Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-06-03 / 54. szám

az adózni nem akaró nemesség erszényéből is ; de vannak mások is, kik mind euteria- tagok hel­lyel közzel holmi ártatlan megyei kedvezésekre is kiváltságosittatnak ; van gyámatya , ki gyámokt­­jának pénzeit 10 — 15 ezer lóri­dig a legjobb helyről fölszedvén, s el is keltvén, a szegény árvának szemeit egy negyed ívnyi papirossal tolta ki; akad táblabiró, ki agyon verte juhá­szát, azonban szerencséjére a próbák elégte­lensége miatt föloldoztatott; van egy eskü­ttecske is, kinek jelen regényes helyzete egyedül a ked­vező i­n­f­o­r­m­­a­t­­­o­k szüleménye , különben a sok költséges bécsi utazások mellett sem hor­dozhatná a fölmentő kegyes decretumot levéltár h­ozájában; de számtalanok azok is , kik a nemesi felkelési pénztárból kölcsönözött tőkéiket nem hogy lefizetnék , de sőt a számos évek óta elmaradott kamatokat is, egy jól stylizált adós­ levelecské­­vel tisztázzák, s ezeknek a liberalismus aégisze alatt mindent szabad — szabad a követutasitási gyűlésre kardokat nyilvánosan, s pedig kérked­ve köszörültetni, szabad falukról falukra járni, s az adó korszerűségét állásukról lemenydörögni, s az el nem fogadás esetében szabad fenyegetni az adózni nem akaró nemességet, mert az divat­eszméjük szerint az elérni óhajtott czél által szentesített eszköz az érdekegyesítésre ! — Azon­ban a századok óta­­önálló törvények mellett — a szólásszabadság magasztos korszakában — harczolni s a rokon­ keblű köznemességgel egyet­érteni , több mint politikai bűn, ezen vakmerőség a legnagyobb criminalitással határos. — Már hogy az illyenek közöl többen a föltisztelt cotteriaban alárendelt szerepekkel is megelégesznek, a do­log természetéből foly. — Illy darázs­fészekbe nyúltam én Zala vármegyében, midőn az adózástól idegenkedő köznemességet egyúttal ezen régi gyámságnak kényszeritett járma alól, ha­bár csak egy részben is fölszabadítani igye­­keztem, nem csoda tehát , ha megbecstelenitte­­tésemre még házi viszonyomat is , a mellynek azonban minden családatya ki van téve — hasz­nálták, s neme ily, annak idejében tisztára ho­zandó, de igenis elmagyarázott szavaim miatt szi­gorú nyomozás rendeltetett személyem ellen. — Most ezzel bezárom védelmemet , azon remény­nyel , hogy ennek következtében lesz talán alkal­mam az időszaki sajtó utján bővebben is nyi­latkozhatni. Forintosházi Forintos Györgyi biró: Bilit(*1)Dl. N.-Várad, máj. 30. F. h. 18. érkezett meg városunkba mélt. báró Bemer László d. sz. püspökünk, s 27én mentek végbe a t. ns megye rendei s a katonai tisztikar részéről a tisztelkedések. 28án a beiktatási ünnepélyt régi 9 órakor diszmenet nyitotta meg, melly ő mél­tóságát folytonos taraczk-durrogások , s harangok zúgása közt vezeté püspöki lakából a székes egyházba , hol is a sz. miseáldozat ünnepélyes szertartással bemutattatott. Ezt követé a pompás, s jó ízléssel rendezett ebéd. Estve V.- Olaszi na­gyobb utczái s épületei ki voltak világítva; az utóbbiak közt megemlítést érdemelnek ő herczeg­­sége H­o­h­enl­o­h­e Sándor prépost lakása, a pap­növendék­ lak , s a városház igen eredeti fölirá­­­saikkal. Az ünnepély berekesztéséül esti 9 órakor tűzijáték adatott, a mellyhez vezető út ismét szá­mos fáklyákkal volt világitva. Hogy a köznép kedvéért az egy pár ökör sütése amollyan 4 ölnyi hosszú fanyársakon, nem különben a nehány hor­dó bor el nem maradhatott — gondolható. Végre legyen szabad levelezőnek is egy észrevételt tenni, úgy hiszem mindnyájan meg vagyunk arról győződve, hogy találtatnak magas állású egyénekben néma tulajdonságok, mellyek bizonyos néposztályra olly igen üdvös, olly igen kellemes hatásúak, se tulajdonságokat nem pó­tol­­ a rang, nem születés, nem millió­nyi vagyon — nem azon szives leeresz­kedést, mellyel ő méltósága alig harmadnapi köztünk léte után tanusita, midőn köztiszteletü­gr. Hab­erünk kíséretében kisétálván város-kertünkbe a nép üdvözléseit azon bizonyára megszokott szives modorban viszonza. S e megemlítéssel derék Csokonaink szerint tartoztam : Nem közönséges szokásból Nem sovány hizelkedésből --------- —. Hanem belső tiszteletből. 