Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-04-19 / 31. szám

vé­gre Pietro Ost­ini albanoi püspökké, s Be­mer László báró, egri főkáptalannál volt ka­nonok s magy. hétszemélyi táblás ülnök, nagy­váradi latin szertartási­ püspökké praeconizáltattak. Rövid közlések Francziország­- bólPin báró a bor­es czukorrépa-művelés statisticáját adta ki Fran­­cziaországban, melly szerint, a 86 departament közül 75 szőllőm­üveléssel foglalkozik, s több mint 2 millió hectar van sző­llő­­­tővel beültet­ve s 2 400,000 család osztja az ezzel való foglalkozást. — A Const­it­uti­onnel szerint Bugeaud tábornagy a hadi kormánytól 30,000 embert kiván erősítésül, hogy táborozási tervét tökélyesen kivihesse. — A J. des Débats Clementine főherczegnő eljegyzését ápril 20kára határozottnak jelenti. Lakhelyükül az Elysée- Bour­bon , vagy­is Palais - Royal fog szolgálni. — A tengerész-miniszter parancsot adott nagy men­nyiségű ágyuk átszállítása iránt a Marquesa szi­getekre. A Mariette- ház Parisban szinte megbiza­­tott, hogy azon fatemplomok számára, mellyek azon szigetekben fölállittatnak , harangokat önt­sön. Parisban 86 illy faház építetik e czélra.­­ A pairek kamarája az őrsereg szaporítását tár­­gyazó törvényjavaslatot elfogadta. JV­-DrUan­uitt* Az alsóház előtt egy kü­lönös terv készül — egy „s­erial transit company bill“— mellynek czélja, hogy a Hanson Samu Wilhelmnek adott levegő-hajózási szabadalom több mint 12 személyre terjesztessék ki. Ezen terv semmit sem akar kevesebbet , mint hogy a vaspályák egy rendszerezett levegő- posta által elnyomassanak. — Úgy hallik , hogy az öt negyed éves walesi herczeg tulajdon udvartartást fog nyerni. „Különös 4*— megjegyzi a Sun — 15ha igaz.44 — A többször említett csendzavarók („Re­bekka és leányai””) a walesi fejedelemségben , kik asszonyi öltözetekben járnak, és záriákat, s vámpajtákat összerombolnak , nemcsak hogy foly­vást űzik garázdálkodásukat, hanem a csatornát meghaladva Bristol­ és Sommersetbe is elszéledtek. Poroszország: Berlini tudósítá­sok szerint, némelly kerületekben aggalom ural­kodik , mivel Jerusalemből azon szomorú hír ér­kezett, miszerint az ottani evang. püspök Ale­xander a törökök és héberekkel folytonos col­­lisióban van a proselytismus miatt.— Boroszló­ban azon hír terjeng, hogy ő felsége ajánlások nyomán a liebenthali apácza-kolostor visszaállítá­sát megparancsolá , olly módon, hogy ott Orsolya­­rend alapitassék. I Lengyelországi. Varsóba a czár vá­­ratik , ki nehány hétig maradand­ott, a lengyel dolgokat tulajdon szemeivel vizsgálandó , hogy a szükséges rendszabásokat azokhoz mérhesse. ptom. M e­h­m­e­d Ali az utazók és kereskedők országán átvonulását biztosabbá akarja tenni; e végre az igen tisztes és tisztelt Thurtun B­­urnak nagy pénzösszeget rendelt; a társulat egyptomi „Transitcompagnie44 czimet viselend , tetemes pénzösszeggel rendelkezhetik , s mindent el fog követni az utazók kényelmesebb átvonulhatására. Kairó és Alexandria között gőz­hajó fog rendesen járni , mi főleg az óság- bú­vároknak igen örvendetes intézkedés, miből azon­ban az ind, és európai kereskedésre nézve is szép hasznot remélnek. iflexic©: Febr. 14éig terjedő hirek sze­rint a mexicoiak a yukatanokkal igen szeren­csétlenül folytatják harczukat. Febr. lén A­n­­drada tábornok 1000 emberrel Campecheben egyik külvárost elfoglaló , de 4én 900 yukatan által Llergo tábornok serege által megtámad­­taték s kiűzetett; a harczban maga Andrada tá­bornok, Santa Ana kapitány — a praesidens , egy ezredes és 500 ember; a yukatanok részéről csak 70 ember veszett el. A mexicoiak egymás ellen dühöngnek és szökdösnek; a csata alatt olly zavar­ba jöttek , hogy egymást lődözték, s a pattantyúság szinte mexicóiak ellen ágyúzott, ígéri. Az első — úgymond — a szerződés útján­ megváltás; ez régi, de a megvá­tó nem talált magára nézve biztosítékot mind­addig , míg nap­jainkban a törvények nem gondoskodtak erről, hogy létesüljön, a megváltó részéről vagyon, a földesurével megegyezés kívántatik, olly kellé­kek, minőket nem lehet mindenkor föllelni; azért keletkezett a megváltásnak egy más stádiuma , mellyben a