Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-12 / 111. szám
a 36dik §ban megállapított arány szerint rabságra leend átváltoztatandó. 23. §. Ha valamelly fogságra ítélt bűntettes ellen a reá szabott büntetés végrehajtásának ideje alatt olly bűntett fedeztetik föl, mellyért az még elitélve nem volt, s melly miatt a törvény értelmében rabsági büntetésre ítélendő, — a bíróság nemcsak ezen bűntettért fogja a rabsági büntetést kiszabni, hanem egyszersmind azon fogsági időt is, melly az előbbi ítélet által kiszabott büntetésből még hátra vagyon, a 36dik §ban megállapított arány szerint rabságra változtatja. 24. §. Ha pedig valamelly rabságra ítélt bűntettes ellen fedeztetik föl a büntetés végrehajtásának ideje alatt valamelly még el nem ítélt bűntett, melly törvény szerint csak fogsággal volna büntetendő , a bíróság a 36dikban megállapított arány szerint rabságra változtatja által a törvényszabta fogsági büntetést. 25. §. A fenebbi 22dik, 23dik és 24dik §oknak esetein kívül a fogsági büntetést rabsági büntetésre változtatni soha sem lehet. 26. §. Amelly esetekben a törvény azt rendeli, hogy a tettes közhivatalától mindenesetre megfosztassék , vagy abból elmozdíttassék , azokban a beszámítás legkisebb mértékénél sem lehet a hivatalvesztés helyett más büntetést rendelni. 27. §. Egyéb esetekben pedig, mellyek hivatalvesztéssel büntethetők, ha a fönforgó körülmények annyira enyhítik a beszámítást, hogy a hivatalvesztés fölöttébb súlyos büntetés volna, birói dorgálásra változtatja azt a bíróság. 28. §. Midőn valaki olly bűntett miatt, mellyre a törvény csak hivatalvesztést rendel büntetésül, akkor ítéltetik, midőn már közhivatalt nem visel; ha viselt közhivatalától már előbb valamelly bűntett miatt ítélet által fosztatott meg, újabb bűntettéért a törvényszabta hivatalvesztés helyett fogsággal leszen büntetendő, melly a beszámítás nagyságához képest egy évig is terjedhet ; — ha pedig viselt közhivataláról maga mondott le, vagy abból akaratja ellen ugyan, de nem büntető közkereset következtében hozott ítélet által hagyatott ki, — bűntettéért a törvényszabta hivatalvesztés helyett pénzbeli büntetés leend re, kimondandó , melly azonban ezerötszáz forintot meg nem haladhat. 29. §. Olly bűntetteknél pedig, mellyekre a hivatalvesztést nem egyedüli büntetésül rendelte a törvény , hanem azt más valamelly súlyosabb nemű büntetéssel kapcsolta össze, azon tekintet hogy a tettes már közhivatalt nem visel, büntetésének mértékét emelni nem fogja. 30. §: Pénzbeli büntetést csak ott ítélhet a bíróság, hol azt a törvény világosan rendeli, s a felebbi 28dik§-nak esetén kivül semminemű büntetést pénzbeli büntetésre általváltoztatni vagy pénzzel megváltani nem szabad, — ellenben 31. §. A törvényben kiszabott pénzbeli büntetést a 36dik §ban megállapított arány szerint fogsági büntetésre változtatja által a birósás következő esetekben : a) Midőn a pénzbeli büntetés olly tettes ellen volna intézendő, ki még tökéletes korát el nem érte, és tulajdon vagyona nem lévén, szülei a pénzbeli büntetést helyette megfizetni nem akarják b) Midőn az, a ki pénzbeli büntetésre ítélendő vagyonára nézve csődület alatt, vagy pazarlás miatt zár alatt vagyon. c) Midőn a pénzbeli büntetésre ítélt tettes értékéből a reászabott pénzbeli büntetés ki nem kerül. 32. §. Ha azon bűntettes, ki pénzbeli büntetésre ítéltetett, a reászabott pénzbeli büntetésnek csak egy részét képes megfizetni, a pénzbeli büntetésnek hátralevő részét fogja a biróság a 36dik §ban megállapittatott arány szerint fogsági büntetésre által változtatni. 33. §. Mesterembereknek s napszámosoknak legszükségesebb eszközeit és szerszámait pénzbeli büntetés fejében elfoglalni nem lehet. 34. §: Azon pénzbeli díjakat és kárpótlási summákat, mellyek a törvény értelmében a sértett félnek fizetendők, fogságra vagy bármi egyéb büntetésre át nem változtathatja a bíróság, még akkor sem, ha az elítélt bűntettes azokat megfizetni nem képes. 