353 Erdélyi Vazul g. e. püspök ő m. beikta­tása is a napokban leend. L. . . sz. Gy . . a. A nógrád­b­ól. Verőcze. (Nyilatko­zat a P. H. 249k számában előforduló nógrádi közleményre.) A P. H. 2­491k számában olvasom azon nógrádi közlést, melly­­ben előadatik, miként magyar ajkú híveim a n. megyéhez folyamodván előterjeszték, hogy „jól­lehet ők a község nagyobb részét teszik, én még­is többszörös kérelmeik ellenére, előttük ismeret­len német nyelven tartom isteni szolgálatukat, sőt e részben a folyamodókat elutasítottam, s a hely­séget is olly iskolatanitóval láttam el, ki magya­rul mit sem tud, kérvén egyszersmind ebbeli pa­naszukat orvosoltatni, s az isteni szolgálatra néz­ve a hazai nyelvet behozatni.“ Utána függesz­­tetik a n. megye leyális végzése , melly bennem csak tiszteletet ébreszte.Két alkatrésze lévén ugyan­is a föladásnak, minthogy a magyar nyelvnek az isteni szolgálatbani használatára vonatkozó sé­relem, s annak orvoslása egyenesen az egyház­­megyei kormányhoz tartoznék, az ugyan­oda, mint illetőségéhez átterjesztetett. Mennyire pedig az is­­kolatanitó elválasztása a népnevelés ügyét köze­lebbről érdekelné, e tárgy a járásbeli főbíró által megvizsgáltatni, s hasonlóképen az egyházme­gyei kormánynak értésül adatni rendeltetett. — Ámbár tehát a n. vármegye végzése bennem ag­godalmat épen nem gerjesztett, híveim előtt pedig magamat igazolni helytelennek látnám sajtó utján, mindazonáltal, mert a sötétszinű festmény publi­cum kezeibe jutott, s abban személyem szelle­mi alakja eltorzitatik , kénytetem a nyilvánosság terére föllépni megmutatandó, hogy szemeim a világosságot elviselhetik , s hogy tisztában va­gyok öntudatommal. Csak rövid nyilatkozatra szo­rítkozom. — A panaszos folyamodvány első fe­lére nézve ugyanis nyugodtan mondhatom, hogy miután híveimnek egy némelly zavargó elemei, már mielőtt a n. megyéhez fordultak, az egyhá­zi kormánynál benyújtották volna hasonló érde­mű kérelmüket, annak lényege kerületbeli ales­­peres úr által megvizsgáltatott legyen, s e vizsgá­latnak eredménye szülte igazolásomat egyházi kormányom előtt. — Az iskolatanitót illetőleg pedig bátran hivatkozom járásbeli főbíró úr hi­vatalos tudósítására,mellyet máris bevégzett eljárása folytában teend a n. megyének, honnan t. i. csak az világolhatik ki, miként az iskolatanitó a honi nyelvet elégedőképen bírja, és azon szolgálhat. Nem csodálkozom én a vádaskodáson, melly min­dig divatos volt a köznépnél, de hogy annyi el­keseredéssel s olly kíméletlenül vonszoltatom ha­tóságról hatóságra híveim által, ez az , mit fáj­lalok , és mit idegen galád befolyásnak tulajdo­nítok. Egyébkint föladóimnak szivemből megbo­csátok. Bizony tudhatták, milly nagy nyeresége az a lelkipásztornak, ha egy nyelv él nyája kö­rében, s azon szolgálhat gyülekezetének, és hogy a kötelességet a kényelemnek föl nem szabad ál­doznia. Végül el nem hallgathatom abbeli szava­mat : vajha a névtelen közlő vagy átalánosan a helység nevezetének mellőztével (elég lett volna az első betűjegy, a közönség előtt az érdemre nézve, ez úgy is mindegy lévén) vagy csakugyan akkor adta volna közre a tárgyat, midőn egyszers­mind annak kimeneteléről is értesült s értesíthe­tett volna, mert tudnia kell, hogy a becsületérzés nemesebb részünknek ama commune sensoriuma, mellyet embertársunkban kímélnünk illik. W­alter Ferencz verőczei plébános. H­­LFÖLDI I NAPLÓ. Ausztria — Innsbruck, május 7. János félig itt létekor lepleztetek le 4­796tól egész az utóbbi időkig a hon védelmében elesett vitézek emléke , melly a Franciskanusok templo­mában Hofer András emlékével átellenben álli­tatott föl. Az emlék gyönyörű, Kriesmayer korán elhalt jeles művésztől. Nehány lépcsőn áll az alapkő e fölirással: „Szabadság harczaiban elesett fiainak a hálás haza 1838.