földész urának képes is , akarja is az aequivalenst megfizetni , de ez többet kiván annál, s igy mind egyesek, mind egész községek kizáratvák a megválthatás jótéteményétől. E bajt mellőzni lehetne, ha a megyei küldöttségek mint­egy ítélethozó törvényszékek által a szerződő fe­lek megegyeztetnének. E terv Th­urzó úr által közölteték a Társalkodóban. E tervben az érte­kező, mit tagadni nem lehet, kényszerítést lát, és visszatér a jobbágyi telkek hajdankori s mos­tani természetének vizsgálatára; hajdan szerinte az úrbéri telkek a bandériumok , jelenleg a ren­des katonaság alapjául tekintendők és a földes ur soha sem állott ezekre nézve olly birtokviszony­ban, mikép majorsági földeihez. Az 1832/aiki törvények szerint pedig a jobbágy képesitetvén telke eladására, a tulajdon­jogot még kevésbé találjuk a földes ur kezében, minél fogva az or­szág jogosítja az úrbéri tartozásokat teljes pótlás rendelése mellett kisajátítani, mit mi annyival in­kább igazolva látunk, mivel ez után a közha­szon kiszámíthatlanul növekszik, a­nélkül hogy az egyik vagy másik fél károsítatnék, sőt az aristokratiára nézve hozzá tesszük szilárdítása tekintetéből tanácsos, s pedig minél előbb, mi­vel most ez, mi később nem függend tőlünk, ha­talmunkban áll. Minthogy pedig a kényszeritett megváltás sem szülné a kívánt eredményeket, a megváltás harmadik stádiumában, mellyről ér­­tekezendik, módositást hozand föl szerző. VilÁg. (i.e. 30 ik sz.) „Egyházi ja­vak 44 czim­ alatt K. I. jeles értekezővel, kinek a Világ sok érett czikket köszön, találkozunk. Az értekező az egyházi javaknak túlbuzgók által szőnyegre hozott elkobzását a saját jognak, mel­­lyet a természetjog e szavakkal „másét ne bántsd”a véd és melly minden társulat jólétének horgonya, sérelemnek és a polgári viszonyok rombolása kez­deményének, a forradalom hírnökének nézi. Állí­tásait a történet lapjain festett eseményekkel tá­mogatja , mellyek tagadhatlanok, igazak, valók és rettenetesek, tekintsük akár a kihalt, akár az élő nemzetek életét. Élőnkbe állítja Franczia­­s Spanyolországot Aargauval, — mind­ezek az egyházi javadalmakat status- vagyonná alakíták, és alig múlt el néhány év, a status most szegé­nyebb mint vala; a kölcsönös bizalom a polgárok között megrázatott, s rohanva rohannak a vész lát­­ványába. A magyar egyházi javak elvételével al­kotmányunk sarkkövei rendítetnek meg, egész polgári létünket romuk alá temetendők , mert al­kotmányunk és az egyházi javadalmak, mind­kettő századok által szentesitve száz­ezrek vérével védet­tek és biztositottak, s a magánérdekekkel annyira egybeforrasztvák, hogy midőn tiszteletes elődeink saját jogaikért akár törvény előtt, akár a vérme­zőn síkra szálltak, soha sem feledkeztek meg az egyházról , s törvényes fejedelmünknek esküje az egyházi birtok utalmát magában foglalja.­­ Az egyházi javadalmakat tovább sem eredetileg, sem idő folytával nem lehet status javainak te­kinteni ; mert részint királyok adományai részint egyesek ajándékai, (p. o. sz. István mint a Turul nemzetség ivadéka , családi birtokaiból a nemzet ellenszegülése nélkül ajándékoza meg a magyar egyházat), sőt magának az egyháznak szerzemé­nyei , s a melly kéz ezek után nyúlt, az széttépte a polgári birtok szentségét is , és utat mutatott a rablásra. Idővel nem lettek status javaivá, mert nincs törvény, melly azoknak vallaná, sőt eli­­degenithetlenségük minden korban határzottan ki­­mondatik. 1825 ben az egybegyült atyák sérelmül emliték az egyházi javaktóli fizetéseket; 1843. nem csak ezt nem roszalják, hanem ez egész egyházi tulajdont elsajátítani akarnák, mi egye­dül világos és törvény ellenes következetlenség­gel történhetnék meg. Kik a jus eminenshez tá­maszkodnak , ezt mind a világi mind a polgári javakra ki kellene terjeszteniök , az elsőre pedig kiterjeszteni nem akarják — miért? erre könnyű a felelet, mert átlátják, hogy a polgári társaság önmagát támadná meg. Nyíltan kimondva, midőn a fellengősdiek az egyházi javakat közczélokra fordítandás ürügye alatt elvetetni kívánják, nem kívánnak sem többet, sem kevesebbet kivinni, mint azt, hogy nekik ne kelljen e közterhek vi­seléséhez