Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-12 / 111. szám

a 36dik §ban megállapított arány szerint rabságra leend átváltoztatandó. 23. §. Ha valamelly fogságra ítélt bűntettes ellen a reá szabott büntetés végrehajtásának ideje alatt olly bűntett fedeztetik föl, mellyért az még elitélve nem volt, s melly miatt a törvény értel­mében rabsági büntetésre ítélendő, — a bíróság nemcsak ezen bűntettért fogja a rabsági büntetést kiszabni, hanem egyszersmind azon fogsági időt is, melly az előbbi ítélet által kiszabott büntetés­ből még hátra vagyon, a 36dik §ban megállapí­tott arány szerint rabságra változtatja. 24. §. Ha pedig valamelly rabságra ítélt bűn­tettes ellen fedeztetik föl a büntetés végrehajtásá­nak ideje alatt valamelly még el nem ítélt bűntett, melly törvény szerint csak fogsággal volna bün­tetendő , a bíróság a 36dik­­ban megállapított arány szerint rabságra változtatja által a törvény­szabta fogsági büntetést. 25. §. A fenebbi 22dik, 23dik és 24dik §­­oknak esetein kívül a fogsági büntetést rabsági büntetésre változtatni soha sem lehet. 26. §. A­melly esetekben a törvény azt rendeli, hogy a tettes közhivatalától mindenesetre megfosztassék , vagy abból elmozdíttassék , azok­ban a beszámítás legkisebb mértékénél sem lehet a hivatalvesztés helyett más büntetést rendelni. 27. §. Egyéb esetekben pedig, mellyek hi­vatalvesztéssel büntethetők, ha a fönforgó kö­rülmények annyira enyhítik a beszámítást, hogy a hivatalvesztés fölöttébb súlyos büntetés volna, birói dorgálásra változtatja azt a bíróság. 28. §. Midőn valaki olly bűntett miatt, mellyre a törvény csak hivatalvesztést ren­del büntetésül, akkor ítéltetik, midőn már köz­hivatalt nem visel; ha viselt közhivatalától már előbb valamelly bűntett miatt ítélet által fosztatott meg, újabb bűntettéért a törvényszabta hivatal­­vesztés helyett fogsággal leszen büntetendő, melly a beszámítás nagyságához képest egy évig is ter­jedhet ; — ha pedig viselt közhivataláról maga mondott le, vagy abból akaratja ellen ugyan, de nem büntető közkereset következtében hozott íté­let által hagyatott ki, — bűntettéért a törvény­szabta hivatalvesztés helyett pénzbeli büntetés leend re, kimondandó , melly azonban ezerötszáz forintot meg nem haladhat. 29. §. Olly bűntetteknél pedig, mellyekre a hivatalvesztést nem egyedüli büntetésül rendelte a törvény , hanem azt más valamelly súlyosabb nemű büntetéssel kapcsolta össze, azon tekintet hogy a tettes már közhivatalt nem visel, bünteté­sének mértékét emelni nem fogja. 30. §: Pénzbeli büntetést csak ott ítélhet a bíróság, hol azt a törvény világosan rendeli, s a felebbi 28dik§-nak esetén kivül semminemű bün­tetést pénzbeli büntetésre általváltoztatni vagy pénzzel megváltani nem szabad, — ellenben 31. §. A törvényben kiszabott pénzbeli bün­tetést a 36dik §ban megállapított arány szerint fogsági büntetésre változtatja által a birósás kö­vetkező esetekben : a) Midőn a pénzbeli büntetés olly tettes ellen volna intézendő, ki még tökéletes korát el nem érte, és tulajdon vagyona nem lévén, szülei a pénzbeli büntetést helyette megfizetni nem akarják b) Midőn az, a ki pénzbeli büntetésre ítélendő vagyonára nézve csődület alatt, vagy pazarlás miatt zár alatt vagyon. c) Midőn a pénzbeli büntetésre ítélt tettes értékéből a reászabott pénzbeli büntetés ki nem kerül. 32. §. Ha azon bűntettes, ki pénzbeli bün­tetésre ítéltetett, a reászabott pénzbeli büntetés­nek csak egy részét képes megfizetni, a pénzbeli büntetésnek hátralevő részét fogja a biróság a 36dik §ban megállapittatott arány szerint fogsági büntetésre által változtatni. 33. §. Mesterembereknek s napszámosok­nak legszükségesebb eszközeit és szerszámait pénzbeli büntetés fejében elfoglalni nem lehet. 34. §: Azon pénzbeli díjakat és kárpótlási summákat, mellyek a törvény értelmében a sér­tett félnek fizetendők, fogságra vagy bármi egyéb büntetésre át nem változtathatja a bíróság, még akkor sem, ha az elítélt bűntettes azokat meg­fizetni nem képes. 