“ (az alapkő letételének ideje); ezen fölül áll az egyszerű ro­vatai schlanderseri fehér márványból, előrészén borostyán- koszorú által egyesitve a fegyver és kard, két oldalon Ausztria és Tyrolis geniusai angyal­ alakban , a rovatalon ül az enyészet an­gyala , egy táblát tartva, mellyre e szavak van­nak vésve: „Absorpta est mors in victoria“; — ez alak fölött nagyszerű dombormű fehér már­ványból emelkedik — Krisztusnak keresztfáról­! levétele , mellynek közepéből ugyancsak fehér márványból egyszerű kereszt nyúlik föl ; — az egész mű félkörbe van állítva, és keserédes ér­zettel lepi meg a szemlélőt Szerbia. — A török határokról, máj. 15. Kara-Georgi e vses­ég mind­ed­dig meg nem érkezik , s mint gyanítják csupán azon okból, mert Vucsics megmaradhatása még mindig kétséges, s ezt minden módon hos­­szitni igyekszik; a napokban egy tatár küldeték hozzá azon parancscsal, hogy mennél előbb hagyja el a várost; ő azonnal a basához külde kérve őt, csak még egy kevés ideig engedjen neki tartózkodást — be akarja várni t. i. a portától a kérelmükre'­ választ, melly ha kedvező leend, akkor a­lig választás Vucsics és Petro­nie­wics előtt fog történni, s Kara-Georgievics megma­rad; de ha kedvezőtlen választ kapnak, akkor a rudniki hegyekben tartózkodó hghez vonulnak, s fegyveres ellenállást fognak megkísérleni. E gyanú­nak a hadikészületek , mellyek közmozgásba teszik a kezeket, szolgálnak alapul, mindenfelé küldöz­­tetnek fegyverek , leginkább pedig Kragujevaczba, hova e rendkívüli esetben tétetnék át a rigi szék­hely. Azonban Vucsics és P­et­r­on­­­e­­in­cs, hogy a portát lekötelezzék maguk iránt, eddigi állomásukról leköszönő levelüket benyújtók. Spanyolország. — Madrid, május 12. Az új kabinet tegnapelőtt határozottan meg­­alakítatott. A kormány nem egészen egynemű, mivel némelly tagjai az uj , míg mások az a sza­­badelvűség pártolói. Lopez, Serrano, Ca­ballero, és Ayl­ton, az új iskola képvise­lői , s a túlbuzgó ifjúság főnökei valamint nyil­vánított ellenesei azon szabadelvű pártnak , melly­nek főnöke Arguelles. Lopez nemeskeblű, önzéstelen ifjú ember, de tüzes, s inkább theoreticus mint praktikus. Serrano jelenleg 32 éves lehet, ifjúságához mérve elegendő eszéllyel, és világisme­rettel bir. A nagyra­vágyás valamit mutatni, és parancsolni, Espartero­hoz hasonlóul űzi fö­lötte uralmát, s ugyan­olly természetes könyv­­séggel, és semmi műveltséggel bir, mint ez. Ca­ballero a kormány Mach­iavelje , éles eszű ra­vasz ember, s több ügyességgel bir mint minden társai, bár­milly nehéz vállalatot végrehajtani. Tehetsége nagy, de a nemes szívűség nála egé­szen hiányzik. A többi kormánytagok semmi jelentőséggel sem bírnak. Atelier, mit Lopez vállára vett, nagy, azonban tőle minden jót re­mélünk. Madrid, május 20. Telegraphi sürgöny jelenti, hogy miután a régens Linage és Z­u­r­b­a­n­o tábornokok letételébe — a kormány kívánatéba — bele nem egyezett, Lopez benyúj­­tó elbocsátatását, melly­el is fogadtatott. Bec­­cerra Go­mez­ur a tanács elnöke új kormány alakításával bízatott meg. A financzia M­e­d­i­z­a­­m­b­a­t­urra bízatott. Francziaország — Paris, május 20. A czukortörvények mellett sokkal nagyobb többség nyilatkozott mintsem várni lehetett, 286 szóval fogadtatott el 97 ellenében. Ugyanez­t ülésben az újonczok éves száma 80,000re ha­tároztatok. Apponyi Rudolf gróf ausztriai fran­­cziaországi követ unokaöcse nyerte el azon drá­ga albumot , melly a guadeloupet pártfogó höl­gyek által játszatott ki. Az album rajzolatokkal, gouache-és miniatűr-képekkel, s vázolatokkal, a legjelesb franczia művészek által készítettekkel jeleskedik, és a maga nemében megbecsülhetlen. Paris, május 21. A királyi rendelmények által april­iskáról, a franczia Marques- szi­geti dolgok szabályoztattak. A bűnök , és kicsa­pongások katonai törvényszék által ítéltetnek , a polgári dolgokra azonban első kérelmi törvény­székek állíttatnak. A helytartó megvan hatalmaz­va, mind azoknak tételére, mit csak a jó rend, és biztosság illy körülmények között megkivíván­­nak. .. A lengyel kivándorlónak, aláírás sege­delmével a Montmorency - egyházban örök időkre két gyászmisét alapítottak: az egyiket Ni­eme­e­­v­i­c­z Uros Gyula , és Km­arievicz Károly

Next