járulni, s ha őszinte megváltjuk: van e közintézete hazában, melly létezését leginkább az egyháziaknak ne köszönné ? Az adó ügyének bukása nagy részint az egyházi javak megtáma­dásában fenekük , mert midőn egy részről a köz­terhek közös viselése indítványoztatik , akkor más részről a saját jog gúnyoltatik , mi sem igazság sem jogszerűség sem méltányosság de még bölcs előre látással sem egyeztethető. E czikkben nin­csenek körmön­font okoskodások, az előadás ter­mészetes, hű rajzával meglepő, minden tirádák nélkül is józan , higgadt. Értsék kiknek szól. !des$S Si hírlap (239dik sz.) Vezérczikke „F­iumei javaslatok 44 czim alatt rostálgatja a fiumei kapitányságnak ugyanezen számban köz­lőit az ország törvényhatóságaitól pártolást kérő körlevelét. Mi e vezérczikket figyelmesen átolvas­tuk , de átolvastuk a kapitányság körlevelét is, s íté­letünket nyíltan kimondva, az utóbbinak adunk el­sőbbséget, nem azon okból ugyan, mintha a vezér­cikkben küzdött terv, úgymint terv, messzebb terjedő, a kereskedés fölvirágzására, s nemzeti életünknek e szakbani kifejlődésére kevésbé hasz­nos , és szükséges volna —­ valóban nem ; csak azon egyszerű okból, mivel —■ bár a czikk igény­telen írója vallomása szerint megette kenyerének jobbját, s komor életéről rég lehanyatlott a phan­­tasia rózsakora —­ e czikkben a tapasztalatot, körül­ményeket , és progressives elvét egészen kizáró, magában ugyan igen szép idea közöltetik, mi alatt a kapitányság levele, higgadt hangulatban, s gya­korlati tapintattal a mulhatlanul teendőket s ki­­vihetőket sorozza elő, s tárgyismerettel , s valódi logicai következtetéssel e szavakkal zárja be ja­vaslatát: „ha ezen kereskedésünket gátló akadá­lyok , mellyek itt pontonkint kiszemelve előadvák, a törvényhozás által el lesznek hárítva 44 — azaz , ha biztos kikötő , gyors és biztos közlekedés, s a kereskedés élénkbitésére nem csak kiviteli , ha­nem némelly behozatali czikkek is megengedtet­nek, mellyekből mint specialitást a siciliai sat em­líti — „akkor bízvást előállhat a kereskedési tes­tület és akkor ő rajta lesz elmondani: most hagy­jatok minket cselekedni — laisser nous faire.44 A­­vagy ha a fönebb említett akadályok el lesznek hárítva, nem fog-e magától következni a hajógyár s a hasznosság elve, melly az emberi kebelbe olly kitörlhetlenül vésve van, egy tengerészeti iskola pedig most is létezik. — Csak lassan uram, ne legyünk olly türelmetlenek, s ne kíván­junk mindent egyszerre elnyelni, régi közmondás ,aki sokat markol, keveset szorít.44 Ne legyünk önkényes elvűek, s hagyjuk el már egyszer azon modort: „Akarom, gondolkozzál úgy mint én, a nélkül hogy fáradságot vennék magamnak veled okoskodni.44 Azonban csak fájdalommal említhetem, miként bár­mennyire i igyekezzék is gyönge szóza­tával — nem bir a lázitói modorból az érde­mes szerkesztő úr kivergődni. Avagy mi szük­ség volt e kérdést föladni: „Miért nem fogadta el a kapitányi tanács egészen a bizottm­ányi javas­latot ?-­ és nem vakmerészség, s gyanusítási düh­ é e föladott kérdésre azt felelni: „annak egyik oka tán az is lehet, hogy a tisztelt tanácsnak arra, miszerint Fiume városát valósággal — képvisel­je... — egy kis reformra van szüksége”. És miért mondta ezt a sz­ut? azért mert a választ­mány által — mellyről oka van hinni, hogy a kereskedői testület gondolkozását a kapitányi ta­nácsnál hivebben tolmácsolja (?) — pest- v. duna­­fiumei vasút csinálására ajánlott egy millió pítot jóvá hagyásával nem sanctionálta. Uram, Ön min­dent lelkesedésre épít — önnek már rég meg­mondták azt, hogy ön az érzelgések embere, tervvárait levegőben épiti — s még sem képes egé­szen józanulni. Sajnos, hogy ön szép elméje örökké szenvedélyeinek rabszolgája — s még saj­­nos abb , hogy ezekkel nyílt térre lép s ábrándos ömlengéseivel megmérgezi a még gondolkozni nem tanult ifju kebeleket; s legi­dvkozóbb , legeszmedú­­sabb javaslataiban is fészkel bizonyos alakosko- LAPVIZSGA Jelenkor (i.e. 30. sz.) „Megváltás44 czimű irányczikket nyújt. A sz. a megváltásnak három stádiumát állítja lenni; jelen elmefuttatá­­sában kettőről szól, a harmadikát jövő számban 249

Next