35. §. Olly bűntetteknél, mellyekre nézve azt rendeli a törvény , hogy súlyosabb beszámítás ese­tében a gyengébb nemű büntetés más. Ugyanott meghatározott, súlyosabb nemű büntetésbe me­het által, a bíróság csak akkor ítélheti a bűn­,­tettest a súlyosabb nemű büntetésre, midőn a kö­rülmények annyira terhelők , hogy a beszámitás mértékéhez képest a gyengébb nemű büntetésnek azon törvényben kiszabott legnagyobb mértéke is fölöttébb csekély büntetés volna. — 36. §. A büntetéseknek ezen fejezetben kö­rülírt átváltoztatásánál, egy napi rabság három napi fogsággal, egy napi fogság pedig öt forint pénzbeli büntetéssel tekintetik fölelőnek , s ezen számítási arány lészen minden esetben megtar­tandó. — III. Fejezet. A szándékosságról és vétkes vigyázatlanságról. 37. §. A büntető törvények ollyan megsze­gése, melly a megszegőnek sem szándékosság, sem vétkes vigyázatlanság tekintetéből be nem számítható , büntetés alá nem vonathotik. 38. §. A büntető törvény elleni cselekvés­nek vagy mulasztásnak szándékosságát abból, hogy a bűntett csakugyan elkövettetett, törvényesen következtetni még nem lehet, hanem annak va­lósága az elkövetett törvényszegésnek körülmé­nyeiből leszen megítélendő. 39. §. A büntető törvény elleni szándékos cselekvésnek vagy mulasztásnak mindazon bekö­vetkezett eredményei, mellyek a törvényszegőnek czélzatában voltak, szintén szándékosaknak tekin­tendők. 40. §. Ha valamelly a törvény által tiltott szándékos cselekvés véletlenül vagy tévedésből más személyt vagy tárgyat ért, s nem azt, mellyre a cselekvőnek czélzata irányozva volt, szándé­kosnak tekintetik a bekövetkezett eredmény , de csak annyiban a mennyiben az a sértett személy­nek vagy tárgynak tekintetéből súlyosabb bűntet­tet nem foglal magában, mint az lett volna, melly a cselekvőnek czélzatában volt. 41. Ha valamelly cselekvésből, vagy va­lamelly kötelesség elmulasztásából jogsértés szár­mazik , mellyet a cselekvő vagy elmulasztó épen nem szándéklott, de köztapasztalásnál vagy kü­lönös tárgyismereténél fogva előreláthatott s ki­kerülhetett volna , a miatt a törvényszabta ese­tekben vétkes vigyázatlanság tekintetéből fog bűn­tettetni. 42. §. Súlyosan vétkessé teszi a vigyázat­lanságot : 1) Midőn a sértést okozó cselekvésének vagy mulasztásának lehető veszélyességét belátta ugyan , de azt könnyelmüleg vagy következéseivel nem törődve mégis elkövette. 2) Midőn cselekvése vagy elmulasztása an­nyira veszélyes volt, hogy az abból könnyen származható törvénytelen eredményt némi figyelem mellett beláthatta volna. 3) Midőn azon cselekvés vagy mulasztás, mellyből a jogsértő eredmény következett, már magában törvény elleni volt. 4) Midőn a sértést okozó , tárgyismereténél vagy viszonyainál fogva cselekvésének vagy mu­lasztásának veszélyességét különösen beláthatta, vagy annak káros következéseit elháríthatta volna. 5) Midőn állapotánál , hivatásánál vagy egyéb viszonyainál fogva különös gondosságra és megfontolásra lett volna köteles. 6) Midőn cselekvésében valaki által tettének következéseire figyelmeztetve volt. 7) Midőn a sértést okozó, olly körülmények között, mellyek figyelmét különösen megkívánták, megrészegedett. 43. §. Kevésbé vétkes a vigyázatlanság , midőn a cselekvéssel vagy mulasztással annak törvénytelen eredményei csak távolabb kapcsolat­ban állottak, s azoknak bekövetkezését valószí­nűnek nem tarthatta. 44. §. Ha valamelly törvény elleni cselek­vésnek vagy mulasztásnak bekövetkezett eredmé­nye súlyosabb, mint a mit a cselekvő czélba vett, azon tettre nézve , melly czélzatában volt, szán­­dékosság , a szándékán kivül bekövetkezett ered­ményre nézve pedig vétkes vigyázatlanság fog neki beszámíttatni. (Folyt, követ.)