tudta ámítani; mert midőn a vasutak kérdése az 1S39-i országgyűlésen szőnyegre került, sokan a bécs-győri vasut mellett szólottak, annyival is inkább, mert ép akkor a bécs-győri vasut vezére azon csa­tornát tervezte, melly­et, mint a Dunát a Ti­szával összekötendő, már említettünk. A bécs­­győri vasútnak az országgyűlésen jelenlevő elámított pártolói egy repraesentatiót eszköz­­lettek ki, mellyben ő Fölsége megkérettetteti, hogy a szárnyvonal építését Gansendorftól a magyar határig engedje meg ugy­an, de azon megszorító hozzátétellel, hogy" e szárnyvonal használása a társaságnak addig meg ne enged­tessék, míg a vonal Pestről az említett szárny­vonalig kész nem lesz. Az osztó­ igazság e helyzetben azon ké­relmet következtette volna ő Felségéhez, hogy a bécs-gy­őri vasut (akkor még szárnyvonal­nak neveztetett bécs-badeni pálya) használ­tatni ne engedtessék. De ez nem történt, ha­nem ő Fölsége csak arra kerestetett meg, hogy a bécs-győri vasut társaságát kötelességei tel­jesítésére szorítsa. *) De a gansendorfi szárnyvonal nem enged­tetett meg, mert a­mint mondám a bécs-győri vasut vezére ezt paralellvonalnak állította, és igy a dunai baloldali, vagy­is centrális vasút sem jöhetett létre. E szerint a bécs-győri vasút vezérének köszönheti Magyarország, hogy a fiumei vas­út létrehozása nehezítetett, és a centrális v. dunabaloldali vasut három esztendeig akadá­lyoztatott. A győr-bécsi vasút tehát most létrejönni nem fog, mert a társaság saját czéljáról le­mondott. Ez magában nem kár, mert a bécs­­győri vonal természetelleni vonal. A bécs­­győri vonal czélja lett volna Magyarországot összekötni az európai adria-balt-tengeri vonal­lal, de ép e czélja a vonal természetellenisé­­gét bizonyítja be. Mert Magyarországnak há­rom negyedrésze a Duna baloldalán fekszik. #3 A­ki e tanácskozásokat közelebbről ismerni akarja (és valóban méltó hogy bővebben ismertessenek), olvassa a Ki. es Kft. naplóját és a mágnási nap­lót — bizonyára igen váratlan furcsaságokra fog találni. Gr. M. J. 323

Next