35. §. Olly bűntetteknél, mellyekre nézve azt rendeli a törvény , hogy súlyosabb beszámítás esetében a gyengébb nemű büntetés más. Ugyanott meghatározott, súlyosabb nemű büntetésbe mehet által, a bíróság csak akkor ítélheti a bűn,tettest a súlyosabb nemű büntetésre, midőn a körülmények annyira terhelők , hogy a beszámitás mértékéhez képest a gyengébb nemű büntetésnek azon törvényben kiszabott legnagyobb mértéke is fölöttébb csekély büntetés volna. — 36. §. A büntetéseknek ezen fejezetben körülírt átváltoztatásánál, egy napi rabság három napi fogsággal, egy napi fogság pedig öt forint pénzbeli büntetéssel tekintetik fölelőnek , s ezen számítási arány lészen minden esetben megtartandó. — III. Fejezet. A szándékosságról és vétkes vigyázatlanságról. 37. §. A büntető törvények ollyan megszegése, melly a megszegőnek sem szándékosság, sem vétkes vigyázatlanság tekintetéből be nem számítható , büntetés alá nem vonathotik. 38. §. A büntető törvény elleni cselekvésnek vagy mulasztásnak szándékosságát abból, hogy a bűntett csakugyan elkövettetett, törvényesen következtetni még nem lehet, hanem annak valósága az elkövetett törvényszegésnek körülményeiből leszen megítélendő. 39. §. A büntető törvény elleni szándékos cselekvésnek vagy mulasztásnak mindazon bekövetkezett eredményei, mellyek a törvényszegőnek czélzatában voltak, szintén szándékosaknak tekintendők. 40. §. Ha valamelly a törvény által tiltott szándékos cselekvés véletlenül vagy tévedésből más személyt vagy tárgyat ért, s nem azt, mellyre a cselekvőnek czélzata irányozva volt, szándékosnak tekintetik a bekövetkezett eredmény , de csak annyiban a mennyiben az a sértett személynek vagy tárgynak tekintetéből súlyosabb bűntettet nem foglal magában, mint az lett volna, melly a cselekvőnek czélzatában volt. 41. Ha valamelly cselekvésből, vagy valamelly kötelesség elmulasztásából jogsértés származik , mellyet a cselekvő vagy elmulasztó épen nem szándéklott, de köztapasztalásnál vagy különös tárgyismereténél fogva előreláthatott s kikerülhetett volna , a miatt a törvényszabta esetekben vétkes vigyázatlanság tekintetéből fog bűntettetni. 42. §. Súlyosan vétkessé teszi a vigyázatlanságot : 1) Midőn a sértést okozó cselekvésének vagy mulasztásának lehető veszélyességét belátta ugyan , de azt könnyelmüleg vagy következéseivel nem törődve mégis elkövette. 2) Midőn cselekvése vagy elmulasztása annyira veszélyes volt, hogy az abból könnyen származható törvénytelen eredményt némi figyelem mellett beláthatta volna. 3) Midőn azon cselekvés vagy mulasztás, mellyből a jogsértő eredmény következett, már magában törvény elleni volt. 4) Midőn a sértést okozó , tárgyismereténél vagy viszonyainál fogva cselekvésének vagy mulasztásának veszélyességét különösen beláthatta, vagy annak káros következéseit elháríthatta volna. 5) Midőn állapotánál , hivatásánál vagy egyéb viszonyainál fogva különös gondosságra és megfontolásra lett volna köteles. 6) Midőn cselekvésében valaki által tettének következéseire figyelmeztetve volt. 7) Midőn a sértést okozó, olly körülmények között, mellyek figyelmét különösen megkívánták, megrészegedett. 43. §. Kevésbé vétkes a vigyázatlanság , midőn a cselekvéssel vagy mulasztással annak törvénytelen eredményei csak távolabb kapcsolatban állottak, s azoknak bekövetkezését valószínűnek nem tarthatta. 