­ ­ Vidéki levelezések. Szil hínárból, aug. 30. Szinte félek , hogy Hiob postájának nevez el ön , miután soraim mindig telték olly gyászos események jelentése­ivel , mellyek emésztő fekélyekként rágódnak ha­zánk, nemzetiségünk, és szabadságunk életerén. A virágzó emberiség idejében Atheneben polgári bűn volt egyik , vagy másik párt­ felekezethez nem tartozni; nálunk ez megfordítva áll; s fájda­lom kimondani, — becsületes polgár hazája irán­ti tiszta szeretetét jobban ki nem fejezheti, mint ha azt mondja: megyénk egyik, vagy másik párt­jához tartozni „,polgári bűn“‘! Oh hogy ennyire kellett sülyednünk ! — Szerencsétlen, de jór az mondás: ,,Add egy hajszáladat az ördögnek, az­után egészen markában vagy.“ Nálunk ez töké­letesen beteljesült; pártjaink hasonlók azon jól­­tévőhez , ki meghalló , hogy csűreinkben patká­nyok űzik játékukat, hogy e hívatlan vendégek­­től bennünket megmentsen, fölgyújtá csűreinket — s miután hallá , hogy érett gabnakalászainkon ve­rebek tengődnek, egészen letiprá azokat__igen ez pártjainknak valóságos jelképe. Jelen köz­gyűlésünket, mellynek tegnap az az aug. 29k én kellett volna kezdődni, első alispánunk jelenté­sére, főispánunk elhalasztó, és miért? talán ismét az adót megbuktató párt működött ? — Oh nem , ez jelenleg — nem tudom megtért-e, vagy csak kifáradott — csendesen viselte magát , míg a ha­ladási párt — bocsásd meg nekik magyarok iste­ne , hogy e nevet bitorolják, — álarcz nélkül lépve föl, magasztos lelkesedésének érzetében el­csábított nemes társai által Vallaj helysége adózói­nak csendes lakóit földalatú, kiraboltatás s dinnye­földjeikből az illető nemesi tartozásokat kivéteté , s talán még tovább is űzi honboldogitó harczjáté­­kát, ha a félrevert harangok fölriasztó zúgására a falu lakosai, a hon jövő nagyságáról és bol­dogságáról tanácskozásaikat illy előzménnyel meg­kezdő honatyákat egy kis ellen- demonstratioval nem capacitálják, s a xenophoni retirádánál va­lamivel sebesebb , és rendetlenebb visszavonulásra nem kényszerítik. Ám az ok , melly közgyűlésün­ket még kezdete előtt, főispánunk által fölfüg­­gesztett. Mai napon , miután a lovagias fő­nökök, haladás szelleméről lelkesült táborukkal együtt elvonulásnak, a gyűlés megtartatott, azon­ban a követekről rendelkezés nem történt, mivel a BR. nem gondolák, hogy a valódi többséget ki­venni lehessen; ez okból határoztatok , hogy vá­lasztmányok neveztessenek — a megyének az or­szággyűlésre adott utasítása szerint , mellyek helységenként szedjék össze az összes nemesség szavazatát, hogy kitessék valahára, kik törvé­nyes követeink; s ezen szavazat­szedés ered­ményének beadására jövő October 12-e mint új közgyűlésünk határnapja rendeltetett. — Ne kí­vánja ön tőlem, hogy többet írjak, fájna, igen fájna a részleteket, s cselekvő személyek neveit elősorolnom, s igy megyém s egyes honsértő polgárainak gyalázatát a t. közönségnek még világosabb rajzban általadnom, — isten önnel — kérje ön a mindenhatót, hogy jövő levelemben boldogabb hírrel örvendeztessem meg hazáját tisz­tán szerető szivét. Szabolcsból, N­a­g­y-K­álló, September 3-án. A legközelebb múlt közgyűlésünk határo­zata volt jelenben tanácskozni a módok s eszkö­zökről, hogy a pénzt igénylő kérdések életbelép­tessenek; itt voltunk tehát a szabolcsmegyei tár­gyak ama botránykövénél, melly a martziusi hó­nap nem kedvesebb emlékével sokak keblében ke­serű utóizt hagyott. Fölvétetett a nádor ő fönsé­­gének Duna-szabályozási tervet kisérő magyar le­vele­t, mellyben e megyét fölhívja, hogy vita­tás alá vegye e nagy fontosságú ügyet. A tárgy nagyszerűsége miatt előbb a választmány tárgya­ló e kérdést, mellynek véleménye ezekben pon­tosak. A vizek szabályozására készült országos terv nagyszerűségét mélyen érezvén ez ügyet te­endőink elősorába teszi. Hazánk királyi folyója a Duna rendetlenül kiszámíthatlan csapásokkal vo­nul végig medrében az áradás idején. Vajkától kezdve Komáromban sok helyütt a hajók mene­tele nem biztos egész Ausztria határáig. Pestet minden téli áradás a veszély ijedelmei között tart­ja , a vaskapu gátolja termékeink keletfelé való

Next