44. §. Ha valamelly törvény elleni cselekvésnek vagy mulasztásnak bekövetkezett eredménye súlyosabb, mint a mit a cselekvő czélba vett, azon tettre nézve , melly czélzatában volt, szándékosság , a szándékán kivül bekövetkezett eredményre nézve pedig vétkes vigyázatlanság fog neki beszámíttatni. (Folyt, követ.) Vidéki levelezések. Szil hínárból, aug. 30. Szinte félek , hogy Hiob postájának nevez el ön , miután soraim mindig telték olly gyászos események jelentéseivel , mellyek emésztő fekélyekként rágódnak hazánk, nemzetiségünk, és szabadságunk életerén. A virágzó emberiség idejében Atheneben polgári bűn volt egyik , vagy másik párt felekezethez nem tartozni; nálunk ez megfordítva áll; s fájdalom kimondani, — becsületes polgár hazája iránti tiszta szeretetét jobban ki nem fejezheti, mint ha azt mondja: megyénk egyik, vagy másik pártjához tartozni „,polgári bűn“‘! Oh hogy ennyire kellett sülyednünk ! — Szerencsétlen, de jór az mondás: ,,Add egy hajszáladat az ördögnek, azután egészen markában vagy.“ Nálunk ez tökéletesen beteljesült; pártjaink hasonlók azon jóltévőhez , ki meghalló , hogy csűreinkben patkányok űzik játékukat, hogy e hívatlan vendégektől bennünket megmentsen, fölgyújtá csűreinket — s miután hallá , hogy érett gabnakalászainkon verebek tengődnek, egészen letiprá azokat__igen ez pártjainknak valóságos jelképe. Jelen közgyűlésünket, mellynek tegnap az az aug. 29k én kellett volna kezdődni, első alispánunk jelentésére, főispánunk elhalasztó, és miért? talán ismét az adót megbuktató párt működött ? — Oh nem , ez jelenleg — nem tudom megtért-e, vagy csak kifáradott — csendesen viselte magát , míg a haladási párt — bocsásd meg nekik magyarok istene , hogy e nevet bitorolják, — álarcz nélkül lépve föl, magasztos lelkesedésének érzetében elcsábított nemes társai által Vallaj helysége adózóinak csendes lakóit földalatú, kiraboltatás s dinnyeföldjeikből az illető nemesi tartozásokat kivéteté , s talán még tovább is űzi honboldogitó harczjátékát, ha a félrevert harangok fölriasztó zúgására a falu lakosai, a hon jövő nagyságáról és boldogságáról tanácskozásaikat illy előzménnyel megkezdő honatyákat egy kis ellen- demonstratioval nem capacitálják, s a xenophoni retirádánál valamivel sebesebb , és rendetlenebb visszavonulásra nem kényszerítik. Ám az ok , melly közgyűlésünket még kezdete előtt, főispánunk által fölfüggesztett. Mai napon , miután a lovagias főnökök, haladás szelleméről lelkesült táborukkal együtt elvonulásnak, a gyűlés megtartatott, azonban a követekről rendelkezés nem történt, mivel a BR. nem gondolák, hogy a valódi többséget kivenni lehessen; ez okból határoztatok , hogy választmányok neveztessenek — a megyének az országgyűlésre adott utasítása szerint , mellyek helységenként szedjék össze az összes nemesség szavazatát, hogy kitessék valahára, kik törvényes követeink; s ezen szavazatszedés eredményének beadására jövő October 12-e mint új közgyűlésünk határnapja rendeltetett. — Ne kívánja ön tőlem, hogy többet írjak, fájna, igen fájna a részleteket, s cselekvő személyek neveit elősorolnom, s igy megyém s egyes honsértő polgárainak gyalázatát a t. közönségnek még világosabb rajzban általadnom, — isten önnel — kérje ön a mindenhatót, hogy jövő levelemben boldogabb hírrel örvendeztessem meg hazáját tisztán szerető szivét. Szabolcsból, Nagy-Kálló, September 3-án. A legközelebb múlt közgyűlésünk határozata volt jelenben tanácskozni a módok s eszközökről, hogy a pénzt igénylő kérdések életbeléptessenek; itt voltunk tehát a szabolcsmegyei tárgyak ama botránykövénél, melly a martziusi hónap nem kedvesebb emlékével sokak keblében keserű utóizt hagyott. Fölvétetett a nádor ő fönségének Duna-szabályozási tervet kisérő magyar levelet, mellyben e megyét fölhívja, hogy vitatás alá vegye e nagy fontosságú ügyet. A tárgy nagyszerűsége miatt előbb a választmány tárgyaló e kérdést, mellynek véleménye ezekben pontosak. A vizek szabályozására készült országos terv nagyszerűségét mélyen érezvén ez ügyet teendőink elősorába teszi. Hazánk királyi folyója a Duna rendetlenül kiszámíthatlan csapásokkal vonul végig medrében az áradás idején. Vajkától kezdve Komáromban sok helyütt a hajók menetele nem biztos egész Ausztria határáig. Pestet minden téli áradás a veszély ijedelmei között tartja , a vaskapu gátolja termékeink keletfelé való